iBanFirst Blog

Tekintse meg a devizapiaci elemzéseket, gazdasági híreket, nyerjen betekintést a pénzügyi és fintech szektorba és ismerje meg ügyfeleink valamint az Ügyvezető álláspontját.

A renminbi nemzetközivé válása: Kína útja a világvaluta felé?

18 május 2021

img_featured_Bank_of_China

Az amerikai dollártól (USD) való függés csökkentése és a kereskedelemre és a pénzügyekre gyakorolt befolyásának megerősítése érdekében Kína jelentős lépéseket tett valutája, a renminbi (RMB) nemzetközi használatának népszerűsítését illetően. A következőkben megvizsgáljuk az ország globális pozíciójának előre mozdítására tett erőfeszítéseket, valamint azokat az akadályokat, amelyek továbbra is Peking útjában állnak.

 

Bár Kína a világ második legnagyobb GDP-jű gazdasága és legnagyobb exportőre, valutája még nem bír globális jelentőséggel. Valójában nem szerepel a világ legtöbbet kereskedett valutái között. Ezzel szemben az amerikai dollár a globális devizaügyletek több mint 88 százalékában jelenik meg, és továbbra is messze a világ legjelentősebb tartalékvalutája.

Valéry Giscard d'Estaing egykori francia elnök „túlzott kiváltságként” jellemezte a dollár globális kereskedelemben, valamint tartalékdeviza szerepkörében elfoglalt pozícióját, ami így számos előnnyel jár az Egyesült Államok számára; az alacsonyabb hitelfelvételi költségektől és a devizakockázat csökkenésétől kezdve a fizetésimérleg-válság veszélyének gyakorlatilag teljes megszűnéséig. A renminbi mint globális kereskedelmi, befektetési és tartalékdeviza népszerűsítésével Kína célja, hogy kihasználja ezen előnyök egy részét, miközben növeli gazdaságpolitikai autonómiáját.

A nemzetközivé válásig azonban hosszú az út, különösen egy Kínához hasonló, erősen szabályozott deviza és gazdaság számára. A határokon átnyúló tőkeáramlások szigorú ellenőrzése és a merev szabályozás révén az országnak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy megvalósítsa világvaluta-ambícióit. Kína a közelmúltban több kezdeményezést is indított a nemzetközivé válás ösztönzésére, így tudatva szándékait. De mennyire voltak ezek eddig sikeresek?

 
Miért összpontosít Kína az RMB nemzetközivé tételére?

A renminbi nemzetközivé tételére való törekvés nyilvánvalóan előnyös Kína számára, mind politikai, mind gazdasági szempontból. Habár ez az elképzelés egyáltalán nem újkeletű, intenzívebb erőfeszítéseket a 2008-as pénzügyi válság óta figyelhetünk meg, amely számos ország esetében rávilágított a dollártól való függőség következményeire. De mi áll a nemzetközi szerepre való törekvés hátterében?

Dollárcsapda

Kína hatalmas kereskedelmi volumene ellenére a renminbi még mindig csak a globális pénzforgalom 2%-át, a nemzetközi devizaügyletek körülbelül 4%-át, és a globális tartalékvaluták 2%-át teszi ki. Ezzel szemben az amerikai dollár részaránya a globális pénzforgalom tekintetében 40%, a hivatalos tartalékvaluták között 61%, ezen kívül pedig a devizaügyletek több mint 88 százalékában jelenik meg. A rendkívül aszimmetrikus nemzetközi monetáris rendszerben (IMS) a dollár még mindig messze a leginkább domináns globális deviza a befektetések, a számlázás és a tartalékok tekintetében.

Ez vezetett a „dollárcsapda” néven ismert jelenséghez, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy egyes országok és devizaövezetek nagymértékben függenek a dollár árfolyamától, a központi bankok pedig a Fed mintája alapján irányítják a monetáris politikát. Kína a mai napig „csúszó” leértékelés módszerét tartja fenn az amerikai valutához mérten. Kötelezettségeinek és tartalékvalutáinak jelentős része amerikai dollárban, míg eszközei elsősorban renminbiben denomináltak. Ennek eredményeképp a dollár leértékelődése jelentős negatív hatást gyakorolhat Kínára. Ez bebizonyosodott a 2008-as pénzügyi válság, majd az azt követő „hitelválság” során is, amikor a dollár korlátozott kínálata, majd a mennyiségi lazítási („QE”) politika következtében leértékelődés következett be.

2009-ben Zhou Xiaochuan, a Kínai Központi Bank akkori kormányzója közvetett kritikát fogalmazott meg a dollár dominanciáját illetően. Arra hivatkozott, hogy „a globális pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében” szükség van egy „nemzetközi tartalékvalutára”. Egy olyan szuper-szuverén tartalékdeviza koncepcióját feszegette, amely független lenne „a gazdasági körülményektől és az egyes országok szuverén érdekeitől”. Egy szuper-szuverén tartalékdeviza, amely a világ fő valutáiból álló kosárból állna (mindegyik a GDP-részesedése alapján súlyozva), minden bizonnyal izgalmas perspektíva Kína számára, de egyelőre csak vágyálom marad. Így az országnak a renminbi nemzetközi használatának növelésére irányuló törekvését kell követnie, amit az offshore renminbi (CNH) bevezetése támogat.

Peking befolyásának kiterjesztése

A 2020-as COVID-19 világjárvány révén fokozódó geopolitikai feszültségek kapcsán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megjegyezte, hogy Kína felemelkedése alapjaiban változtatja meg „a globális erőegyensúlyt, felforrósítva a gazdasági és technológiai fölényért folytatott versenyt”. Valóban, Kína elmúlt harminc évben tapasztalt gazdasági, katonai és technológiai hatalomként való meteorszerű felemelkedése tagadhatatlanul lenyűgöző volt. Miután határtalan gyártási kapacitást fejlesztett ki, és jelentősen felgyorsította katonai modernizációját és technológiai innovációit, Peking úgy látja, hogy az ország viszonylagos monetáris jelentéktelensége komoly rés a páncélján

A renminbi jelentősebb elterjedése az ország politikai befolyásának kiterjesztésén túl a nemzetközi kereskedelemi költségek csökkenésével, és a devizakockázat jelentős csökkenésével is szolgálna Kínának, ami nem kis teljesítmény lenne, tekintve a Kínán keresztül áramló, de dollárban számlázott globális áruk hatalmas mennyiségét. Az ország számára nagy stratégiai előnyökkel járna az is, hogy nagyobb seigniorage-t (pénzkibocsátásból származó jövedelmet) tudna felhalmozni, és nagy mennyiségű hitelt tudna felvenni külföldről, olcsón és saját valutában. Ennek ellenére a tőkekontroll, a korlátozott RMB-konvertibilitás és a még nem kiforrott pénzügyi szektor továbbra is komoly akadályokat jelent. Elkerülhetetlen tehát a kérdés: meddig hajlandó elmenni Peking?

Tudta? 

A stabilitás fenntartására szolgáló mechanizmusként használt „csúszó” leértékelési módszer egy olyan árfolyamsávot jelent, amely körül egy rögzített árfolyamú deviza ingadozhat. A valutát rendszeresen vásárolják és eladják annak érdekében, hogy az árfolyamot az adott sávon belül tartsák.
 
Hogyan törekszik Kína az RMB nemzetközivé tételére?

Annak érdekében, hogy a renminbi a befektetések, a számlázás és a devizatartalékok szempontjából fontos nemzetközi valutává váljon, Kína az elmúlt évtizedben egy sor lenyűgöző kezdeményezést tett, változó sikermutatókkal.

A Nemzeti Népi Kongresszus a tizenharmadik, 2016-2020-as időszakra vonatkozó ötéves terve keretében a kínai Politbüro Állandó Bizottsága nyíltan felvázolta a valutával kapcsolatos ambícióit, vállalva, hogy „folyamatosan törekszik előmozdítani az RMB nemzetközivé válását, és az RMB-tőke világméretűvé válik”. Ezt követően Kína legfőbb erőfeszítései nem csupán a renminbit hiteles csereeszközzé tételére irányultak – azáltal, hogy megpróbálják szilárdan megalapozni az áruk és szolgáltatások globális kereskedelmi valutájaként –, hanem értékhordozó pozíciójának megerősítésére is összpontosítottak. Ez azt jelenti, hogy a renminbi valódi befektetési devizaként fog funkcionálni eszközvásárlásnál, valamint valódi alternatív tartalékvalutává fog válni.

E célok eléréséhez Kínának:

  •  lazítania kell a tőkekontrollon;
  • lehetővé kell tennie valutájának nagyobb mértékű konvertibilitását;
  • meg kell reformálnia pénzügyi szektorát.

Az ország tett néhány lenyűgöző lépést ezeken a területeken, de több mindenre lesz szükség ahhoz, hogy a renminbi Kína szélesebb körű gazdasági helyzetét tükröző pozícióba emelkedjen. De pontosan mely területeken ért el előrelépést Kína? Mit tett a kínai kormány az RMB nemzetközivé tételére irányuló törekvéseinek további megvalósítása érdekében?

Kína konkrét intézkedései:

 

1. Devizaswap-megállapodások

  • Ezek a kétoldalú megállapodások úgy növelik a deviza likviditását, hogy hozzáférést biztosítanak más országok vagy devizaövezetek számára.
  • Ez csökkenti az árfolyam-ingadozások hatásait.
  • Kína az elmúlt mintegy tíz évben több mint 36 központi bankkal kötött devizaswap-megállapodást.

2. Offshore kereskedelem

  • 2009-től Kína egy korlátozott kísérleti kezdeményezés sikerét követően megkönnyítette a tengerentúli kereskedelmi elszámolásokat renminbiben, azaz „offshore renminbiben” (CNH) is.
  • Ez azt eredményezte, hogy a kontinentális Kínán kívül is létesültek elszámolási központok, ami jelentősen fellendítette Kína határokon átnyúló kereskedelmi ügyleteit.
  • Valamelyest torzítja az elért sikereket a tény, hogy az offshore renminbi elszámolás közel háromnegyede Hongkongban történik, amely erős kapcsolatokat ápol a Kínai Népköztársasággal.

3. Az IMF SDR kosarába való felvétel

  • A renminbi tartalékdevizaként való elismertségét növelte, hogy a dollár, az euró, a jen és a font sterling mellett bekerült az IMF különleges lehívási jogok (SDR) kosarába is.
  • Az IMF a tagok tartalékvalutáinak kiegészítéseként tartja fenn az SDR-t, amely hiány esetén a világgazdaság likviditási szintjének növelésére szolgál.
  • Az SDR-be való felvétel a nagy exportvolumen és a „szabadon felhasználható” deviza kettős kritériumától függ, és Kína számos közelmúltbeli reformja az utóbbinak való megfelelésre irányult.

4. RMB-ben denominált kötvények

  • A „dim sum kötvények” néven is ismert kötvények esetében Kína engedélyezte, hogy azokat kisebb mértékű korlátozások mellett a Kínai Népköztársaságon kívül is megvásárolhassák.
  • Az elsősorban Hongkongban kibocsátott dim sum kötvények lehetővé teszik a külföldi befektetők számára, hogy a kínai tőkekontroll elkerülése mellett RMB-ben denominált eszközöket szerezzenek.
  • A renminbiben tartott adósságok iránt érdeklődő befektetők igénybe vehetik ezt a lehetőséget, amely bevezetése óta jelentős népszerűségnek örvend.

5. Közvetlen külföldi befektetések

  • 2011-től kezdődően Kína liberalizálta a közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) is a jogszerűen megszerzett offshore renminbi vagy jüan (CNH) révén.
  • A 2020-ban aktualizált külföldi befektetésekről szóló törvény tovább egyszerűsített a folyamatokon, különösen a korlátozottnak vagy tiltottnak tekintett iparágak „negatív listájának” lerövidítésével.
  • A „külföldi befektető vállalatok” (FIE-k) által végzett határokon átnyúló átutalásokat is tovább lazították, a külföldi befektetők RMB-ben vagy külföldi valutában utalhatnak Kínán kívülre.

6. Szabadkereskedelmi övezetek (FTZ)

  •  2013-ban Sanghajjal kezdve Kína prioritásként kezelte a szabadkereskedelmi övezetek létrehozását, és Guangdong, Tianjin és Fujian tartományokat választották az FTZ-kísérleti projektek helyszínéül.
  • A kínai FTZ-ket a külföldi befektetések vonzására tervezték, különösen az adott joghatóságon belüli könnyített szabályozások révén, és olyan előnyöket kínálnak, mint a vámmentes import és export.
  • A külkereskedelem ösztönzésén túlmenően az FTZ-ket szélesebb körű reformok tesztelésére használják olyan területeken, mint a vámkezelés és a devizaelszámolás.

A 2015-ben létrehozott nemzetközi bankközi fizetési rendszer (CIPS) létrehozása is a kínai fizetőeszköz nemzetközivé tételének egyik eszköze, amely a mindenre kiterjedő SWIFT-hálózat alternatívájaként jött létre. A fizetésfeldolgozási infrastruktúra 2017 és 2019 között közel 80%-os volumennövekedést tapasztalt, és mintegy 26 milliárd RMB-t kezeltek közvetlenül rajta keresztül. Nem meglepő, hogy használata nagyobb népszerűségnek örvendett azokban az országokban, amelyek közvetlenül részt vesznek Kína „Egy övezet, egy út” (BRI) nevű, a történelmi selyemút nyomvonalát követő jelentős külpolitikai és infrastrukturális kezdeményezésében. A BRI a „puha hatalom” par excellence gyakorlata, amely arra törekszik, hogy Kínát még inkább olyan erővé tegye a nemzetközi színtéren, amellyel számolni kell. Az RMB határokon átnyúló tranzakciós használatának előmozdítása a kezdeményezésben részt vevő országokban jelentős áldás lenne Peking számára. Hasonlóképpen, az átfogó regionális gazdasági partnerség (RCEP) egyedülálló lehetőséget kínál Kína számára, hogy vezető szerepet vállaljon a többoldalú kereskedelempolitikában anélkül, hogy feszültséget váltana ki a többi nagy gazdasági nehézsúlyú gazdaságokból. A megállapodás új kereskedelmi tömböt hoz létre Kína és tizennégy további ország között, amelyek között az ASEAN-országok, valamint Ausztrália és Új-Zéland is szerepel. Ez egy újabb lehetőség Kína számára, hogy a kereskedelemben előmozdítsa a RMB-ben történő elszámolást, tekintettel azokra a nagy beruházási projektekre, amelyeket az egyezmény elkerülhetetlenül eredményezni fog.

Fedezze az árfolyamkockázatot

Tudta?

Kína központi bankja, a Kínai Központi Bank (POBC) „irányított árfolyam-lebegtetési rendszert” tart fenn. Ez azt jelenti, hogy a POBC a nyugati központi bankokhoz képest erőteljesebb álláspontot képvisel, magasabb fokú közbeavatkozási hajlandósággal, így az árfolyam nem lebeg olyan szabadon. A POBC inkább a kívánt árfolyamot közli a devizapiaci szereplőkkel, akik ennek megfelelően cselekszenek. A piaci fejlemények szabályozottak, a cél az, hogy a devizaárfolyamot egy meghatározott cél felé irányítsák.
 
Mennyire voltak sikeresek a nemzetközivé válás iránti erőfeszítések?

A kellően likvid piac kialakítása és a renminbi számlázás, befektetés és tartalékvaluták szempontjából kedvező státuszának megszilárdítása érdekében Kínának még sok munkája van. A tőkekontroll további liberalizálására, nagyobb konvertibilitásra és szélesebb körű pénzügyi ágazati reformokra lesz szükség. De milyen hatással voltak eddig a közelmúltbeli reformok? Melyek a lehetséges akadályok a változások előtt álló úton?

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BiS) által 2019-ben közzétett, globális devizapiacokról szóló hároméves központi banki felmérés szerint az RMB még mindig csak a világ devizaműveleteinek mintegy 4,3%-át teszi ki, ami viszonylag alacsony arány. Ez azonban azt jelenti, hogy a kínai deviza még 2010-ben is kevesebb mint 1%-ot tett ki, ami arra utal, hogy a közelmúltban a nemzetközivé válásra irányuló törekvések jelentős teret nyertek. Hasonlóképpen, míg a renminbi jelenleg a tartalékvaluták mindössze 2%-át teszi ki, az optimista előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra elérheti a 10% és 20% közötti értéket. A nemzetközi kereskedelem elszámolása terén az előrelépés még lenyűgözőbb. 2009-ben a kínai külkereskedelem RMB-n keresztül bonyolított részaránya elhanyagolható volt. Ez az arány 2015-re már meghaladta a 15%-ot.

Az infrastrukturális projektek és a tengerentúli kereskedelmi megállapodások által keltett figyelem ellenére azonban Kínának még mindig sok energiát kell fordítania az alapvetőbb holtpontokra, amelyek még mindig váratlan akadályokat vethetnek a munkálatokba, és megakadályozhatják, hogy Kína egyhamar elérje világvaluta-ambícióit. Mindenekelőtt az ország szigorú tőkekontrollálási gyakorlata akadályozza a pénzügyi piacok fejlődését, valamint a renminbi széles körű használatát Kína határain kívül. Az ellenőrzés liberalizálása megkönnyítené a Kínába irányuló és onnan kifelé áradó tőkeáramlást, de nagyobb pénzügyi instabilitáshoz és volatilitáshoz vezetne, amit – mint a közelmúlt történelme mutatja – a kínai hatóságok, úgy tűnik, még nem hajlandóak elfogadni. Például 2015 augusztusában, amikor Kína leértékelte a renminbit, gyorsan szigorú tőkekontrollt vezetett be, hogy elhárítsa a nagymértékű tőkekiáramlás kockázatát. Bár ezt a célt sikeresen elérte, a lépés jelentős csapást mért a kínai valutába vetett nemzetközi bizalomra, és ennek hatására jelentősen csökkent a RMB határokon átnyúló elszámolása. A 2015-ben elért 2,09 milliárd RMB-s történelmi csúcsról a nemzetközi RMB-kereskedelmi elszámolás ezt követően 2017 első negyedévében 994 milliárd RMB-re esett vissza. A fokozatos változások azonban folytatódni látszanak, mivel számos elemző úgy véli, hogy a kínai pénzügyi rendszer még nem elég érett az átfogó tőkekontrollálási reformokhoz.

A renminbi nemzetközi fejlődésével kapcsolatos, vitathatóan periférikusabb aggodalmak közé tartoznak az olyan kérdések, mint a geopolitikai ellentétek, amelyek az utóbbi időben felgyülemlettek. Bár a Biden-kormányzat alatt az Egyesült Államokkal közelmúltban kialakult kereskedelmi feszültségek várhatóan valamelyest enyhülnek, aggodalmak merültek fel a hongkongi helyzettel kapcsolatban, amely továbbra is az offshore renminbi (CNH) elszámolásának és kereskedelmének globális központja. A régióban fennálló feszültségek hatással lehetnek a hírnévkockázatokra és az RMB-nek mint stabil és megbízható alternatív valutának a megítélésére. Ennek különös jelentősége van, mivel a közelmúltban az RMB-ben denominált kereskedelmi elszámolásban elért fejlődés nagymértékben Ázsiára és a BRI kezdeményezéshez szorosan kapcsolódó országokra koncentrálódott. Kína külföldi megítélése ezért kulcsfontosságú, és az eszkalálódó feszültségek hatásai, amennyiben azok megvalósulnak, bizonyos szempontból károsnak bizonyulhatnak az RMB gyors nemzetközivé válása szempontjából. Ugyanígy egyelőre nem világos, hogy a dél-kínai-tengeri vita vagy az indiai határon ismétlődő feszültségek valóban közvetlenül befolyásolják-e a beruházásokat vagy az RMB-kereskedelem rendezését..

Tudta? 

Az RMB továbbra is a világ nyolcadik leggyakrabban kereskedett devizája. 2019-ben az USD, az EUR, a JPY, a GBP és az AUD a globális devizakereskedések közel 57%-át tette ki.
 

Habár egyes elemzők aggódnak a növekedés lassuló tendenciája miatt, ahogy Kína halad a „mérsékelten jómódú” társadalommá válás felé (a konfucianista „xiaokang” kifejezésből ered), az ország gazdasági jelentősége előreláthatóan tovább fog nőni a következő tíz évben. Ezzel párhuzamosan a renminbi fokozott nemzetközi használata is várható, mivel a Kínai Népköztársaságon kívül egyre jelentősebb deviza lesz a beruházások, a számlázás és a tartalékvaluták szempontjából. Azt azonban, hogy ez a folyamat milyen ütemben fog felgyorsulni, kissé nehezebb megjósolni.

Az utóbbi néhány év során Kína jelentős erőfeszítések révén igyekezett kiterjeszteni a renminbi használatát, kezdve az offshore renminbi (CNH) létrehozásával. A kereskedelmi ügyletekben a renminbi külföldi interakciójának növelésére irányuló törekvések – a dim sum kötvények kibocsátásától az FTZ-k létrehozásáig – egyaránt elismerésre méltó kezdeti eredményeket hoztak, míg a folyamatban lévő multilaterális kezdeményezések, mint az RCEP vagy Kína saját BRI-je lehetőséget nyújt az ország számára a renminbi használatának egyedülálló módon történő előmozdítására. Ugyanakkor az egyelőre kiforratlan pénzügyi rendszer, a tőkekontrollra vonatkozó folyamatos korlátozások, az RMB konvertibilitásának szigorú szabályozása, valamint az ország és a deviza imázsával kapcsolatos kérdések akadályokat állítanak a nemzetközivé válás folyamata elé.

Utalás indítása a beszállító részére

 

 

Népszerű