Amit a kínai pénznemről érdemes tudni

A világ legnagyobb feldolgozóipari gazdaságaként és exportőreként Kína exponenciális ütemben növekszik. A helyi valuta, ami az évek során átesett már néhány változáson, természetesen szorosan kapcsolódik az ország gazdasági teljesítményéhez. A valuta neve szintén folyamatosan, a rendeltetésétől függően változik. Nehéznek tűnhet eligazodni a kínai pénznem különféle elnevezései között, de az alábbi cikkben igyekszünk tisztázni ezt a kérdést.

A renminbi, ami mandarinul "a nép pénzét" jelenti, a Kínai Népköztársaság hivatalos fizetőeszköze. Gyakran RMB-ként rövidítik, de a hivatalos ISO-kódja valójában CNY (kínai jüan). A jüan kifejezés egy valutaegységet jelöl, hasonlóan Nagy-Britannia pénzneméhez, a font sterlinghez, ahol a "font" valójában a valuta egységére utal.

A renminbi sajátossága, hogy két különböző árfolyamon váltott valutára oszlik. Ennek eredményeként egy második, nem hivatalos kódot is használnak a megkülönböztetésükre, ami a CNH (ahol a H Hongkongot, a jüan elsődleges offshore piacát jelöli).

Mi a különbség a kétféle renminbi között?

Míg a kétféle renminbi Kínán belül ugyanannyit ér, más devizákhoz viszonyítva eltérő
az árfolyama. A CNY a kínai anyaországban elsősorban belföldi tranzakciókban forgalmazott renminbi, amelyet gyakran onshore renminbinek is neveznek, miközben a CNH-t offshore renminbinek hívják, és a Kínán kívüli globális piacokon szabadon kereskednek vele. Ez utóbbi kevésbé szabályozott, és a kereslet és kínálat függvényében ingadozik. A Kínai Központi Bank (People's Bank of China, PBOC) és a Hongkongi Monetáris Hatóság (HKMA) 2010-ben közösen vezette be annak érdekében, hogy megkönnyítse és kiterjessze a deviza használatát, és további támogatást nyújtson Kína valutájának nemzetközivé tételére irányuló erőfeszítésekben. Kína és Tajvan ezen irányvonalak mentén megállapodott a szigeten kereskedett offshore renminbiről is, ami a CNT.
.

A kínai valuta története

A renminbi története korai szakaszában leginkább az amerikai dollárhoz képest volt rögzítve, azonban az ország kereskedelmi partnereinek növekvő nyomására a kínai kormány 2005-ben úgy döntött, hogy felhagy a rögzített árfolyamrendszerrel. Ma a valuta irányított lebegő árfolyamrendszerben működik. Más szóval a Kínai Központi Bank (PBOC) továbbra is szigorúan ellenőrzi a valutát. A jüant az ország kereskedelmi partnereit tükröző valutakosárhoz kötik, és értékét az amerikai dollárral szemben 2%-os sávban tartják. Kína két fő partnere az Egyesült Államok és az Európai Unió. Az ő valutáik súlya a kosárban nagyjából 19,88%, illetve 18,45%. Bár a közgazdászok szerint a renminbi alulértékelt, ez lehetővé teszi Kína számára, hogy versenyképesebbé tegye az export tevékenységét..

Kína digitális pénzneme (e-CNY)

Különösen érdekes lesz figyelemmel kísérni a kínai digitális deviza, az e-renminbi elterjedését, amely lehetővé tenné a nemzetközi fizetések teljesítését az amerikai dollár szándékos megkerülésével. A kezdetben több kínai városban kipróbált e-renminbi volt az első olyan digitális deviza, amelyet egy nagy gazdaság bocsátott ki. Célja, hogy enyhítse a dollár által dominált IMS okozta nyomást. A kínai CBDC (Central Bank Digital Currency) támogatja az ország azon törekvéseit, hogy elszakadjon az amerikai dollártól valamint  a nyugati vezetésű fizetési rendszerektől való függésétől. Bár nem valószínű, hogy a fennálló rendszert megváltoztatja, ha a  digitális pénznem sikeresnek bizonyul, középtávon mindenképpen megszilárdíthatja Kína gazdasági és monetáris hatókörét.