Dátum
Cikk megosztása
Hallott már a G7-ekről, de nem tudja pontosan, hogyan viszonyulnak egymáshoz az országok valutái? A következő öt percben mindent megtudhat a legbefolyásosabb világfórumról és annak a devizapiacon legnagyobb volumenben forgalmazott valutákra gyakorolt hatásáról.
A G7-országok valutái [a "G7" egyszerűen a "group of seven" (hét országból álló csoport) kifejezésből ered] a világ legfontosabb gazdaságainak valutái, közülük öt pedig a legtöbbet forgalmazott és leglikvidebb pénznem a devizapiacon. Ez az öt az amerikai dollár (USD), az euró (EUR), a japán jen (JPY), a brit font sterling (GBP) és a kanadai dollár (CAD).
A G7 fórum a világ legbefolyásosabb és iparilag legfejlettebb országait egyesíti. A makrogazdasági kezdeményezések megosztása céljából alapított fórum jelentős nemzetközi befolyással bír, és a főbb globális kezdeményezések középpontjában áll. A G7 eredetileg 1975-ben alakult G6 néven az akkori német és francia államfő kezdeményezésére, a Bretton-Woods-rendszer összeomlása, az 1970-es évek energiaválsága és az ezzel kapcsolatos globális recesszió nyomán. A fórumhoz utolsó országként csatlakozó Kanada belépését követően a csoport úgy döntött, hogy évente megtartja az üléseit. A G7-et alkotó országok Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint a hozzájuk tartozó öt valuta a kanadai dollár (CAD), az euró (EUR), a japán jen (JPY), a brit font (GBP) és az amerikai dollár (USD). A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a G7-országokhoz tartozó öt valuta mindegyike tartalékvaluta vagy "horgonyvaluta", amelyet a központi bankok világszerte tartanak. Mivel ezen országok együttesen a világ GDP-jének 40%-át teszik ki, a G7-ek, és különösen az 5 érintett valuta gazdaságának alakulását fontos figyelemmel kísérni mindazok számára, akikre a nemzetközi kereskedelem és a devizapiac hatással van.
De mitől olyan különleges ez az öt valuta? Miért van ekkora jelentőségük?
Mitől olyan erősek a G7 valutái?
A különösen likvid devizával rendelkező országok vagy devizaövezetek általában számos azonos jellemzővel rendelkeznek:
- Jelentős gazdasági befolyás
- Tartós növekedés
- Igazolt politikai stabilitás
Annak érdekében, hogy jobban megértsük ennek az öt valutának a dominanciáját, nézzük meg őket közelebbről.
1. Az amerikai dollár (USD)
Arra a kérdésre, hogy „Melyik a legfontosabb pénznem a világon”? egyértelműen egyetlen válasz létezik: az amerikai dollár. Ennek eredményeként az USA devizáját tartják a világ legjelentősebb tartalékvalutájának.
Az IMF szerint a világ összes devizatartalékának több mint 60%-a amerikai dollárban denominált. A világ adósságának 40%-a szintén dollárban jegyzett.
Vajon mindig ez volt a helyzet?
A dollár a 20. században
Az 1940-es évektől az 1970-es évekig az amerikai dollár volt az a standard, amely körül a világ főbb devizáinak árfolyamai ingadoztak. Az 1944-es Bretton Woods-i megállapodás megerősítette a dollár mint irányadó deviza dominanciáját a dollár aranyra való konvertálhatósága miatt.
A fenti megállapodásból eredő rögzített árfolyamrendszerrel összhangban 44 ország rögzítette devizáját a dollárhoz, egy bizonyos a dollár körül ingadozási sávot engedélyezve.
Az 1970-es évek gazdasági felfordulásai azonban arra kényszerítették az Egyesült Államokat, hogy leértékelje valutáját, és a dollár aranyra való konvertibilitása már nem volt indokolt. Ilyen körülmények között a lebegő (vagy rugalmas) árfolyamrendszer terjed el.
De mi a helyzet ma a dollárral?
A dollár a 21. században
Napjainkban a legtöbb deviza a piaci mozgásoknak megfelelően, szabadon ingadozik, és már nem igazodik a dollárhoz.
A dollár azonban továbbra is a világ legfontosabb pénzneme, ami részben az amerikai gazdaság nemzetközi jelentőségének és az amerikai pénzügyi piacok dominanciájának köszönhető.
A jelentős költségvetési hiány és a magas külföldi adósságállomány ellenére a pénzügyi és bankvilág szilárdan hisz abban, hogy az USA képes visszafizetni adósságait. Ez teszi a dollárt a devizapiacon a legjobban kereskedhető valutává és a piaci szereplők számára biztonságos menedékké.
Az USA központi bankja, a Federal Reserve (Fed) az, aki meghatározza valamint megvalósítja az ország monetáris politikáját.
Tudta?
A dollár a globális árupiac irányadó valutája is, mivel stabil csereeszköz. Amikor a dollár értéke csökken, az áruk ára dollárban kifejezve magasabb, külföldi devizában kifejezve pedig alacsonyabb lesz. Az áruk tehát olcsóbbá válnak, amikor a dollár gyenge, és drágábbá, amikor a dollár erős.2. Az euró (EUR)
Az 1999-ben bevezetett közös valuta 2002-től kezdetben 12 európai országban került forgalomba. Az eurót bevezető országok az eurózónának nevezett monetáris övezet részét képezik. Annak ellenére, hogy azóta összesen 19 európai országban vezették be az eurót, Közép-Európában még mindig vannak olyan országok, amelyeknek saját pénznemük van.
Az euró – annak ellenére, hogy nem rég óta létezik – a dollár után a második legtöbbet forgalmazott pénznem a devizapiacon.
Az euró története dióhéjban
Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) régi törekvése, a monetáris unió végül az 1978-as brüsszeli európai csúcstalálkozón kezdett teret nyerni. Ekkor hozták létre az Európai Monetáris Rendszert (EMR) és az árfolyam-mechanizmust (ERM). Ez utóbbi rögzített, de kiigazítható árfolyamokat írt elő, amelyeket a blokk valamennyi nemzeti valutájára alkalmaztak. Az egységes piaci program 1985-ös elindításával a racionalizálás folyamata és a konvergencia megtervezése egyre nagyobb lendületet vett..
Miután 1992-ben aláírták a Maastrichti Szerződést, megkezdődött a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) folyamata:
- 1991-1993
A tőke szabad mozgásának fokozatos engedélyezése.. - 1993-1998
A tömbön belüli országok gazdaságpolitikáinak fokozatos egymáshoz való közeledése. - 1999-2002
Szigorú költségvetési szabályok bevezetése és közös monetáris politika kialakítása.
Az euró 2002-es bevezetése óta az Európai Központi Bank (EKB) felelős az euró kibocsátásáért. Az EKB a világ egyetlen olyan központi bankjaként, amely több ország monetáris politikájáért felelős, egyedülálló intézmény. Felelős az euró mint fizetőeszköz értékének garantálásáért és az árstabilitás biztosításáért az euróövezetben.
Az euró 20 év elteltével
Az IMF szerint az euró a világ devizatartalékainak mintegy 20%-át teszi ki.
Az amerikai dollárral ellentétben azonban a közös valuta nem tekinthető biztonságos menedéknek, bár néhány alapvető jellemzőjük megegyezik:
- Az euróövezet összes országának adóssága 2019-ben a valutaövezet GDP-jének 78%-át tette ki, ami alacsonyabb, mint az Egyesült Államoké vagy akár Japáné.
- Az euróövezet általában fenntartja a folyó fizetési mérleg többletét.
- A világszerte lebonyolított tranzakciók 33%-a euróban történik.
Az időnként instabilnak vélt politikai körülmények miatt azonban az euró nem tekinthető biztonságos menedéknek. Válság idején ezek a feltételek általában nem nyugtatják meg a piaci szereplőket.
Az euróövezet egyes országainak politikai nézeteltérései és strukturális hiányosságai olykor félelmet keltenek a deviza erejével és stabilitásával kapcsolatban.
A tagországok politikai közeledése megerősíthetné az eurót, és a biztonságos menedék státuszába emelhetné, de ez egyelőre távoli reménynek tűnik, mivel a blokkon belüli gazdasági modellek jelentősen eltérnek egymástól.
.
Tudta?
Az EGK-n belüli monetáris unió tervét már az 1968-as hágai európai csúcstalálkozón megvitatták, de ezek a tárgyalások nem vezettek konkrét javaslatokhoz. Az 1970-es évek gazdasági válságai, amelyeket a pénzek sorozatos elértéktelenedései és a rögzített árfolyamrendszer megszűnése jellemzett, rövid távon lehetetlenné tették a közös valuta létrehozását.3. A japán jen (JPY)
A jen a harmadik legtöbbet forgalmazott pénznem a devizapiacon. Bár meglepő lehet, ha valaki nem ismeri a nemzetközi devizapiacot, a jen a dollárhoz hasonlóan biztonságos menedéknek számít.
Bár az ország az 1990-es évek óta számos gazdasági nehézséggel megküzdött már, Japán 2019-ben is megtartotta a harmadik helyezését a GDP-t tekintve a világ legnagyobb gazdaságai élmezőnyében. Ezen felül pedig továbbra is a világ egyik legnagyobb exportőre.
De miért tartja fenn kiemelt helyzetét Japán valutája?
A jen: fiatal valuta egy idős országban
Miközben Japán az elöregedő társadalmáról ismert, az ország pénzneme viszonylag fiatal, mivel csak 1871 óta van forgalomban.
Ezt megelőzően Japánban nem volt egy országosan egységes valuta. A Meidzsi japán császár kormánya által indítványozott nemzeti valuta bevezetése a 19. században végbement gyors iparosítási folyamat része volt.
A nyugati országokéhoz hasonló bankrendszer hiánya korlátozta Japán nemzetközi szintű gazdasági erejét. Ezért az ország monetáris politikájának végrehajtására és kivitelezésére 1882-ben megalapították a Bank of Japan-t (BoJ).
Miért is olyan fontos manapság a jen?
A modern kori jen
Bár Japán jelentős gazdasági erőt és politikai stabilitást élvezhet, a gazdasági teljesítménye az 1990-es évek óta feltűnő gyengeségeket mutat.
Az ingatlanbuborék kipukkanása és az azt követő pénzügyi válság óta az országot az alábbiak jellemzik:
- Alacsony éves növekedés (ritkán haladja meg a 2%-ot).
- Visszatérő defláció.
- Nagyon magas államadósság (a világon a GDP-hez viszonyítva a legnagyobb).
Úgy tűnik azonban, hogy a devizapiaci szereplőknek mindez nem ad okot aggodalomra, mivel a jen továbbra is biztonságos menedékként tartja magát.
A jen kedvező megítélése elsősorban két fő tényezőnek köszönhető:
- Japán jelentős aktív kereskedelmi mérlegének, mivel az ország továbbra is a csúcstechnológiai export számos területén – az autóktól az új technológiákig – specialista.
- Japán a a GDP-t tekintve a világ harmadik legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok és Kína mögött.
A jen globális jelentőségének egyik legfontosabb mutatója, hogy a japán valuta bizonytalan időkben hajlamos felértékelődni. Ez a jelenség különösen 2010-ben volt szembetűnő, amikor az euróövezeti válság hatására 10%-kal emelkedett az euróval szembeni értéke. Ezenfelül 2020 júliusában, amikor a dollár árfolyama a Covid-19 válság amerikai kezelésével kapcsolatos aggodalmak, valamint a Washington és Peking közötti tartós feszültségek miatt tovább csökkent, a jen értéke jelentősen emelkedett.
Tudta?
A fejlett országok közül Japánban a legalacsonyabb a születési ráta. A termékenységi ráta 2019-ben mindössze 1,4 volt. A jelenlegi ütem mellett a 65 év feletti japán lakosság aránya a mai 26%-ról 2050-re 45%-ra nő. A szűkülő adóalap és a jóléti költségek valószínűsíthető felfutása hosszú távon súlyos következményekkel járhat a japán gazdaságra nézve.4. A brit font
Mivel a brit font a negyedik legtöbbet forgalmazott pénznem a devizapiacon, és a harmadik legtöbbet tartott devizatartalék a világon, a legfontosabb pénznemek között van számontartva a nemzetközi devizapiacon. A globális színtéren betöltött fontos szerepe részben annak köszönhető, hogy az ország fővárosa pénzügyi kereskedelmi csomópont, valamint hosszú múltra visszatekintő globális vezető szerepe van.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság nem vezette be az eurót, és úgy döntött, hogy megtartja a saját valutáját, párhuzamot lehet vonni a két valuta között:
- Az Európai Unió az Egyesült Királyság fő kereskedelmi partnere.
- A font és az euró egymással szemben ingadozik, és általában egy szűk sávban mozog.
- A Brexit-népszavazás az utóbbi időben kulcsfontosságú tényező volt, amely befolyásolta a valuta ingadozását és értékét más vezető valutákkal szemben.
A brit font több okból is népszerű a devizakereskedők körében. A brit gazdaság sikeréhez hozzájáruló fő ágazatok a repülőgépipar, a gyógyszeripar és az autóipar, továbbá a szolgáltatási szektor. Különösen a pénzügyi szolgáltatási ágazat játszik jelentős szerepe a gazdaságban, amely az Egyesült Királyság legnagyobb export iparága, a legnagyobb adófizető ágazata és az egyik legnagyobb munkaadója. Emellett London a világ legnagyobb és legforgalmasabb kereskedelmi központjai közé tartozik, amely tényező is hozzájárul a fonttal folytatott kereskedelem magas volumenéhez. A Brexit óta azonban a font jelentősége az Egyesült Királyság exportjában a dollár javára csökken. Ez pedig közvetlenül befolyásolja a brit exportőrök versenyképességét.
Tudta?
Az érméken többek között a hatalmon lévő uralkodó profilja is szerepel, és az uralkodó arca minden egyes uralkodónál ellenkező irányban látható, amely hagyomány a 17. században kezdődött. VIII. Edward lemondása volt az egyetlen alkalom, amikor a minta megtört. A trónra lépésekor vert érméken a bal oldali profilja szerepelt, mivel úgy gondolta, hogy a bal oldala jobb, mint a jobb profilja. Ezen érméket azonban nem hozták forgalomba a trónra lépése után kevesebb mint egy évvel történt lemondása előtt. Bátyja, VI. György úgy döntött, hogy hatalomra kerülésekor neki is a bal profilja is szerepeljen az érméken, mintha elődje érméi jobbra néztek volna, ahogy azt a hagyomány szerint kellett volna.
5. A kanadai dollár
Kanada gazdasága nagymértékben támaszkodik a nyersanyagexportra, különösen az energiára és az olyan természeti erőforrásokra mint a fa, az olaj és a gáz. Ennek eredményeképpen nyersanyagalapú devizának tekinti a pénznemét. Míg e szemlélet inkább a fejlődő országok körében elterjedtebb, Kanada és más fejlettebb országok mint például Norvégia kivételt képeznek.
Egy 2009-es tanulmány kimutatta, hogy az árupiaci devizák árfolyamai segíthetnek a jövőbeli árupiaci árak előrejelzésében.
A nyersanyagokhoz kötött devizának pozitív és negatív hatásai is vannak:
- Az adott ország nyersanyaga iránti kereslet természetesen erősíti a nemzeti valuta értékét, és ugyanígy hozzájárul az ország GDP-jének növekedéséhez. Az erős külső kereslethez kapcsolódó export azonban az árak emelkedéséhez és az ebből következő inflációs kockázathoz vezet.
- Ezzel szemben a kereslet csökkenése deflációhoz és az ország GDP-jének csökkenéséhez vezethet.
Tudta?
Kanada és a nyersanyagalapú valutája különösen érzékeny az úgynevezett „holland betegségre”. De mi is az a „holland betegség”? A kifejezés az 1970-es évekből származik, amikor így jellemezték a holland feldolgozóipar bukását, amit egy földgázkészlet felfedezésének köszönhettek. A fenti kifejezés egy adott ágazatból származó bevételnövekedés és annak az ország más ágazataira gyakorolt negatív hatása közötti okozati összefüggést írja le. Ahogy egy ágazat fejlődik és keresletet generál, úgy növeli a deviza értékét, ami azt eredményezi, hogy a társadalom egyéb exportcikkei drágábbá és kevésbé versenyképessé válnak. A kanadai dollár a nyersanyagokhoz való erős kötődése miatt különösen hajlamos a „holland betegségre”.Egy valuta devizapiaci jelentősége számos tényezőtől függ az ország vagy devizaövezet gazdasági erejétől kezdve a politikai stabilitásáig. E tényezőkön túl egy országon belül számos más gazdasági mutató is létezik, amelyek hozzájárulnak egy valuta devizapiaci jelentőségének meghatározásához.
Az USA gazdasága a legerősebb a világon, és a dollárt – a messze legfontosabb nemzetközi tartalékvalutát – biztonságos menedéknek tekintik. Az euró a világ második legforgalmasabb devizája, és a világ devizatartalékainak 20%-át teszi ki. A régió tagadhatatlan gazdasági jelentősége ellenére – nem beszélve a gyakori folyó fizetési mérlegtöbbletről – az euróövezetet időnként politikai bizonytalanság gyengíti, és egyes tagországok hiányosságai válság idején aggodalomra adnak okot. Bár az euró nem tekinthető biztonságos menedékdevizának, de egyre inkább erős kihívóvá válik. Ugyanez nem mondható el a brit fontról, ami jelentős ingadozásokon megy keresztül. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának nemzeti valutáját, a jent Japán hatásos aktív kereskedelmi mérlege támogatja. Az értéke válság idején felértékelődik, ami megadja a jen-nek a biztonságos menedékdeviza státuszt.
Mivel ezek a világ legerősebb valutái, a devizapiacon is velük kereskednek a legtöbbet. Mindazonáltal a nemzetközi devizakereskedelem világa folyamatosan változik. A korábban figyelmen kívül hagyott valuták – különösen Ázsiában – kezdenek teret nyerni, és maguk felé fordítják a külföldi devizapiacok figyelmét. Ahhoz, hogy még jobban megismerje ezeket, olvassa el az ázsiai feltörekvő devizákról szóló cikkünket.
Kategória
