A belföldi piacok számos növekedési lehetőséget kínálnak, azonban napjaink erősen globalizált világában a vállalatok határai már nemzeteken átívelőek. A nemzetközi kereskedelemnek több típusa létezik (beleértve a cégek közötti-, az iparágon belüli-, a cégen belüli-, valamint az iparágak közötti kereskedelmet), és mind importálással és exportálással jár. Az termékektől kezdve a feldolgozott árucikkeken át az olyan immateriális javakig, mint a távközlés, a pénzügyi szolgáltatások és a turizmus, a kereskedelem minden nap zajlik. Az 1970-es évek óta az árukereskedelem globális exportértéke exponenciálisan nőtt, és 2019-ben elérte a 19 billió dollárt . Bár a jelenlegi COVID-19 helyzet mellett, illetve a 2020-as visszaesés ellenére nehéz előrejelzéseket készíteni, a világ áruexportja 2021-ben várhatóan 8%-kal fog nőni.
A nemzetközi kereskedelem megváltoztathatja a játékot, és hatalmas lehetőségeket kínál a terjeszkedésre és a növekedésre. A feladat azonban ijesztő lehet, és a nemzetközi kereskedelemben való részvétel nem könnyű feladat, mert sok mindent figyelembe kell venni, többek között az exportstratégiákat, az ellátási lánc veszélyeit, a nemzetközi fizetéseket, nem is beszélve a jogi és szállítási szempontokról.
Mit kell figyelembe venni az áruk és szolgáltatások nemzetközi importálásakor és exportálásakor? Hogyan tudják a vállalatok optimalizálni a folyamatot annak érdekében, hogy növeljék a versenyelőnyüket? Az alábbi nemzetközi kereskedelemről szóló útmutató átfogó összegzést kíván nyújtani arról, hogy milyen buktatókra kell odafigyelni a nemzetközi kereskedés során.
Az import és export kihívásai
A mai globalizált gazdaságban gyakorlatilag minden ország részt vesz a nemzetközi kereskedelemben. Az export- és importtevékenységek sokféleképpen befolyásolják egy ország gazdaságát. Az árfolyamot, az inflációt és a kamatlábakat mind befolyásolja az ország importja és exportja közötti egyensúly. Míg az import magas szintje egészséges belföldi keresletet és növekvő gazdaságot feltételez, addig a magas exportszint ösztönzi a foglalkoztatást és a pénzeszközök beáramlását az országba, ami magasabb fogyasztói kiadásokhoz vezet. Az import és az export közötti megfelelő egyensúly fenntartása hozzájárul a szilárd és stabil gazdasághoz.
Az országok hajlamosak olyan árucikkeket importálni, amelyeket egyszerűen nem tudnak előállítani, illetve olyanokat, amelyeket máshol olcsóbban lehet előállítani. Ez lehetővé teszi számukra, hogy képességeiket azokra az árukra és szolgáltatásokra összpontosítsák, amelyek előállítása jobban megfelel a képességeiknek és adottságaiknak – ezt a komparatív előnynek nevezik. 2020-ban az USA volt a világ vezető importőr országa, aki a gépek, nyersanyagok, orvosi berendezések és fogyasztási cikkek közül a legtöbbet importált. Azáltal, hogy az USA ezeket a termeléseket delegálja és külföldről importálja, képes más területekre összpontosítani erőfeszítéseit, így élen járva az olyan exporttermékek, mint a pénzügyi szolgáltatások, a csúcstechnológiák, a szellemi tulajdon és a szórakoztatóipari termékek terén.
A nemzetközi terjeszkedés új piacok elérését, nagyobb nyereséget és nagyobb láthatóságot biztosít egy vállalat számára. Az export tevékenység hozzájárul egy megbízható és jó hírű vállalat imázsának kialakításához, az ország iparának az importáló közönség körében való népszerűsítéséhez, és részt vesz az ország gazdasági növekedésében. Az exportot többféleképpen lehet megközelíteni, többek között közvetlenül (a vállalat értékesíti termékeit vagy szolgáltatásait) és közvetve (a vállalat közvetítőre támaszkodik, aki az áruk vagy szolgáltatások külföldi értékesítéséért felel). A kiválasztott módszereknek és csatornáknak egy világos stratégiába kell illeszkedniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek, ezért a nemzetközi piacra való betörés első lépése egy erős exportstratégia kidolgozása.
Miközben a kereskedelem bővülése a globalizációval és a digitalizációval együtt számos új lehetőséget kínál a nagy- és kisvállalkozások számára egyaránt, az import- és exporttevékenység kihívásokkal is jár. Különösen a kis- és középvállalkozások általában kevésbé képesek szembenézni ezekkel az akadályokkal. Akár arról van szó, hogy hogyan kell kapcsolatot teremteni külföldi partnerekkel és erős kapcsolatokat kialakítani, akár a nemzetközi fizetések kezeléséről és arról, hogy van-e idejük és erőforrásuk megismerni más országok törvényeit és rendeleteit, a kkv-knak számos kihívással kell szembenézniük, amelyek három fő kategóriába sorolhatók:
Mivel minden kkv különböző és egyedi, nincs egy, mindenkire alkalmazható modell az említett kihívások kezeléséhez. Jó kiindulópont lehet az importálás és exportálás során felmerülő leggyakoribb problémák megértése. Egy szakértő igénybevétele segíthet a vállalatoknak felmérni szükségleteiket, valamint a vállalkozásukra és iparágukra jellemző fejlesztési területeket, hogy új magasságokba emelkedjenek és növekedhessenek.
Törvények és rendeletek
Bár a kis- és középvállalkozások mind különbözőek és egyediek, mégis mindannyiuknak azonos módon meg kell felelniük egy sor törvénynek és szabályozásnak. A globális kereskedelemben részt vevő vállalatoknak tisztában kell lenniük az importra és exportra vonatkozó jogi és szabályozási keretekkel. A nemzetközi kereskedelem mára összetett üggyé vált, és ma már mintegy 70%-ban globális értékláncok (GVC-k) működnek, ami azt jelenti, hogy a nyersanyagok, alkatrészek, összetevők és szolgáltatások többször is átlépnek határokat, mielőtt a végleges termékbe beépülnének.
Nemzetközi kereskedelmi szabályok és korlátozások
Az alapelvek és iránymutatások meghatározása érdekében kereskedelmi megállapodások születnek, amelyek három szinten – többoldalú, kétoldalú és egyoldalú – terjednek el. A nemzetközi kereskedelem szabályozásáért felelős szervezetként a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozza a nemzetközi kereskedelmet. A szervezet többoldalú megállapodásokon keresztül határozza meg az áruk, szolgáltatások és szellemi tulajdon kereskedelmére vonatkozó irányadó elveket, valamint a vitarendezési eljárásokat.
Az ezt követő szinten a regionális megállapodásokat általában földrajzi terület szerint szervezett országcsoportok írják alá a közöttük folyó kereskedelem szabályozására. Az országok közötti kereskedelem növekedésének és fejlődésének elősegítésére irányuló kereskedelmi megállapodások ezen a szinten lehetnek többoldalúak vagy kétoldalúak, és valamennyi érintett ország importőreinek, exportőreinek és befektetőinek biztonságot nyújtanak. A regionális megállapodásoknak minden formája és mérete elképzelhető. Míg a legtöbbjük látszólag könnyen kielégít minden felet, addig más megállapodás hatályba léptetése bonyolultabbnak bizonyulhat. Az egyik ilyen megállapodás a Transz-csendes-óceáni partnerség. Egy meghatározó tagállam (az USA) már kilépett belőle, és jelenleg is folynak tárgyalások ó egy új tagállam, az Egyesült Királyság felvételéről. Ha már az Egyesült Királyság szóba került, a történelem megmutatta, hogy a megállapodásokat is meg lehet szegni. A Brexitet követően az Egyesült Királyság hivatalosan kilépett az Európai Unióból és a 27 tagállamot szabályozó kereskedelmi megállapodásokból, hogy aztán egy új, kétoldalú megállapodást írjon alá: az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodást (TCA).
Végül egy harmadik szinten az országok egyoldalú kereskedelmi megállapodásokat is köthetnek. Ezek az egyoldalú kereskedelmi preferenciák, amelyeket egy ország másokkal szemben alkalmaz, általában kereskedelmi akadályok formájában jelennek meg. A kereskedelmi akadályok, amelyek célja elsősorban a nemzeti iparágak védelme azáltal, hogy különböző eszközökkel teszik az importált termékeket kevésbé vonzóvá, mint a hazai termékeket, különböző formákban jelentkezhetnek:
- Deviza leértékelődés
- Embargó
- Exportengedélyek
- Behozatali engedélyek
- Importkontingensek
- Helyi tartalmi követelmények
- A kereskedelem nem vámjellegű akadályai
- Támogatások
- Vámok
- Kereskedelmi korlátozás
- Önkéntes exportkorlátozások
A kereskedelmi szabályozások betartása
A kereskedelmi akadályok – különböző formáikban – pozitív és negatív hatással lehetnek a vállalkozásokra, és többé-kevésbé megnehezítik a határokon átnyúló kereskedelmet. A kormányok az elmúlt évtizedekben az akadályok csökkentésén dolgoztak, de a szabályozási eljárások összetettsége még mindig bonyodalmakat okoz. A multinacionális vállalatoknál kevesebb erőforrással rendelkező kkv-k számára a szabályozási környezet átvilágítása és a normák vizsgálata különösen időigényes lehet. A digitális jelenléttel rendelkező kkv-k 38%-a említette, hogy a külföldi országok eltérő szabályozása komoly kihívást jelent az exporttevékenységben.
A nemzetközi kereskedelemben részt venni kívánó vállalatoknak fontos időt szánniuk a főbb szabályozási kérdések kezelésére, mielőtt egyáltalán belevágnának. Melyek az adott ország sajátos megfelelési követelményei az import és az export tekintetében? Kell-e vámot fizetni vagy további szellemi tulajdonvédelmet biztosítani? Kell-e regisztrációs és azonosító számokat igényelni, mint például az európai EORI- vagy HÉA-számokat, vagy az Egyesült Államokban az ECCN-számot? Mikor van szükség kiviteli engedélyre? Ez néhány olyan kérdés, amelyet a perspektíváik bővítését tervező vállalatoknak fel kell tenniük maguknak.
Ha már kialakítottak egy nemzetközi jelenlétet, nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a vállalkozásoknak, hogy milyen fontos a nemzeti gazdaságpolitikával és a nemzetközi politikával való lépéstartás. A kormányok rendszeresen módosítják gazdaságpolitikájukat, és ezek az adókon, kamatlábakon, devizaárfolyamokon és közkiadásokon keresztül közvetlenül hatnak a vállalkozásokra. Hasonlóképpen az országok közötti megállapodásokat is felfüggeszthetik vagy akár fel is mondhatják viták esetén, ami bonyodalmakhoz és költséges kiigazításokhoz vezethet a vállalatok számára. Egy szakértő igénybevétele segíthet egy lépéssel előrébb járni, és elkerülni a bonyolult adminisztratív eljárásokat, amelyek hatással lehetnek a nettó nyereségre, és annyi időt és erőfeszítést igényelnek, amelyeket másként is fel lehetnek használni.
A kereskedelmi szabályozásokon túl vannak más szabályozási kockázatok és teljesítési intézkedések is, amelyekkel a terjeszkedő vállalatoknak szintén foglalkozniuk kell. A korrupció, a környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítási kérdések, a pénzügyi csalás és a kiberbiztonság minden vállalat számára kulcsfontosságú, különösen azok számára, akik külföldi partnerekre is támaszkodnak. A vállalatok ugyan igyekezhetnek betartani a szabályokat, de vajon a partnereik és beszállítóik is így tesznek? A megfelelő beszállító megtalálása a mai lehetőségek tengerében megterhelő lehet, de ennek egy fontos stratégiai döntésnek kell lennie. Egy jó kereskedelmi partner nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy egy vállalat megfeleljen a szabályozási előírásoknak, növelje a vásárlói keresletet és erős márka ismertséget építsen.
Az ellátási lánc
Az áruk és szolgáltatások A pontból B pontba (és néha C, D és E pontba) történő eljuttatása az érdekelt felek széles hálózatára támaszkodik. Az ellátási lánc hatékonyan összeköti a szállító beszállítóját a vevő ügyfelével, és a termékek és szolgáltatások ügyfelekhez való eljuttatásában közvetlenül vagy közvetve részt vevő különböző szakaszokból és logisztikai folyamatokból áll. A beszerzés, az ütemezés és az elosztás a lánc három fő összetevője.
Napjaink erősen globalizált gazdaságában az áruk behozatala és kivitele bonyolult feladat lehet. Egyes vállalatoknak vannak külön import/export szakemberei, akik értik a bonyolult ellátási lánc összetett belső és külső viszonyait, míg mások kiszervezik a feladatot harmadik fél logisztikai szolgáltatóknak. A folyamat lehető leghatékonyabb racionalizálása érdekében elengedhetetlen egy jól átlátható ellátási lánc menedzsment stratégia bevezetése, amelynek kulcsa a lánc fő áramlásainak helyes kezelése. A legjobb esetben a megbízható ellátási lánc menedzsment stratégia segíthet a vállalkozásoknak pénzt megtakarítani, garantálni ügyfélelégedettségét, és megszilárdítani a piaci pozíciójukat. Valójában a vállalatok 57%-a úgy véli, hogy a jó ellátási lánc menedzsment versenyelőnyt biztosíthat számukra. A legrosszabb esetben az ellátási lánc rossz irányítása komoly károkat okozhat egy vállalkozásnak, és akár annak a végét is jelentheti. Mivel minden érdekelt fél összetett módon kapcsolódik egymáshoz, egy elromlott fogaskerék gyorsan dominóhatást válthat ki. Egy 2018-as felmérés szerint az ellátási láncban a legnagyobb kihívást a transzparencia és a láthatóság biztosítása jelenti. Éppen ezért az ellátási lánc különböző veszélyeinek felismerése és mérséklése alapvető fontosságú minden olyan nemzetközi szinten működő vállalkozás számára, amely nem akarja, hogy a negatív következmények váratlanul érjék őket.
A mai rendkívül összetett és nemzetközi ellátási láncai számos előnyt biztosítanak az érdekeltek széles köre számára. Ugyanakkor összetettségük miatt sérülékenyek és hajlamosak az üzletmenet megszakadására. Néha még a világ minden felkészültsége és tapasztalata ellenére is előfordul, hogy bizonyos zavarokat egyszerűen nem lehet előre jelezni, hiszen nem mindig lehet előre látni például a természeti katasztrófák, politikai zavargások és egyéb vis maior esetek teljes hatását. A COVID-19 világjárvány tökéletes példa erre. Az ellátási lánc működését világszerte olyan mértékben zavarta meg a világjárvány, mint még soha semmi korábban, és a hatások alkalmazkodásra késztették a vállalatokat. Azzal, hogy az ellátási láncokat rugalmasabbá és együttműködőbbé teszik, valamint hálózatba szervezik őket, a vállalkozások a jövő ellátási láncát alakítják éppen. Mivel az ellátási lánc bármely szakaszában előfordulhatnak esetleges zavarok, a szállítással és a logisztikai tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat figyelembe kell venni a sikeres nemzetközi vállalkozások fejlesztése és növekedése felé vezető úton. A megfelelő tervezés és a nemzetközi kereskedelemben rejlő nagy kockázatok azonosításának ismerete kulcsfontosságú a külföldön működő vállalatok számára. Végül is a kockázatkezelés első lépése a kockázat azonosítása. Egy stratégiai kockázatkezelési terv kidolgozása segíthet a megfelelő szállítási partnerek megtalálásában, és biztosíthatja, hogy az áruk zökkenőmentesen jussanak el rendeltetési helyükre.
A nyelvi és kulturális akadályok, valamint a kereskedelmi korlátozások és követelmények között a külföldi beszállítókkal való együttműködés nehézkes lehet. Néhány bevált gyakorlat alkalmazása azonban az erős beszállítói kapcsolatok ápolása érdekében segíthet a vállalatoknak csökkenteni a beszerzési kockázatokat, támaszkodni a zavartalan ellátási láncra, és elérni a fő teljesítménymutatói célokat. A sikeres nemzetközi terjeszkedés érdekében a megfelelő beszállító megtalálása elengedhetetlen ahhoz, hogy az egész ellátási lánc zökkenőmentesen működhessen. Mivel a beszállítói lánc minden fogaskerékét egy forgalmazó köti össze, a megfelelő forgalmazási módszer kiválasztása a következő kihívás.
Forgalmazás
Az áruk megfelelő helyre és megfelelő időben történő szállítása minden nemzetközi vállalat számára kihívást jelent. Függetlenül attól, hogy mit szállítanak és mely határokat lépik át, egy erős elosztóhálózat kiépítése létfontosságú ahhoz, hogy nyereségesek maradjanak, és kiszámítható szállítási élményt nyújtsanak minden érintett fél számára, a gyártótól egészen a végfelhasználóig. Az új piacokra való belépés és a legjobb vásárlói élmény biztosítása a kiszámítható tranzakciók biztosítása mellett know-how-t igényel. A jó termékpozíció és a befektetés megtérülésének biztosításához nem elegendő csupán a szállítási partner kiválasztása. Bár számos kész globális forgalmazási lehetőség létezik, a vállalkozásnak megfelelő forgalmazási csatorna kiválasztása az ügyfélkör megismerésével kezdődik. A megfelelő forgalmazási modell megtalálása – legyen az központosított vagy decentralizált – segít megerősíteni a márka imázsát, és hatással van a vállalat hosszú távú sikerére.
Szállítás
A logisztika világában a teherszállítási szolgáltatások 4 különböző kategóriája és számtalan áruszállító szolgáltató létezik. A megfelelő, a vállalat igényeinek legjobban megfelelő fuvarozó kiválasztása kulcsfontosságú szerepet játszik a disztribúciós modell kialakításában. Évente mintegy 11 milliárd tonna árut szállítanak világszerte , így a tengeri áruszállítás az egyik leggyakrabban használt szállítási mód. Mégis, mivel a globális kereslet még soha nem volt ilyen erős, az ágazat jelentős nyomás alatt áll. A tengeri árufuvarozással kapcsolatban több kihívás is felmerül, és a leginkább érintettek általában a kis- és középvállalkozások. Azok a kkv-k, amelyek megértik, hogyan lehet ezeket a kihívásokat megelőzni és leküzdeni, javítják az esélyeiket az egészséges haszonkulcsok fenntartására és a sikeres import/export műveletek működtetésére. A globális szállítási költségek évről évre nőnek. Bár a COVID-19 világjárvány kezdete óta drámai mértékben nőttek, több oka is van annak, hogy még tovább fognak emelkedni. Ha valaki nem tud lépést tartani ezekkel a költségekkel, az hatással lehet a késztermék árára és a vállalat haszonkulcsára. Sokat számít nyomon követni a fejleményeket, egy lépéssel a trendek előtt járni, és felkutatni az alternatív lehetőségeket. Gyakran figyelmen kívül hagyják a vállalatok a szállítási költségek optimalizálását, amelyek általában a termék végső árának nagy részét képezik, de akár egyszerű, akár összetett a vállalat ellátási lánca, a legkedvezőbb áruszállítási díj megtalálása segíthet e költségek csökkentésében.
Raktározás
Bizonyos esetekben a nemzetközi raktárhelyiségek igénybevétele hatékony módja lehet a szállítási költségek és a szállítási idők csökkentésének, miközben a versenyelőny megtartása a cél. A készlet és a szállítás teljeskörű ellenőrzése több rendelkezésre álló működőtőkét és nagyobb pénzforgalmat hozhat. Valójában a legtöbb vállalat három gyakori készletellenőrzési modellt alkalmaz, hogy biztosítsa a készletek zökkenőmentes kezelését, a működési- és raktározási költségek csökkentését, és végső soron pénzt takarítsanak meg. A kis- és középvállalkozások jelentős előnyöket meríthetnek a készletgazdálkodási rendszerek használatából, hogy szervezettek maradjanak és elkerüljenek bármi féle fejfájást. Szakértelmet és időt igényel a megfelelő helyszín kiválasztása, a nyelvi és kulturális akadályok leküzdése, a költségek és a helyi előírások kezelése, valamint a raktározási eljárások alapvető ismerete, ami visszatarthatja a vállalatokat attól, hogy a nemzetközi raktározási megoldások felé forduljanak. Ennek eredményeképpen egyesek inkább egy harmadik fél logisztikai (3PL) vállalattal kötnek partnerséget ellátási láncuk optimalizálása érdekében.
A szállítási lehetőségektől kezdve az elosztási csatornákon át a tárolási megoldásokig, a lehetőségek sokasága, amikor az áruk A pontból B pontba történő gyors, hatékony és biztonságos szállításának legjobb módját kell megtalálni, túlterhelő lehet. Végső soron nem létezik olyan elosztási modell, amely mindenkinek megfelel, és a változó trendek és a bővülő vállalkozások miatt fontos, hogy rendszeresen újraértékeljük a kulcsfontosságú tényezőket, hogy a hosszú távú optimalizálás érdekében kiigazítsuk az elosztási modellt. A különböző egyéb megfontolandó szempontok között a határokon átnyúló fizetések is problémát jelenthetnek a nemzetközi szinten működő vállalkozások számára. Egy erős pénzforgalmi stratégia hozzájárulhat az ellátási láncban résztvevő különböző partnerekkel való jó kapcsolatok fenntartásához. A nemzetközi beszállítók kifizetésének ismerete jó kezdet a beszállítói kifizetések kezeléséhez.
Nemzetközi fizetések kezelése
A tengerentúli beszállítók kifizetése, az alkalmazottak kifizetése, a raktározási szolgáltatások és egyebek között a nemzetközi jelenléttel rendelkező kkv-knak rendszeresen pénzt kell küldeniük és fogadniuk nemzetközi számlákra. A nemzetközi fizetések, más néven határokon átnyúló fizetések legalább két különböző országot és egynél több bankot érintenek. Bár az üzleti tevékenység és a kereskedelmi környezet befolyásolja az adott vállalat számára legmegfelelőbb szolgáltatók és fizetési módok kiválasztását, minden vállalatnak számos tényezőt figyelembe kell vennie az országok közötti pénzügyi tranzakciók során.
A nemzetközi kereskedelem ugrásszerű növekedésével a nemzetközi fizetések egyszerűbbé, gyorsabbá és biztonságosabbá váltak. Ennek ellenére még mindig van hová fejlődni. Először is a nemzetközi utalások továbbra is drágák. Borsos árat fizethet az a vállalkozás, aki nincs megfelelően felkészülve az olyan rejtett költségekből, mint a devizaváltási díjak, a kedvezőtlen árfolyamok és az utalási díjak. A tengerentúli fizetésekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok bevezetése segíthet az import- és exportvállalkozásoknak abban, hogy költséghatékonyabbak és eredményesebbek legyenek.
Sok vállalkozás panaszkodik a hosszú tranzakciós idők és az átláthatóság hiánya miatt, amikor nemzetközi fizetésekről van szó. Persze a nemzetközi fizetések már definíció szerint is jóval összetettebbek, mint a belföldi fizetések. A devizaátváltások és a közvetítő bankok is szerepet játszanak, és ennek eredményeképpen a nemzetközi fizetések a kiindulóponttól a végpontig tartó útja nem mindig egyenes vonal. A folyamat megértése segíthet a vállalkozásoknak hatékonyabb fizetési stratégiák kidolgozásában, például a helyi pénznemben történő fizetések kapcsán.
Mivel a határokon átnyúló B2B tranzakciók 2022-re várhatóan 150 billió dollárt tesznek majd ki, a nemzetközi fizetések kérdése jelentős növekedési lehetőséget jelent az import- és exportüzletágban. A multinacionális vállalatokat a nagy bankok általában jól ellátják, de a kkv-k és a középvállalatok nem mindig ilyen szerencsések. Lehet, hogy a világgazdaság 95%-át képviselik, de a kkv-k hagyományosan korlátozottan férnek hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a kockázatcsökkentési stratégiákhoz. Tekintettel a piac növekedési kilátásaira, nem lehet figyelmen kívül hagyni a kifejezetten a kkv-szektorra szabott finanszírozási megoldások és fizetési lehetőségek szükségességét. Néhány piaci szereplő felismerte ezt a lehetőséget, és számos kkv most már elfordul a hagyományos bankoktól, hogy új és innovatív megoldásokat találjon.
Az elmúlt években egyre több fintech cég lépett a piacra, megzavarva a hagyományos bankok hegemóniáját, és intelligens megoldásokat kínálva olyan problémákra, amelyeket a bankok nem tudtak megoldani. A pénzügyi integráció ösztönzése, valamint a pénzügyi szolgáltatások használatának és nyújtásának javítása érdekében a fintech cégek nagymértékben támaszkodnak a technológia által vezérelt innovációra. A fintech cégek célja, hogy a pénzügyek és a technológia egyesítésével növeljék az üzleti teljesítményt, és a hagyományos pénzügyi termékekkel szemben kényelmesebb alternatívát kínáljanak. Eddig a P2P és a C2B fizetési piacok igényeinek kiszolgálására összpontosítottak, a B2B fizetési piacot pedig nagyrészt maguk mögött tartották. Mivel az ágazat érdekelt felei felismerték a digitális megoldások értékét és az elkövetkező években várható exponenciális növekedést, a határokon átnyúló, trillió dolláros fizetési ágazat különösen megérett az innovációra. Ez a lehetőség teszi a B2B határokon átnyúló fizetési ágazatot különösen vonzó játéktérré a digitális diszruptorok számára.
Számos oka van annak, hogy egy vállalatnak miért lenne kedvező egy fintech cég által nyújtott megoldáshoz fordulnia, hogy megelőzzön néhány kellemetlenséget. A pénzforgalom javítása, a kiadások csökkentése és az általános működés javítása az a három kulcsfontosságú terület, amelyre a vállalkozók a teljesítmény optimalizálása és a versenyképesség növelése érdekében összpontosítanak. A fintech cégek mind pénzügyi, mind működési szempontból tudnak segíteni. A fizetési, finanszírozási és befektetési lehetőségekhez való hozzáférés, a pénzforgalmi biztonság fokozása és a feldolgozási idő javítása a fintech megoldások legfőbb előnyei közé tartoznak a vállalat pénzügyi teljesítményének és fizetési stratégiájának optimalizálása érdekében. Ezen túlmenően a fintech cégek felgyorsítják a folyamatok digitalizálását, mivel a munkafolyamat-automatizálási eszközök a fintech legújabb innovációi közé tartoznak.
A U.S. Bank tanulmánya kimutatta, hogy a rossz pénzforgalom-kezelés a kisvállalkozások legnagyobb kihívásai közé tartozik, és ez az egyik fő oka a kisvállalkozások bukásának. A vállalat iparágától és életciklusának szakaszától függően a figyelembe veendő tényezők köre eltérő, de a lényeg mindig ugyanaz: biztosítani kell, hogy a vállalat eredményes legyen. Mivel a pénzáramlás-menedzsment a be- és kiáramlások időzítéséről szól, a késedelmes vagy elmaradt kifizetések komoly következményekkel járhatnak egy nemzetközi vállalkozás számára. A Deloitte tanulmánya szerint a beszállítók 47%-a számolt be késedelmes fizetésekről, és a probléma a COVID-19 járvány kezdete óta csak súlyosbodott. A késedelmes fizetések gyakran pénzügyi stressz forrását jelentik a kisvállalkozások számára, akadályozva a növekedési kilátásokat és a pontos pénzforgalmi előrejelzés elkészítésének képességét.
Pénzforgalmi előrejelzések készítése és a haszonkulcsok védelmének megismerése kulcsfontosságú a pénzforgalmi problémák elkerülése érdekében. A cégek néha figyelmen kívül hagyják, hogy az árfolyam-ingadozások elleni védekezés mind az eladások, mind a beszerzések esetében nagy hatással lehet a haszonkulcsokra. Lehet, hogy nincs mód a rugalmas árfolyamok előrejelzésére és az esetleges árfolyamkockázat kiküszöbölésére, de vannak módszerek az árfolyam-ingadozások hatásának minimalizálására, például az egyik ilyen lehetőség a valós idejű árfolyamok nyomon követése. A hagyományosan a nagyobb vállalatok számára fenntartott, számos pénzügyi szolgáltatást igénybe vevő technológiai innovációk, amelyek valós idejű árfolyamkövetést kínálnak, egyre inkább elérhetővé válnak a kkv-k számára is. Azzal, hogy a kkv-k hozzáférhetnek a valós idejű árfolyamokhoz, és a megfelelő időben végezhetik tranzakcióikat, közvetlenül hozzájárulnak a haszonkulcsuk javításához. Valójában a valós idejű árfolyamoknak 4 előnye van a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára. A fizetések és a feldolgozás világa, csakúgy, mint minden más szempont, amely hozzájárul a nemzetközi vállalkozások növekedéséhez és virágzásához, fejlődik, hogy lépést tartson a változó időkkel. A szakértői médiumokból való tájékozódással és az ágazat vezető fejleményeinek és innovációinak nyomon követésével a vállalkozások tulajdonosai jobban felkészülhetnek a váratlan helyzetekre. Iratkozzon fel az iBanFirst havi hírlevelére, hogy első kézből értesülhessen az ágazat legfrissebb információiról.
Mi a következő lépés?
A folyamatosan változó világban a vállalatoknak rendszeresen át kell értékelniük helyzetüket. Időbe és tapasztalatba kerül a hatékony import/export stratégia kidolgozása. A jól megalapozott döntések, és mindenekelőtt a speciális szakértelem és segítségnyújtás hozzájárul az erős alapok megteremtéséhez, a hibás döntések helyes irányba való visszairányításához és a meglévő stratégiák optimalizálásához.
Tekintettel arra, hogy az ellátási láncok mennyire összetettek lehetnek, elengedhetetlen, hogy a folyamatot rendszeresen nyomon kövessük. Az ellátási láncok hálózatai egyre nagyobbak és kiterjedtebbek, és a versenyképesség megőrzése érdekében biztosítani kell, hogy az ellátási lánc továbbra is zökkenőmentesen működjön. Az ellátási lánc menedzsment szoftverektől (SCMS) a különböző eszközökig és technikákig számos lehetőség van az ellátási lánc optimalizálására. Az ellátási lánc a kiindulóponttól a végpontig tartó optimalizálása az érték maximalizálására és a költségek minimalizálására törekszik, ezért kulcsfontosságú, hogy Ön tisztában legyen az összes lehetőséggel, és megértse, mi a legjobb a vállalata számára.
A vállalat fizetési stratégiáját mind a célkitűzések, az üzleti modellek és a földrajzi elhelyezkedés is befolyásolja, ezért nincs egy mindenkire tökéletesen illő modell. A fizetési stratégia meghatározása és a versenyképessé tételéhez szükséges legfontosabb lépések meghatározása kritikus fontosságú egy vállalkozás sikere szempontjából. Ha szeretné optimalizálni a pénzügyi stratégiáját, és szakértői segítséget szeretne igénybe venni, vegye fel velünk a kapcsolatot, és szakértőink ismertetni fogják Önnel a szolgáltatásainkat és az azokkal járó előnyöket
