A központi bankok szerepe és befolyása a devizapiacon

Mi a piacon betöltött szerepük? Milyen hatással vannak a devizapiacra? Öt perc alatt minden lényeges információt megtudhat a központi bankokról.

Egy ország gazdaságának monetáris hatóságaként a központi bankok felelősek az adott ország bankrendszerének szabályozásáért és felügyeletéért. Felelőségük továbbá az ország monetáris politikájának kialakítása, és – bár politikailag függetlenek – országukban törvényes monopolhelyzetben vannak, ami feljogosítja őket a pénzkibocsátásra. A "végső hitelezőnek" nevezett központi bankok felelősek a megfelelő tartalékok megteremtéséért, és a bankszektor irányításáért, miközben gondoskodnak arról, hogy a kereskedelmi bankok ne kerüljenek ellátási hiányba, ahogyan az a 2008-as pénzügyi válság idején történt.

A központi bankok jellemzően azért avatkoznak be, hogy megakadályozzák a devizájuk értékének túl nagy mértékű és gyors alakulását, ami biztosítja, hogy az utóbbiak hosszú távon ne legyenek se alul-se pedig túlértékelve.

A központi banki beavatkozás főbb módszerei között szerepelhet a likviditás hazai piacon történő bővítése és szűkítése, vagy egy viszonylag rövid időn belüli jelentős deviza-swap ügylet. Egy adott devizaárfolyam emelkedéséhez a központi bank csökkentheti a deviza kínálatát, aminek hatására nő az adott deviza iránti kereslet. Fordítva, a hazai deviza más devizákért cserébe történő eladásával növeli a deviza kínálatát, ami a devizája értékcsökkenését eredményezi. A deviza leértékelődése olcsóbbá teszi a hazai árukat a külföldi árukhoz képest, ami önmagában egyaránt pozitív és negatív hatással is van egy ország pénznemére.

Mi a központi bankok szerepe?

A központi bankok három fő feladatot látnak el:

1. A piac szabályozása

• A központi bankok egyik elsődleges feladata a gazdasági tevékenység szabályozása kamatlábak megállapításával, amelyeket általában irányadó kamatlábaknak nevezünk.

2. Devizatartalékok kezelése

• A központi bank másik funkciója a devizatartalékok kezelése.
• Tartalékuktól függően a központi bankok dönthetnek úgy, hogy devizát vásárolnak, vagy eladják a helyi devizát, hogy befolyásolják annak értékét.
• Ily módon megpróbálják ellenőrizni a devizájuk árát, hogy elkerüljék az alul- és túlértékelést.

3. A forgalomban lévő pénzkínálat ellenőrzése

• A forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályozása érdekében a központi bank dönthet úgy, hogy likviditást bővít vagy szűkít a hazai piacon.
• Valamennyi központi bank megkerülhetetlen szerepet tölt be. Ugyanakkor némelyiküknek az általuk képviselt pénznem és a gazdaságuk súlya nemzetközi befolyást is ad.
  
  

Mely központi bankok a legfontosabbak?

A legfontosabb központi bankok közé tartozik az Európai Központi Bank, a Fed, a Bank of England, a Bank of Japan, a Svájci Nemzeti Bank és a Bank of Canada. Az országuk és devizájuk világgazdasági súlya miatt e központi bankok befolyása az országhatáraikon is túlmutat.

A devizapiaci szereplők különös figyelmet fordítanak e központi bankok bejelentéseire és beavatkozásaira, mivel döntéseik hatással vannak a leginkább kereskedett devizapárokra és a világgazdaság egészére.

1. Európai Központi Bank (EKB)

Az Európai Központi Bank biztosítja az összes olyan ország gazdasági és monetáris uniójának zavartalan működését, amely bevezette a közös valutát.

• A Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER) vezeti, amely az euróövezet, valamint azon országok központi bankjaiból áll, amelyek még nem vezették be a közös valutát a blokkon belül.
• Az árstabilitás, a devizaügyletek és fizetési rendszerek zavartalan működésének biztosítása érdekében jár el.
• Kamatlábakat határoz meg a monetáris unió országai számára, és hitelt biztosít a kereskedelmi bankoknak a hatályos irányadó kamatláb szerint, ezzel elősegítve a forgalomban lévő pénz szabályozását és az infláció ellenőrzés alatt tartását.  Az EKB engedélyezi emellett az euróbankjegyek (EUR) euróövezet-beli országokban történő kibocsátását is.

2. Federal Reserve (Fed)

• Az 1913-ban alapított Fed az amerikai gazdaság őre és a világ legbefolyásosabb központi bankja.
• Felügyeli a forgalomban lévő dollárkínálatot (USD), és jelentősége miatt a nemzetközi likviditást is.
• A kamatlábakat a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottságon (Federal Open Market Committee, FOMC) keresztül határozza meg, amely évente nyolcszor ülésezik, hogy az Egyesült Államok monetáris politikájáról és bankrendszeréről hozzon döntéseket.

3. Magyar Nemzeti Bank (MNB)

• A Magyar Nemzeti Bank alapvető érdeke és felelőssége a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és erősítése. Az MNB szerepét a pénzügyi stabilitás fenntartásában egyrészt a Jegybanktörvény, másrészt a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank együttműködését szabályozó jogszabályok biztosítják.
• A XIX. század elején Magyarország a Habsburg uralkodóház fennhatósága alatt állt. A birodalomban a jegybanki feladatokat előbb az 1816. július 1.-től működő Osztrák Nemzeti Bank, majd az 1878. szeptember 30-án létrejött és paritásos alapon dolgozó Osztrák Magyar Bank látta el.
• Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját.
• A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a a gazdasági világválság utáni stabilizáció, és jelent meg az új fizetőeszköz, a forint.
• A forint árfolyama az euróval, mint referenciavalutával szemben 2008. február 26-tól kezdődően szabadon lebeg, a forint mozgását a piaci erők határozzák meg.
• Az MNB fő feladatai közé tartozik egyebek mellett: a bankjegy- és érmekibocsátás, a deviza- és aranytartalék kezelése.

4. The Bank of England (BoE)

• A Bank of England 1997 óta működik független szervezetként.
• A brit állam tulajdonában van, és az az Egyesült Királyság Pénzügyi Szolgáltatások Hatósága (Financial Service Authority, FSA) szabályozza.
• Biztosítja az árstabilitást és a stabil banki és pénzügyi rendszereket az Egyesült Királyságban.
• Több mint 300 évig angol font sterling (GBP) bankjegyeket bocsátott ki, és irányította a forgalomban lévő pénzkészletet.

5. The Bank of Japan (BoJ)

• A 19. században a japán jen (JPY) létrehozásakor alapított Bank of Japan 1998 óta független.
• A Bank of Japan kezeli a bankjegyek kibocsátását és biztosítja az ország pénzügyi stabilitását.
• A világ minden más központi bankjához hasonlóan ez a bank is hozzájárul az árstabilitáshoz, és kamatlábakat határoz meg a viszonylag stabil hitelköltség és a likvid piac biztosítása érdekében

6. Svájci Nemzeti Bank (SNB)

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) a Svájci Államszövetség központi bankja. Az ország monetáris politikájának megállapításáért, és a nemzeti deviza, a svájci frank (CHF) kibocsátásáért felel.

• Az SNB fő feladata az árstabilitás biztosítása a svájci piacon.
  
• Emellett svájci frank bankjegyeket bocsát ki és kamatlábakat határoz meg az infláció mérséklése érdekében.
• Az SNB kezeli az ország deviza- és aranytartalékait.

7. The Bank of Canada (BoC)

A Bank of Canada (BoC) Kanada központi bankja, és az ország monetáris politikájáért felel.

• Meghatározza az országban érvényes kamatlábakat, és ellenőrzi a forgalomban lévő pénzkínálatot.
• Ezenkívül Kanada devizatartalékait kezeli, és a nemzeti deviza, a kanadai dollár (CAD) kibocsátásáért felel.

Míg az összes központi bank elengedhetetlen szerepet tölt be, egyesek nagyobb hatást gyakorolnak a devizapiacra a gazdaságtól és az általuk képviselt valutától függően.

Mindegyiknek közös célja van: az árstabilitás biztosítása egy országon vagy egy monetáris unión belül. Céljaik elérése érdekében alkalmazott intervenciós módszereik eltérőek.

A központi banki bejelentések és beavatkozások – amelyek általában az adott ország főbb gazdasági mutatóit emelik ki – szoros figyelemmel kísérése segít jobban megérteni a devizapiac fejleményeit és felkészülni az esetleges árfolyamingadozásokra. Éves devizanaptárunk ideális segítség a közelgő központi banki ülések nyomon követéséhez.