iBanFirst Blog

Tekintse meg a devizapiaci elemzéseket, gazdasági híreket, nyerjen betekintést a pénzügyi és fintech szektorba és ismerje meg ügyfeleink valamint az Ügyvezető álláspontját.

Mi a különbség a rugalmas és a rögzített árfolyamrendszerek között?

1 április 2021

feature-regimes-de-change-2

Talán ismerősen hangzanak Önnek a „rugalmas árfolyamrendszer” és a „rögzített árfolyamrendszer” kifejezések, de azzal is tisztában van, hogy mi a különbség köztük? Ebben a cikkben elmagyarázzuk Önnek a főbb tényezőket és különbségeket, amelyek mind jelentős hatást gyakorolnak a devizapiacra.

 

Az árfolyamrendszert általában az a módszer határozza meg, ahogyan egy vagy több ország meghatározza devizájának árfolyamát másokkal szemben. Annak ellenére, hogy korábban széles körben elterjedt volt, a legtöbb fejlett ország devizáit már nem a rögzített árfolyamrendszer szabályozza. Manapság a rugalmas árfolyamrendszer a legelterjedtebb. Az árfolyamrendszernek két fő típusa van:

Rugalmas árfolyamrendszer

Nincs konkrét árfolyamcél. Az árfolyam szabadon ingadozik a devizapiac kínálatának és keresletének megfelelően.

Rögzített árfolyamrendszer

A devizaárfolyam egy adott standardhoz van beállítva (általában egy másik devizához vagy egy valutakosárhoz). A devizaárfolyam azonban ennek a referenciaértéknek vagy standardnak egy szűk tartományán belül ingadozhat.

Egy adott ország vagy devizaterület monetáris hatóságai általában olyan árfolyamrendszert alkalmaznak és működtetnek, amely összhangban áll saját céljaikkal és nemzetközi helyzetükkel. Míg a rugalmas árfolyamrendszer mára széles körben elterjedt, egyes modellek, például Kínáé, olyan sajátosságokkal rendelkeznek, amelyek befolyásolják a nemzetközi árfolyamokat. Vessünk egy pillantást a fő árfolyamrendszerek sajátosságaira.

 
Mi az a rugalmas árfolyamrendszer?

Tekintettel az 1970-es évek ismétlődő gazdasági válságaira, a szigorú árfolyamfeltételeknek a legtöbb fejlett gazdaság esetén már nem volt létjogosultsága. A jelenlegi rögzített árfolyamrendszer már nem volt összhangban az egyre változékonyabb globális gazdaság realitásaival. Ilyen körülmények között a rugalmas árfolyamrendszer vált elterjedtté.

A rugalmas árfolyamrendszert a devizapiac kínálata és kereslete szabályozza. A fő globális valuták (általában G3 valutának nevezik őket) ezen a modellen alapulnak. Például az amerikai dollár (USD), az euró (EUR) és a japán jen (JPY) árfolyamai szabadon ingadoznak a piaci mozgásoknak megfelelően.

A változó kamatláb „legtisztább” formájában a különböző devizák értéke teljes mértékben a piaci ingadozásoktól függ. De vannak némileg különböző rugalmas rendszerek is, például a Kína által elfogadott „irányított árfolyam-lebegtetési rendszer”.

 

Irányított árfolyam-lebegtetési rendszer

Ezen rendszer esetében a központi bank rendszeresen beavatkozik azzal, hogy a kívánt árfolyamot közli a specializált devizapiaci szereplőkkel, akik később megteszik a szükséges lépéseket az árfolyam eléréséhez. Ez a modell a piaci fejlemények szabályozásával működik. Célja, hogy az árfolyamot egy meghatározott célértéken tartsa.

Meg kell jegyezni, hogy alkalmanként a legtisztább rugalmas árfolyamrendszerekbe is bele szoktak avatkozni a központi bankok, különösen krízis, illetve válság esetében, hogy elkerüljék a helyi deviza alulértékelését vagy túlértékelését, és kezeljék ezen események okozta gazdasági problémákat.

Tudta? 
Kína irányított lebegtetési rendszere évek óta vita tárgyát képezi. Néhány ország igazságtalannak tartja a Kínai Központi Bank által elfogadott intervencionista monetáris politikát, amiért feltételezhetően mesterségesen alulértékelt árfolyamon tartják fenn a jüant (CNY), amely kedvezően hat a kínai exportra.
 
Mi az a rögzített árfolyamrendszer?

A rögzített árfolyamrendszerek a fejlett országokban az 1940-es és 1970-es évek között nagyon népszerűek voltak. E modell esetében, az árfolyam egy standardhoz (egy devizához vagy egy valutakosárhoz) van rögzítve, és ezt a kibocsátó központi bank kezeli.

A központi árfolyamot vagy központi paritást „referencia” árfolyamnak is nevezik. E körül megengedett egy bizonyos ingadozási sáv. Rögzített árfolyamrendszerben a központi banknak a központi paritás körüli árfolyamot kell fenntartania. Ehhez szükség szerint devizát vásárol meg vagy ad el.

Devizájának adásvételéhez az érintett központi banknak egyszerűen elegendő tartalékot kell fenntartania.

Tudta? 
Az 1944-es Bretton Woods-i megállapodást követően több fejlett ország rögzített árfolyamrendszert alkalmazott. Devizájuk értékét az arany vagy az aranyban beváltható amerikai dollár akkori ára alapján határozták meg. A középárfolyam körüli ingadozási sávot 1%-ban határozták meg. 1971-től kezdődően, amikor az Egyesült Államok folytatta a devizaleértékelési intézkedéseit, a dollár arannyá való átváltása már nem volt igazolható, és a megállapodás elvei már nem voltak érvényesek. 1976-ban a jamaicai megállapodás egy széles körű, rugalmas árfolyamrendszer létrehozásához vezetett, amelyet a kereslet és kínálat irányított.
 

Manapság a rugalmas árfolyamrendszer messze a legelterjedtebb modell, amelyet a legtöbb fejlett ország alkalmaz. E modellben az árfolyam szabadon ingadozik a devizapiac kínálatának és keresletének megfelelően. Vannak azonban olyan intervenciós jellegű, irányított lebegtetési rendszerek is, mint például Kínáé. A rögzített árfolyamrendszer szigorúan szabályozott. Az adott devizanem értékét szigorú ingadozási sávon belül tartják.

Az adott ország vagy devizaterület által alkalmazott árfolyamrendszer ismerete elengedhetetlen a devizapiac megértéséhez. A különböző modellek általános ismerete lehetővé teszi az árfolyam-ingadozások valószínűségének jobb előrejelzését és a különböző területek és devizanemek helyzetének felmérését.

 

 

Népszerű