Mivel a devizaárfolyamok a kereslet és a kínálat alapján naponta ingadoznak, a nemzetközi vállalatok devizakitettsége is változik. A külkereskedelemmel kapcsolatos egyik fő kockázat a devizaárfolyam-ingadozás. A devizakockázat vagy árfolyamkockázat azokra a veszteségekre utal, amelyek egy nemzetközi pénzügyi tranzakció során az árfolyam-ingadozások miatt keletkezhetnek, és a kockázat az egyik pénznemnek a másikhoz viszonyított relatív értékének változása miatt merül fel. Az ingadozások negatívan befolyásolhatják egy befektetés teljes hozamát, és veszteséget okozhatnak egy vállalat számára. A turisztikai üzletág – mivel természeténél fogva nemzetközi – például nagymértékben ki van téve az árfolyam-ingadozásoknak.
Az árukat és szolgáltatásokat nemzetközi szinten exportáló vagy külföldről beszerző vállalatoknak érdemes figyelemmel követniük az árfolyam-ingadozásokat. Különösen a kis és közepes vállalkozások esnek áldozatul az árfolyamkockázatnak. Bár a legtöbb kkv a nemzetközi üzletvitel egyik legjelentősebb kihívásának tekinti a devizakockázatot, csak nagyon kevesen vezettek be kockázatkezelési rendszert a devizakockázatnak való kitettségük nyomon követésére és enyhítésére. A devizapiaci volatilitás elleni védelemre azonban számos megoldás létezik.
A világot megrázó és a nemzetközi kereskedelmet mélyen befolyásoló különféle globális események, a Brexittől és a viharos amerikai választásoktól kezdve a koronavírus világjárványon át az ukrajnai háborúig és az inflációig a legtöbb vállalat tisztában van azzal, hogy fel kell készülnie a kockázatok széles körére. Mégis nagyon kevesen vannak azok, akik kellőképpen fel lennének készülve az elkerülhető kockázatkezelésre. A Nordea 2020-as, a skandináv országokban működő kkv-k körében végzett felmérése szerint az időhiány és a know-how hiánya volt a két fő tényező, amely számos vállalkozást megakadályozott abban, hogy hatékonyan kezelje a devizapiaci kockázatokat.
Az árfolyam-ingadozások több szinten is befolyásolhatják a vállalat pénzforgalmát, ehhez pedig számos tényező is hozzájárul. Kezdődik azzal, hogy felismerjük, hol és hogyan hatnak az árfolyam-ingadozások egy vállalat pénzforgalmára
A kockázatértékelésnek is nevezett portfóliókockázat elkerülhetetlenül felmerül, amikor egy vállalatnak külföldön van üzleti tevékenysége, és a leányvállalat pénzügyi kimutatásait a beszámolás részeként át kell konvertálnia az anyavállalat hazai pénznemére. A portfóliókockázat (ami a vállalatközi elszámolásokra vonatkozik) akkor jelentkezik, ha egy vállalat konszolidált pénzügyi kimutatásban számol el leányvállalatai részére. Bár ez a fajta kockázat önmagában ritkán okoz pénzügyi nehézséget egy vállalat számára, komoly negatív kihatással járhat, például rossz negyedéves teljesítményhez vezethet, és lenyomhatja a vállalat piaci részvényárfolyamát.
A gazdasági kockázat mint hosszú távú rizikó olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a vállalat piaci értékét és/vagy jövőbeli cash flow-it befolyásolja az árfolyam-ingadozásoknak való kitettség. Az előrejelzési kockázatnak vagy működési kitettségnek is nevezett kockázattípus akkor jelentkezik, amikor a vállalathoz hasonló vevőnek értékesítő külföldi versenytárs kedvezőbb árfolyamon értékesít. Ennek eredményeként a vállalat önhibáján kívül veszít az értékéből.
Az ügyletkockázat gyakran a leglátványosabb devizakockázat, amellyel egy vállalat szembesülhet, valamint ez a legkönnyebben mérhető és kezelhető kockázat is. Az ügyletkockázat a vállalat szerződéskötése és a kifizetés beérkezése közötti időkülönbség miatt merül fel, amely általában 120 napot is elérő késedelemmel történik. Az eladás és a kifizetés beérkezése közötti időszakban a deviza értékének ingadozása miatt a vállalat kiszolgáltatottá válhat. Az ilyen típusú devizakockázatok általában rövid távú, előre látható pénzáramlásokat érintenek, így könnyen meghatározhatóvá és kezelhetővé válnak.
A nemzetközi szinten működő vállalatok különösen érzékenyek a devizakockázatok e körére; és bár nem minden ilyen kockázatot lehet és kell kezelni, a tervezés megkönnyítése, a teljesítménymenedzsment javítása és az adózási célok mind-mind megalapozott okot adnak arra, hogy a devizakockázat kezelésével igenis érdemes foglalkozni. A kezelhető kockázatok, mint például az ügyletkockázat esetében azonban a vállalkozás nagymértékben profitálhat a fedezeti stratégiákból.
A realitás talaján maradva a nemzetközi piacokon kereskedő vállalatok számára a devizakockázat ugyan elkerülhetetlen, de a fedezeti ügyletek segíthetnek a kockázat csökkentésében. A fedezeti ügylet olyan stratégia, amelynek célja a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázatok korlátozása egy kapcsolódó eszközben való ellentétes pozíció elfogadásával. Fontos szem előtt tartani, hogy a fedezeti stratégiák célja nem a profitszerzés, hanem a veszteségek és a bizonytalansági faktor csökkentése vagy legjobb esetben kiküszöbölése. A kockázat elhárításának és annak kimenetelének ellenőrzésére irányuló törekvés során a fedezeti ügyletek egyfajta biztosításként működnek. A devizakitettség fedezésének leggyakoribb módja a pénzügyi eszközökre támaszkodó fedezeti stratégiák alkalmazása.
A deviza fedezeti ügyletek célja a devizapiaci ingadozásoknak való kitettség csökkentése és korlátozása, beleértve az árfolyamokkal, kamatokkal és a devizapiac egyéb váratlan változásaival kapcsolatos ingadozásokat. A devizakitettség fedezésének két legelterjedtebb módszere a határidős ügyletek és a devizaopciók. A határidős ügyletek és az opciók a származtatott ügyletek egy formája, nevezetesen a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, ami azt jelenti, hogy nem központi piacokon kereskednek velük, hanem két fél között, magánjelleggel tárgyalnak róluk.
A fedezeti ügyletekkel kapcsolatban gyakran felmerül a "rövid-" és a "hosszú pozíciók" kifejezés, ezért fontos megérteni, hogy ezek mit takarnak. A hosszú pozíció, vagy a "vételi pozíció" egy deviza megvásárlására utal egy másik devizával szemben, és azt jelenti, hogy az árfolyam emelkedésének várakozásán alapuló nyereségre törekszik. A short pozíció vagy "shortolás" viszont egy deviza egy másik devizával szembeni eladását jelenti. A "shortolás" célja megvédeni az eladót az eladási árfolyam rögzítésével, ami az árcsökkenéskor bekövetkező nyereség elérését foglalja magában.
Forward contracts, or forward exchange contracts, are agreements whereby a business accepts to buy or sell a specific amount of a future currency on a specific future date. This solution enables the business to protect itself against any fluctuations that may occur until this specific date. More specifically, forward contracts can take the form of flexible forward contracts as well as dynamic forward contracts.
A határidős ügyletek vagy határidős devizaügyletek olyan megállapodások, amelyekben egy cég vállalja, hogy egy adott jövőbeli devizaösszegét egy meghatározott jövőbeli időpontban megvásárolja vagy eladja. Ez a megoldás lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy bevédje magát az adott időpontig bekövetkező esetleges ingadozásokkal szemben. További részleteiben, a határidős ügyletek lehetnek rugalmas határidős szerződések, valamint dinamikus határidős szerződések.
A határidős ügyletekhez hasonlóan az opciók is a származtatott termékek egyik formája. A két ügylet közötti különbség azonban abban rejlik, hogy a szerződő feleknek jogot, de nem kötelezettséget adnak arra, hogy egy devizapárt egy meghatározott jövőbeli időpontban egy adott árfolyamon vásároljanak vagy eladjanak. Ezek az úgynevezett vételi opciók és eladási opciók.
Míg a vételi opció egy devizapár megvásárlásának jogát, addig az eladási opció egy devizapár eladásának jogát adja az ügyfélnek. Ezeket az opciókat hagyományos vételi vagy eladási opcióknak nevezik, de gyakran "vanília" opcióként is emlegetik. Az opciók hosszú vagy rövid eladási vagy vételi formájában léteznek, és általában rövid távú fedezeti stratégiák részeként használják őket. További előnyük, hogy formájuk rugalmas, megvédik az ügyfelet a váratlan piaci visszaesésektől, valamint lehetővé teszik számukra a nyereség lehetőségét.
A SPOT-opció, vagyis az egyszeri kifizetési opciós kereskedés viszont rugalmasabb, mivel lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy megválassza a kifizetést, továbbá meghatározzon bizonyos piaci fizetési feltételeket. Ezek a feltételek vételi költséggel, úgynevezett prémiummal járnak. Ha a feltételek teljesülnek, az ügyfél nyereségben részesül, ha viszont nem, akkor az ügyfélnek elveszíti a prémiumot. A SPOT-opciók, más néven bináris opciók, a veszteség kockázatával járnak, ezért a legtöbb forex bróker jelentős biztosíték nélkül nem árul ilyen ügyleteket.
Az opciós piacon az opció és egy számszerűsíthető változó közötti kapcsolat mérésével lehet kiszámítani egy adott típusú kereskedés kockázatérzékenységét. Ezeket a változókat különböző görög betűkkel jelölik, és általában "görögöknek" nevezik őket. Minden változóhoz egy számot rendelnek, amely a kereskedőknek több információt ad az opcióval kapcsolatos kockázat mértékéről. Ezek a számok nincsenek kőbe vésve, és idővel szabadon változhatnak az adott opció helyzetétől függően. A kockázati paraméterek értékelésére számos változó használható, de az opciós piacon használt legfontosabbak a következők:
A nemzetközi kereskedelemben részt vevő és a mindennapi üzleti tevékenységük során árfolyam-ingadozásnak kitett vállalatok számára a devizafedezeti stratégiák segíthetnek ezen változások kezelésében és mérséklésében, valamint a bizonytalanság csökkentésében. A fedezeti stratégiákban rejlő lehetőségek feltárásának fontos szerepet kell játszania egy vállalat kockázatkezelési megoldásában. A vállalkozó azonban nehézségekbe ütközhet, amikor arra kerül a sor, hogy kiválassza, melyek a számára leghatékonyabb fedezeti stratégiák. Az iBanFirst szakértői naprakészek a nemzetközi vállalatok fedezeti megoldásaival kapcsolatban, és segítenek Önnek abban, hogy az árfolyam-ingadozásokat a vállalat előnyére tudja fordítani. Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy megismerje a fedezeti stratégiák nyújtotta előnyöket