Forex kisokos: tudnivalók a devizakereskedelemről

I. Ki szabályozza a devizapiacot?

A devizapiac egy decentralizált piac, ahol a kereskedők nem rendelkeznek konkrét fizikai helyszínnel, ahol devizát vásárolhatnak és adhatnak el, továbbá nem tartozik egyetlen hatóság, például kormány vagy nemzetközi intézmény ellenőrzése alá, így alapvetően szabályozatlannak tekinthető. Ehelyett a kereslet és kínálat elve alapján működik, amelyet a központi bankok és a nagy kereskedelmi bankok irányítanak. Valójában négy nagy bank van, akik a legnagyobb forex piacokat működtetik, és következésképpen nagymértékben befolyásolják a piacot: a JPMorgan, a Citi, a Deutsche Bank és a UBS. Az „over the counter” (OTC) vagyis tőzsdén kívüli piacként szervezett devizakereskedelem két fél között közvetlenül, saját belátásuk szerint, hivatalos felügyelet nélkül folyhat.

Bár a tőzsdén kívüli piacok nyilvánvaló előnyökkel járnak elérhetőségük, rugalmasságuk és olcsó alternatívájuk révén, számos kockázatot is rejtenek magukban:

• Az transzparencia hiánya: felügyelet nélkül az árakat közvetlenül a vevő és az eladó között tárgyalják. Ez azt jelenti, hogy a megállapított árak nem feltétlenül tükrözik a valóságot, és a felek csak az általuk szükségesnek tartott információkat adják meg.
• Partnerkockázat: a szabályozatlan környezetben, ahol a váltásokat nem felügyelik, fennáll annak a veszélye, hogy az egyik fél az ügylet előtt nem teljesít, és nem lesz képes a későbbi fizetést sem teljesíteni.
• Volatilitás.

II.    Fix vagy rugalmas árfolyam?

A devizavásárláskor és eladáskor a deviza értékét egy másik pénznem értékével való összehasonlítással állapítják meg. Ez a megállapított érték, amelyet általában árfolyamnak neveznek, határozza meg a deviza kereskedéskor alkalmazott körülbelüli árát. Egy valuta értékét számos tényező határozza meg, többek között a nemzetközi kereslet és kínálat, valamint a központi bankok.

A rugalmas árfolyamot teljes mértékben a kereslet és a kínálat határozza meg. Ennek eredményeként a rugalmas árfolyam folyamatosan változik. Mivel a kereslet és kínálat közötti különbségek általában maguktól korrigálódnak, azt mondják, hogy a rugalmas árfolyamok önkorrekciót végeznek. Bár a központi bankok általában nem avatkoznak be a rugalmas árfolyamrendszerbe, szükség esetén mégis megtehetik a stabilitás biztosítása és az infláció csökkentése érdekében.

Az árfolyamok stabilizálása érdekében egyes országok inkább rögzítik vagy egy másik valutához (általában az amerikai dollárhoz, mivel ez a legstabilabb és leglikvidebb) rögzítik a pénznemüket, ahelyett, hogy a szabadpiacra bíznák a deviza értékét. A helyi árfolyam fenntartása érdekében az ország a saját valutáját megvásárolja és eladja azért a valutáért, amelyhez rögzítik, sőt néha szándékosan leértékeli a sajátját a kereskedelmi egyensúlyhiány leküzdése érdekében. A Közel-Keleten számos ország, például Bahrein, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, hogy csak néhányat említsünk, a dollárhoz rögzítette valutáját. Egyes kormányok pedig időnként újraszámítják azt az értéket, amelyhez a valutájukat igazítják. Ez a helyzet Kína esetében, aki az úgynevezett csúszó leértékelési (crawling peg) árfolyampolitikát alkalmazza a dollárhoz viszonyítva, hogy mesterségesen alacsonyan tartsa a renminbi árfolyamát, és ezzel versenyképesebbé tegye a világpiaci exportját.

A valóságban a devizák se nem tisztán rugalmasak, sem tisztán rögzítettek, de a két rendszer között mégis van néhány szembetűnő különbség, amely mélyebb hatással van az értékükre.

III.    A legtöbbet forgalmazott valuták?

A világon 164 hivatalos nemzeti valuta van forgalomban, amelyek ugyan szerepelnek a devizapiacon, de a kereskedés általában csak korlátozott számú devizát érint. Mivel egyes devizapárokkal meglehetősen ritkán lehet kereskedni, a csere lebonyolításához egy széles körben használt harmadik vagy közvetítő devizára van szükség. Valójában a négy legelterjedtebb szereplő teszi ki a devizaváltások 77%-át. A világ vezető ipari erői és a hozzájuk tartozó valuták a G5 valuták [link] név alatt tömörülnek, és gyakran dolgoznak összehangoltan együtt bizonyos nemzetközi gazdasági kérdésekben. A G5-ös valuták (ez nem összetévesztendő az Ötök csoportjával, amelyet szintén G5-nek rövidítenek) közé tartozik az amerikai dollár, az euró, az angol font, a svájci frank és a japán jen. Összességében azonban az alábbi 7 jelentős valutára érdemes odafigyelni:

Az amerikai dollár

Az amerikai dollár a világ legtöbbet forgalmazott pénzneme, és ennek következtében vitathatatlanul a világ tartalékvalutája is. A tartalékvaluta olyan külföldi pénznem, amit jelentős mennyiségben tartanak a központi bankok vagy monetáris hatóságok, és ami megbízható és stabil vagyonfelhamozási eszközként szolgál. Az USD az összes főbb valutával megtalálható egy devizapárban, és gyakran használják közvetítő valutaként a háromoldalú devizatranzakciókban.
Globális elfogadottsága miatt az amerikai dollárt egyes országok hivatalos valutaként használják, és széles körben elfogadják nem hivatalos alternatív fizetési formaként. E mellett a dollár fontos szerepet játszik más devizapiacokon is, mivel célrátaként szolgál, amely rátához az országok saját valutájukat  rögzíthetik.
Azokat a devizapárokat, amelyek nem tartalmazzák az amerikai dollárt, kisebb devizapároknak nevezzük, míg az egzotikus devizapárok alatt azokat értjük, amelyek a feltörekvő piacok devizáit tartalmazzák. A legtöbbet kereskedett devizák mindegyike tartalmazza az amerikai dollárt, és ezek a következők:

• EUR/USD
• USD/JPY
• GBP/USD
• USD/CHF
• AUD/USD
• USD/CAD

Mivel az amerikai dollár a világ vezető tartalékvalutája, jelentős szerepet játszik különféle devizacserében. Valójában szinte mindig közvetítő valutaként használják a váltások során. Vajon változhat ez a helyzet?

Az euró

Az euró az amerikai dollár után a második legtöbbet kereskedett valuta. Az euróövezet hivatalos pénznemeként 19 ország közös pénzneme, ami kapcsán évente számos, a devizapiaccal kapcsolatos gazdasági jelentés jelenik meg (monetáris politikáról, inflációról és árakról, fizetési mérlegről stb.), és nehéz lehet tudni, hogy melyik jelentés tükrözi a legpontosabban a piaci mozgásokat. Bár az euróövezet 19 országból áll, csak néhánynak van akkora gazdasági ereje, hogy az euróra (EUR) jelentős hatást gyakoroljon. Általában a német és a francia gazdasági jelentéseket ajánlott figyelemmel kísérni, mivel ezt a két országot tekintik az eurózóna motorjainak.

Az amerikai dollárhoz hasonlóan számos olyan európai ország, amely (még) nem vezette be az eurót, valamint több afrikai ország is az euróhoz rögzítette valutájukat, hogy stabilizálja az árfolyamot, aminek következményeképpen az euró a világ második legnagyobb tartalékvalutája. Az euróövezet politikai eseményei nagy kereskedési volumeneket eredményezhetnek ¬– mivel ezek az események az euróövezet és a tagállamai általános egészségi állapotának kulcsfontosságú mutatói –, ezért az euró a leginkább átpolitizált pénznem a devizapiacon.

A japán jen

Ázsián belül a legtöbbet forgalmazott valuta a japán jen (JPY), amit  gyakran használnak az ázsiai és a pán-csendes-óceáni térség általános gazdasági állapotának mérésére. A világ egyik legnagyobb gazdaságaként Japán egyben az egyik legnagyobb exportőr is.

Más nagy gazdaságokhoz képest a japán gazdaságnak van néhány sajátossága, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor a jent szeretnénk követni. Japán a munkaképes korú népesség tekintetében a legidősebb gazdaságok közé tartozik, és az egyik legalacsonyabb termékenységi rátával rendelkezik. Mivel kevesebb fiatal munkavállaló támogatja a gazdaságot az adózás és a fogyasztás terén, az infláció feltűnően alacsony az országban. Mint minden országban, a gazdasági jelentések követése értékes információkkal szolgál a deviza állapotáról. Japánban a Tankan felmérés a referenciajelentés, amit a Bank of Japan (BOJ) negyedévente tesz közzé.

Emellett a jen a carry trade-ben betöltött szerepéről is ismert. A carry trade egy olyan kereskedési stratégia, amelynek lényege, hogy alacsony kamatláb mellett veszünk fel hitelt, és a különbözetet egy magasabb hozamú devizába fektetjük annak érdekében, hogy a különbözetet zsebre tehessük. Mivel a jen nagyon alacsony kamatlábbal rendelkezik, különös mértékben felértékelődik ehhez a stratégiához. Bár a jen a régió referenciavalutája, számos helyi feltörekvő gazdaság növekedése miatt más ázsiai országban is kínálkoznak egyéb devizapiaci lehetőségek.

Az angol font

A GBP a British pound sterling (brit font sterling) rövidítése. Az angol font az Egyesült Királyság, annak 14 brit tengerentúli területének, valamint a Man-sziget és a Csatorna-szigetek koronafüggőségeinek hivatalos pénzneme. A világ számos más országa is használja a fontot, akik a saját pénznemüket ehhez a valutához kötik. A brit font sterlingért felelős központi bank a Bank of England. A brit font a negyedik legnagyobb volumenben kereskedett deviza a világon, és a devizapiacok napi kereskedési volumenének mintegy 13%-át teszi ki, ami 2019-ben mintegy 3,6 billió amerikai dollárnak felelt meg. Az angol font a világ legrégebbi, ma is aktívan használt pénzneme.

A brit valuta legkisebb egysége a penny sterling, rövidítve STG, egyes tőzsdék pedig a GBX vagy GBp jelölést használják a font (GBP) és a penny megkülönböztetésére. A devizapiacokon a font árfolyamát az amerikai dollárral szemben "kábel"-ként emlegetik, utalva a 19. század közepén telepített transzatlanti tenger alatti távközlési kábelre, amely a devizaárfolyamok továbbítására szolgált a londoni és a New York-i tőzsde között.

Nagy-Britannia döntése alapján az ország nem vezette be az eurót, és megtartotta a szabadon lebegő valutáját, de az Európai Unióhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt a font jól teljesített. A Brexit óta a font értéke jelentősen csökkent, méghozzá nem sokkal a népszavazás eredményhirdetése után, az angol font csupán egyetlen nap alatt az elmúlt 30 év legnagyobb zuhanását szenvedte el.

A svájci frank

Kis mérete ellenére Svájc és az ország valutája nagy hatással vannak a devizapiacra. A svájci frank – a Confoederatio Helvetica Franc rövidítése CHF – vélt stabilitása, a politikai rendszer stabilitása és a viszonylag alacsony inflációs ráták mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a svájci valuta miért vált biztonságos menedékké. A biztonságos menedéket jelentő valuták azok, amelyek hajlamosak megtartani és növelni az értéküket nyugtalan időkben is. Svájc az alacsony adósságszintje és a deficithiánya miatt is kedvelt célpont a befektetők számára, habár ez némileg megváltozott a Covid-19 járvány és a sürgős válaszlépések óta, de a svájci frank iránt továbbra is magas a kereslet.

Nem meglepő, hogy a 2008-as válság után jelentősen megnőtt a kereslet a frank mint biztonságos menedék iránt, és a Covid-19 járvány kitörésével ez folytatódott, így úgy tűnik, hogy a svájci frank iránti kereslet valószínűleg továbbra is fennmarad. A valuta biztonságos menedék státusza azonban a nemzetgazdaság számára problémát is jelenthet. Ahogy a kereslet az egekbe szökik, a valuta túlértékeltsége növekszik, ami viszonylag drága exporthoz és a belföldi kereslet visszaeséséhez vezet. A 2008-as válságot követően a valuta túlértékeltségének megfékezése érdekében a Svájci Nemzeti Bank (SNB) úgy döntött, hogy rövid időre az euróhoz rögzíti a nemzeti valutát, majd 2015-ben váratlanul ismét feloldotta az árfolyamrögzítést.

Az ausztrál dollár

Az ausztrál fontból 1966-ban lett ausztrál dollár (AUD). Ez a hivatalos pénznem Ausztráliában és számos független dél-csendes-óceáni területen, köztük Pápua Új-Guineában, a Karácsony-szigeten, a Kókusz-szigeteken, Naurun, Tuvaluban és a Norfolk-szigeten. Bár az ausztrál gazdaság a GDP tekintetében csak a 14. helyen áll, valutája a világ legnagyobb forgalmú valutái közé tartozik.
Az ausztrál dollár iránti nagy érdeklődés az ország úgynevezett 3G-jének köszönhető: geológia (geology), földrajz (geography) és kormányzat (government). Ausztrália különösen gazdag természeti erőforrásokban, sőt az ázsiai országok, köztük Kína és India természeti erőforrások iránti kereslete jelentősen befolyásolja az ausztrál dollár árfolyamát. A kanadai dollárhoz hasonlóan az ausztrál dollár is szorosan kötődik a nyersanyagárakhoz, és anticiklikusnak tekinthető ami azt jelenti, hogy rossz időkben felértékelődik, jó időkben pedig leértékelődik. Az ország földrajzi elhelyezkedése miatt jó helyzetben van a szomszédos, gyorsan növekvő ázsiai országok ellátására. Továbbá, az ausztrál kormány politikája stabil irányítást és gazdaságot biztosít, míg az ország valutájának ellenőrzéséért felelős intézmény, az ausztrál jegybank (Reserve Bank of Australia, RBA) meglehetősen konzervatív intézmény, amely a minél kevesebb beavatkozást, az infláció erőteljes ellenőrzését és általában a magas kamatlábakat támogatja.

A kanadai dollár

A kanadai dollár, rövidítve CAD, a hetedik legtöbbet tartott valuta. Azért különül el az előzőekben említett devizáktól, mert Kanada gazdasága alacsonyabb helyet foglal el a világ nagy gazdaságainak listáján. Ennek ellenére az ország magasan a világ legjobb exportőrei között szerepel. Ausztráliához hasonlóan a kanadai dollár is árupiaci devizának számít, jelentős az export tevékenysége a kőolaj, a fatermékek és az ásványi anyagok terén. A kanadai dollár teljesítménye szorosan összefügg a nyersanyagárak alakulásával. Továbbá a kanadai és az amerikai gazdaság közötti szoros kapcsolatok miatt a kanadai dollárral való kereskedés azzal jár, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni az Egyesült Államokban zajló eseményeket.

Az elfeledett valuta

A világgazdaságban betöltött óriási súlya ellenére a kínai valuta nem számít a világ egyik legfontosabb pénznemének. Kínának reformokat kellene bevezetnie a monetáris, deviza- és pénzügyi rendszerében, mielőtt valutája a világ legerősebb valutái közé kerülhetne. Ennek számos politikai és gazdasági akadálya van, többek között a valuta feletti ellenőrzés hiánya a szabad lebegtetés révén, valamint a kereskedelmi deficit. Bár Kína 2016-ban csatlakozott az amerikai dollárhoz, az euróhoz, a jenhez és a brit fonthoz az IMF különleges lehívási jogok (SDR) alapjául szolgáló valutakosarában, a renminbi még mindig csekély súlyú szereplő a világszíntéren.

IV. A devizaváltások értelmezése

A valutákat a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által meghatározott hárombetűs kódokkal azonosítják. A legtöbbjüket általában az ország és a pénznem nevének rövidítésével jelölik, bár ez alól a szabály alól vannak kivételek, mint például az euró (EUR) és a kínai pénznem sajátos esete. A renminbi rövidítése CNY abban az esetben, ha a kínai szárazföldön kereskednek vele, és CNH, ha a kínai szárazföldről külföldre kereskednek vele.

Mivel a devizaváltás egy deviza vételét és/vagy eladását jelenti, szükségszerűen párban kell történnie. Fontos megérteni a  páron belüli devizák sorrendjét. Egy valuta vásárlásakor a pár első valutája (más néven bázisvaluta) az, amelyet vásárolnak, míg a második valuta (vagy jegyzési valuta) az, amelyet eladnak. Példaként, ha EUR/USD-t vásárol, akkor eurót vásárol, és amerikai dollárt ad el.

Ahogy a devizaárak vizsgálatakor észreveheti, a legtöbb árfolyam a negyedik tizedesjegyig van megadva. Egy pip, vagyis százalékpont a legkisebb lehetséges ármozgás a devizapiacon. A devizapárok árazása általában négy tizedesjegyig történik, a pip pedig a negyedik tizedesjegyre utal. Míg a vételi árfolyam a legmagasabb árat jelenti, amelyet a vevő hajlandó fizetni, addig az eladási árfolyam azt a legalacsonyabb árat mutatja meg, amelyen az eladó hajlandó eladni. A kettő közötti különbséget nevezzük spreadnek. A két árfolyam közötti különbözet az érintett devizák, a napszak és különböző makrogazdasági tényezők függvényében szűkülhet vagy szélesedhet.

Két másik, a forex világában gyakran előforduló fogalom a long és a short pozíciók. A devizapiacon long vagy short pozícióval rendelkezni azt jelenti, hogy arra fogadunk, hogy a devizapár értéke emelkedni vagy csökkenni fog. A long pozícióban a kereskedő a deviza értékének növekedését várja, míg a short pozíció lényegében ennek az ellenkezőjét jelenti: a kereskedő az árfolyam leértékelődését várja.

V. Ügylettípusok

Bár a devizák azonnal átválthatók, lehetnek olyan esetek, amikor az időtényező is szerepet játszik. Az árfolyamingadozások sokféleképpen befolyásolják a kereskedelem világát, és komoly hatással lehetnek egy vállalat működésére. Az árfolyamváltozások hatással vannak mind a vállalkozások által beszerzett készletek költségeire, mind pedig a vállalat által külföldön értékesített termékek és szolgáltatások vonzerejére, ezért a nemzetközi fizetések nemzetközi árfolyam alapján történő megválasztása segíthet pénzt megtakarítani a vállalkozások számára.

A vásárló különböző lehetőségek közül választhat attól függően, hogy a keresztdeviza fizetést azonnal vagy a jövőben kell-e teljesíteni. Az egyik valuta egy másikra történő átváltásának aktuális piaci árfolyamát spot árfolyamnak nevezzük. Ebben az esetben az üzlet szinte azonnal létrejön, a szokásos két munkanapos teljesítési határidővel.

Az időbeli árfolyamingadozások hatással lehetnek egy vállalat bevételeire és kiadásaira, ami arra kötelezi őt, hogy kockázati tartalékot építsen be. Az ilyen meglepetések ellen fedezeti ügyletek formájában lehet védekezni. A fedezeti ügyletek során a cégek szerződéseket kötnek, hogy az árfolyamingadozások kezelése céljából pénzügyi védelmet biztosítsanak maguknak a váratlan, a várható és az előre jelzett változásokkal szemben. A leggyakrabban használt opció az úgynevezett határidős ügylet, amelynek lényege, hogy az adott napi árfolyamot egy meghatározott jövőbeli időpontban vagy egy bizonyos dátumtartományban történő kiegyenlítésre rögzítik. A határidős szerződések az ügyfél és a bank, illetve a nem banki szolgáltató között kötött, személyre szabható magánmegállapodások. Fő előnyük abban rejlik, hogy elkerülhető az árfolyamingadozások veszélye, mivel lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy a "most vásárolok, később fizetek" elv alapján működjenek, és bebiztosítsák magukat a nemzetközi kifizetések költségkihatásait illetően.

VI. Keresztárfolyam fizetések

A nemzetközi utalásoknak ára van. Minden banknál van utalási költség, de mindegyik bank külön szablya meg saját díjait. Ezek a díjak gyorsan összeadódhatnak. Általában tartalmaznak egy fix utalási díjat, valamint az átutalt összeg nagyságától függő további díjat. A költségek változhatnak is attól függően, hogy milyen devizaváltást hajtana végre, továbbá a fizetések felgyorsításáért is felszámíthatnak extra díjakat.

A szokásos nemzetközi átutalási díjakon túlmenően fontos tudni, hogy a napi árfolyamokra jellemzően a bankok árrést is alkalmaznak, ami a piaci középárfolyam, vagyis a két pénznem vételi és eladási árfolyamának középső értéke és a bank vagy a valutaváltó által kínált árfolyam közötti különbség. Mivel az árfolyamok másodpercenként változnak, a bankok és a valutaváltó szolgáltatók haszonkulcsot alkalmaznak, hogy profitot termeljenek, és megvédjék magukat az árfolyamingadozástól. Egyes bankok a nemzetközi utalás kedvezményezettje felé is díjat számítanak fel. Ez különösen a vállalkozások számára jelenthet problémát, ezért fontos tudni, hogyan lehet ezeket a díjakat kifizetni és rendezni. Három különböző számlázási lehetőség közül választhat a nemzetközi utalások teljesítésekor: BEN, SHA, OUR.

Tekintettel a világban nap mint nap keringő valuták, bankszámlák és határokon átnyúló fizetések sokaságára, szükség volt egy olyan rendszer bevezetésére, ahol a nemzetközi fizetések biztonságosan a megfelelő számlák között történjenek. Bármelyik bankot vagy banki szolgáltatót használja a határokon átnyúló utalásaihoz, szükséges bizonyos adatok megadása, hogy azonosítani lehessen a tranzakcióban résztvevő két bankszámlát. Attól függően, hogy melyik országokban találhatók ezek a számlák, úgynevezett IBAN-kódot vagy SWIFT-kódot kell megadnia.

VII. Lépést tartani a devizákkal

A devizaárfolyamok fontos szerepet játszanak az ellátási költségekben, valamint az értékesített termékek és szolgáltatások vonzerejében, és ezáltal egy vállalat bevételeiben is. Így minden nemzetközi tevékenységet folytató vállalat számára elengedhetetlen, hogy naprakészen kövesse az árfolyamváltozásokat befolyásoló világeseményeket, megtanulja értelmezni az adatokat és előre észlelje az árfolyamingadozásokat. A sikeres vállalatok megértik, hogy az üzleti modelljüknek megfelelő, erős fizetési stratégia elfogadása nagyban hozzájárulhat a devizaváltással járó költségek és az árfolyamkockázatok csökkentéséhez, ennek következményeként pedig maximalizálni tudják a hozamot. A makrogazdasági szinten túl a magas költségek, valamint a hosszú tranzakciós és feldolgozási idők sújtják a banki világot, és mérettől függetlenül minden vállalkozás számára komoly nehézséget jelentenek. Ennek eredményeképpen lép be helyettesítő szerepben a fintech világ a vállalatok igényeinek jobb kielégítése érdekében, valamint  a B2B fizetési trendek is fejlődnek. Vegye fel még ma a kapcsolatot szakértőinkkel, hogy optimalizálhassa a nemzetközi fizetési stratégiáját, és kezdje el a deviza árfolyamingadozásokat vállalata előnyére fordítani.