Az ázsiai feltörekvő gazdaságok számos lehetőséget kínálnak a vállalkozások számára. A devizapiacon is egyre nagyobb érdeklődés övez néhány ázsiai országot és valutát. Ebben a cikkben a régió négy valutáját elemezzük: a kínai jüant (CNY/CNH), a hongkongi dollárt (HKD), a thai bátot (THB) és a szingapúri dollárt (SGD).
Mire 2002-ben először forgalomba került, már 12 európai ország fogadta el az eurót nemzeti valutájaként. Egy csapásra rengeteg devizaváltási lehetőség egyszerűen elillant. 2015-ben Litvánia lett a 19. ország, aki bevezette a közös valutát, és az elkövetkező években várhatóan további uniós tagállamok követik majd a példáját.
Ezeknek az európai valutáknak a kiesésével a devizapiaci szereplők gyorsan másfelé fordították figyelmüket. Az ázsiai feltörekvő piacok szinte azonnal termékeny talajnak tűntek a devizakereskedelem számára.
Azonban ez felveti a kérdést, hogy mely ázsiai pénznemekre figyel a legjobban a devizapiac? Ázsiában mely feltörekvő országok vagy devizaterületek jelentik jelenleg a vállalkozások számára a legtöbb lehetőséget?
A kínai, a hongkongi, a thaiföldi és a szingapúri valutáról szóló áttekintésünk segítségével jobban megismerheti az árfolyamokat befolyásoló tényezőket, valamint az adott országok gazdaságára hatást gyakorló várható fejleményeket.
A kínai valuta, közismert nevén a renminbi (RMB) vagy jüan (CNY/CNH) számos sajátossággal bír.
A renminbi (RMB) Kína hivatalos pénzneme és fizetőeszköze, míg a jüan (CNY/CNH) e pénznem mérési egysége.
Különbséget kell tenni az onshore (szárazföldi) jüan (CNY) és az offshore jüan (CNH) között.
Az onshore jüan (CNY) nem szabadon átváltható, és szinte kizárólag a kínai szárazföldön használják.
Az offshore jüan (CNH), amelyet a Hongkongi Monetáris Hatóság (HKMA) vezetett be 2010-ben, a kínai valuta konvertibilis változata, és a kínai szárazföldön kívüli kereskedéskor használatos. A Kínán kívüli vállalatok számára az egyik jelentős előnye, hogy a helyi beszállítóknak közvetlenül jüanban fizethetik ki a beszerzési díjat.
Vajon hogyan kezeli a kínai jegybank az ország komplex valutáját?
A kínai valuta másik sajátossága az ország központi bankjának, a People's Bank of China-nak az intervencionista politikája.
A kínai jegybank szigorú felügyelet alatt tartja a jüant, miközben a szabályozott lebegő árfolyamrendszert alkalmazza. Ez a rendszer irányítóbb, vagy befolyásolóbb, mint a legtöbb fejlett ország által elfogadott lebegő (vagy rugalmas) árfolyamrendszer.
Miközben ez a modell különösen a kínai export számára kedvez, a jüan alulértékeltségének széles körben elterjedt megítélése gyakran okolható bizonyos globális egyenlőtlenségekért, beleértve az USA Kínával szembeni jelentős kereskedelmi deficitjét.
Ezzel szemben az offshore jüan (CNH) devizapiaci ingadozását a kínálat és a magánkereslet összhangban befolyásolja.
2019-ben a jüan a globális devizatartalékok mindössze 1,23%-át tette ki, de a devizapiacon a nyolcadik legelterjedtebb pénznem volt. Tekintettel az ország nemzetközi kereskedelemben betöltött hatókörére, nem meglepő, hogy Kína mindent megtesz azért, hogy érvényesíteni tudja befolyását ezen a területen is, és növelje valutájának globális használatát .
Tudta?
A jüan már része az IMF különleges lehívási jogok valutakosarának (SDR), ami egy olyan monetáris eszköz, amelyet a tagországok a hivatalos tartalékaik kiegészítésére és a világgazdaság likviditási szintjének növelésére használhatnak fel a szűkösebb időkben.A hongkongi dollár különösen stabil valuta, amelyet a Hongkongi Monetáris Hatóság (HKMA) valutatanácsa kezel. A hongkongi dollár 1983 óta működik ebben a felállásban, amikor a HKMA először hozta létre a rögzített árfolyamrendszert (LERS).
A valutatanács elsődleges feladata a helyi valuta (ebben az esetben a hongkongi dollár) és egy külföldi "horgonydeviza" (ebben az esetben az amerikai dollár) rögzítettségének fenntartása).
A 2000-es évek óta a hongkongi valutatanácsnak az előírt 7,7500 és 7,8500 HKD/USD közötti árfolyamot kell fenntartania. Amikor a hongkongi dollár értéke esik, a rögzítettség iránti kötelezettség arra kényszeríti a HKMA-t, hogy – az állandó árfolyam fenntartása érdekében – amerikai dollárt adjon el és hongkongi dollárt vásároljon.
Milyen státuszban áll tehát ma a hongkongi dollár?
A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) hivatalos adatai szerint 2016 és 2019 között a hongkongi dollár a 14. helyről a 9. helyre emelkedett a leginkább kereskedett devizák rangsorában. A rövid idő alatt bekövetkezett jelentős volumennövekedés valószínűleg a Hongkongban fennálló politikai bizonytalanságnak és a Pekinggel szembeni újbóli feszültségeknek köszönhető.
A megnövekedett volatilitás számos mozgást eredményezett a devizapiacon az utóbbi időben.
Tudta?
2020 júniusában a hongkongi tőzsde a piaci kapitalizáció tekintetében az ötödik helyen állt a világon a New York-i tőzsde (NYSE), a Nasdaq, a Tokiói tőzsde (TSE) és a Sanghaji Értéktőzsde (SSE) mögött.A SWIFT szerint a thai bát 2019-ben a kilencedik leggyakrabban használt valuta volt a nemzetközi fizetések tekintetében. Kibocsátásáért a királyság központi bankja, a Bank of Thailand felelős.
"Egzotikus valuta" révén a thai bát illikvidnek számít, ami azt jelenti, hogy kereskedési volumene viszonylag alacsony, valamint volatilis lehet.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint 2016-ban a thaiföldi bát a 23. helyen állt a világ legkereskedettebb devizái között, részben a nagy vételi és eladási árfolyamkülönbségnek köszönhetően.
Mi volt Thaiföld szerepe az ázsiai pénzügyi válságban?
A thaiföldi bát az 1997-es ázsiai pénzügyi válság középpontjában állt, amikor a thaiföldi jegybank – mivel akkoriban nem rendelkezett elegendő devizatartalékkal – kénytelen volt felhagyni a thaiföldi bát dollárhoz való rögzítésével.
Az ezt követő tömeges leértékelésnek három fő hatása volt:
De mi történt azóta?
A thaiföldi gazdaság azóta kilábalt az 1990-es évek válságos időszakából, és az ország folytatta fejlődését, bár a növekedés az utóbbi években némileg lelassult. A Világbank szerint a thaiföldi GDP 1999 és 2005 között évi 5%-kal nőtt. Ez a szám azonban 2005 és 2015 között évi 3,5%-ra csökkent.
Ennek ellenére a thai bát egyre nagyobb figyelmet kap a devizapiacokon, mivel az ország gazdasága, amely nagymértékben támaszkodik a turizmusra és az exportra (ez utóbbi a thai GDP 66%-át teszi ki), a régió egyik legstabilabbjává vált.
A szomszédos Malajziához képest Thaiföld lényegesen alacsonyabb mértékben függ a nyersanyag- és olajkereskedelemtől, ami azt jelenti, hogy az alacsony olajárak nem befolyásolják negatív értelemben a stabilitást.
Tudta?
2020 januárjában Thaiföld lett a világ hatodik legnagyobb gyümölcsexportőre Spanyolország, Hollandia, Mexikó, az Egyesült Államok és Chile mögött. Gyümölcskivitelének a 2019-es év első tíz hónapjában mért becsült értéke 3,213 milliárd dollár (USD) volt.
Szingapúr vonzó adórendszerrel rendelkező nemzetközi pénzügyi központként viszonylag fiatal nemzeti valutával, a szingapúri dollárral (SGD) büszkélkedhet. A szingapúri dollár magas szintű likviditással rendelkezik, továbbá a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint 2019-ben a 14. legforgalmasabb deviza volt. A SWIFT szerint ugyanebben az évben a nemzetközi fizetési forgalom szempontjából a világ 10. legfontosabb valutája volt.
A Szingapúr és Malajzia között 1965-ben aláírt függetlenségi megállapodást követően a két ország és Brunei közötti monetáris unió megszűnt. A szingapúri szigetállam így elkezdte kibocsátani a saját valutáját. A szingapúri dollárt kezdetben a brit fonthoz (GBP), majd rövid időre az amerikai dollárhoz, később pedig 1973 és 1985 között egy valutakosárhoz rögzítették.
Az 1980-as évek óta többé-kevésbé szabadon mozog a szingapúri dollár a devizapiacon, de a Szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) által titokban tartott tartományon belül szigorú ingadozási sávban mozoghat.
Szingapúr gazdasága igen fejlett, és nagymértékben a csúcstechnológiai exportra, például a vegyiparra és az elektronikára fókuszál. Az ország az Indiai- és a Csendes-óceán közötti stratégiai földrajzi elhelyezkedése, valamint kiterjedt kikötői tevékenysége többek között az olajfinomító ipar központjává teszik.
A közvetlen külföldi befektetéseket – a helyi gazdaság egyik sarokkövét – a vonzó adópolitika, valamint a magasan képzett szolgáltatói szektor -– különösen a banki és vagyonkezelési szolgáltatások – ösztönzik.
Tekintettel a korlátozottan rendelkezésre álló termőföldre, a szingapúri gazdaság teljesítménye és a szingapúri dollár árfolyama nagymértékben függ a nyersanyagok és természeti erőforrások értékétől, amelyeket nagy mennyiségben importálnak az exportra szánt termékek előállítása érdekében.
Tudta?
Az IMF adatai szerint Szingapúr 2019-ben az egy főre jutó GDP tekintetében a világon a harmadik helyen áll Katar és Luxemburg mögött.A devizapiac évek óta – különösen azóta, hogy a közös valuta 2002-es bevezetésével számos európai pénznem megszűnt – fokozott érdeklődést mutat a feltörekvő ázsiai gazdaságok és devizáik iránt. Ez különösen igaz a kínai jüanra (CNY), a hongkongi dollárra (HKD), a thai bátra (THB) és a szingapúri dollárra (SGD).
A jüan esete összetett, különösen a korlátozott offshore kereskedés, az alulértékeltség és az ország egyedi árfolyamrendszere miatt. A hongkongi dollár, amely továbbra is az amerikai dollárhoz (USD) van rögzítve, a régió egyik leglikvidebb és legstabilabb devizájának számít. Ami Thaiföldet illeti – bár az ország gazdasági fejlődése az 1990-es évek óta lenyűgöző – a thai bát továbbra is illikvid valuta. A szingapúri gazdaság a maga részéről igen fejlett, de a szingapúri dollár továbbra is ki van téve az árupiaci kedvezőtlen eseményeknek, valamint az olajárak drasztikus változásának.
A fenti négy ország már évek óta tartós fejlődést mutat, és stabilan a növekedés felé tart. Ázsia fényes jövője rengeteg lehetőségeket kínál a nemzetközi piacokon működő vállalkozások számára. Mindazonáltal a realitás az, hogy a feltörekvő devizákkal és a főbb devizákkal való kereskedés egyaránt rejthet kockázatokat. Miközben a nemzetközi vállalkozások számára egyértelmű előnyökkel jár a külföldi lehetőségek felkutatása, a devizafedezeti megoldások alkalmazása általános és széles körben alkalmazott stratégia a pénzforgalmi kockázatok elleni védekezésben.