Mi a különbség a rugalmas és a rögzített árfolyamrendszerek között?

Talán ismerősen hangzik a „rugalmas árfolyamrendszer” és a „rögzített árfolyamrendszer” kifejezés, de vajon azt is tudja, hogy mi a különbség köztük? Ebben a cikkben felsoroljuk a főbb tényezőket és különbségeket, amelyek mind egytől egyig jelentős hatást gyakorolnak a devizapiacra.

Az árfolyamrendszert általában az a módszer határozza meg, ahogyan egy vagy több ország meghatározza devizájának árfolyamát másokkal szemben. Annak ellenére, hogy korábban széles körben elterjedt volt, a legtöbb fejlett ország devizáit már nem a rögzített árfolyamrendszer szabályozza. Manapság a rugalmas árfolyamrendszer a legelterjedtebb. Az árfolyamrendszernek három fő típusa van:

Rugalmas árfolyamrendszer

Ebben az esetben nincs konkrét árfolyamcél. Az árfolyam szabadon ingadozik a devizapiac kínálatának és keresletének megfelelően.

Rögzített árfolyamrendszer

A devizaárfolyam egy adott standardhoz van igazítva (általában egy másik devizához vagy egy devizakosárhoz). A devizaárfolyam azonban ennek a referenciaértéknek vagy standardnak egy szűk tartományán belül ingadozhat.
Egy adott ország vagy devizaterület monetáris hatóságai általában olyan árfolyamrendszert alkalmaznak és működtetnek, amely összhangban áll a saját céljaikkal és a nemzetközi helyzetükkel. Míg a rugalmas árfolyamrendszer mára széles körben elterjedt, egyes modellek, például Kínáé, olyan sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolják a nemzetközi árfolyamokat. Vessünk egy pillantást a fő árfolyamrendszerek sajátosságaira.

Köztes árfolyamrendszer

A köztes árfolyamrendszerek, ahogy a nevük is mutatja, félúton találhatóak a rögzített és a rugalmas árfolyamrendszerek között. E rendszer szerint a rögzített árfolyam körül apró ingadozások vannak. Ezek közé az árfolyamrendszerek közé tartoznak a sávosan rögzített árfolyamrögzítések, amelyek olyan rögzített árfolyamrendszerek, amelyek egy árfolyamsávon belül fokozatos felértékelődést és leértékelődést tesznek lehetővé.

Az Európai Unió létrehozásának részeként született az Európai Monetáris Rendszer, amely az első lépés volt a leendő euróövezeti országok árfolyamainak egységesítése felé. A többoldalú, kiigazítható árfolyam-megállapodás megkövetelte, hogy az euróövezet országai összekapcsolják devizáikat annak érdekében, hogy megakadályozzák a nagy értékingadozásokat, mielőtt az árfolyamokat végül egy új devizához, az euróhoz képest rögzítenék. Ugyanígy az ázsiai országok is keresik a megoldást a régió pénzügyi stabilitásának előmozdítására, és létrehozták a Chiang Mai kezdeményezést, amelynek célja az ASEAN devizák, valamint Kína, Dél-Korea és Japán gazdaságainak egy köztes árfolyamrendszer köré történő egyesítése

Mi az a rugalmas árfolyamrendszer?

Tekintettel az 1970-es évek ismétlődő gazdasági válságaira, a szigorú árfolyamfeltételeknek a legtöbb fejlett gazdaság esetén már nem volt létjogosultsága. A jelenlegi rögzített árfolyamrendszer már nem volt összhangban az egyre változékonyabb globális gazdaság realitásaival. Ilyen körülmények között pedig a rugalmas árfolyamrendszer vált elterjedtté.

A rugalmas árfolyamrendszert a devizapiac kínálata és kereslete szabályozza. A fő globális devizák (általában G7 devizának nevezik őket [link a CC33-hoz]) ezen a modellen alapulnak. Például az amerikai dollár (USD), az euró (EUR) és a japán jen (JPY) árfolyamai szabadon ingadoznak a piaci mozgásoknak megfelelően.
A változó kamatláb „legtisztább” formájában a különböző devizák értéke teljes mértékben a piaci ingadozásoktól függ. De vannak némileg eltérő rugalmas rendszerek is, például a Kína által elfogadott „irányított árfolyam-lebegtetési rendszer”.

Irányított árfolyam-lebegtetési rendszer

Ezen rendszer esetében a központi bank gyakran avatkozik be azzal, hogy a kívánt árfolyamot közli a specializált devizapiaci szereplőkkel, akik később megteszik a szükséges lépéseket az árfolyam eléréséhez. Ez a modell a piaci fejlemények szabályozásával működik. Célja, hogy az árfolyamot egy meghatározott célértéken tartsa.

Meg kell jegyezni, hogy alkalmanként a legtisztább rugalmas árfolyamrendszerekbe is bele szoktak avatkozni a központi bankok, különösen krízis, illetve válság idején, hogy elkerüljék a helyi deviza alul- vagy túlértékelését, és kezeljék ezen események okozta gazdasági problémákat.

Mi az a rögzített árfolyamrendszer?

A rögzített árfolyamrendszerek a fejlett országokban az 1940-es és 1970-es évek között nagyon népszerűek voltak. E modell esetében, az árfolyam egy standardhoz (egy devizához vagy egy devizakosárhoz) van rögzítve, és ezt a kibocsátó központi bank kezeli.

A központi árfolyamot vagy központi paritást „referencia” árfolyamnak is nevezik. E körül megengedett egy bizonyos ingadozási sáv. Rögzített árfolyamrendszerben a központi banknak a központi paritás körüli árfolyamot kell fenntartania. Ehhez szükség szerint devizát vásárol meg vagy ad el.

Devizájának adásvételéhez az érintett központi banknak egyszerűen elegendő tartalékkal kell rendelkeznie

Melyik az optimális árfolyamrendszer?

Manapság a rugalmas árfolyamrendszer messze a legelterjedtebb modell, amelyet a legtöbb fejlett ország alkalmaz. E modellben az árfolyam a devizapiac kínálatának és keresletének megfelelően szabadon ingadozik. Vannak azonban olyan intervenciós jellegű, irányított rugalmas rendszerek is, mint például Kínáé. A rögzített árfolyamrendszer szigorúan szabályozott. Az adott devizanem értékét szigorú ingadozási sávon belül tartják.

Az adott ország vagy devizaterület által alkalmazott árfolyamrendszer ismerete elengedhetetlen a devizapiac megértéséhez. A különböző modellek általános ismerete lehetővé teszi az árfolyam-ingadozások valószínűségének jobb előrejelzését és a különböző területek és devizanemek helyzetének felmérését.