Blog | iBanFirst

Erősödő devizák Ázsiában – érdemes rájuk figyelni

Written by iBanFirst | 2022. szeptember 21. 12:36:00 Z

Az ázsiai feltörekvő gazdaságok számos lehetőséget kínálnak a vállalkozások számára. A devizapiacon is egyre nagyobb érdeklődés övez néhány ázsiai országot és valutát. Ebben a cikkben a régió négy valutáját elemezzük: a kínai jüant (CNY/CNH), a hongkongi dollárt (HKD), a thai bátot (THB) és a szingapúri dollárt (SGD).

 

Mire 2002-ben először forgalomba került, már 12 európai ország fogadta el az eurót nemzeti valutájaként. Egy csapásra rengeteg devizaváltási lehetőség egyszerűen elillant. 2015-ben Litvánia lett a 19. ország, aki bevezette a közös valutát, és az elkövetkező években várhatóan további uniós tagállamok követik majd a példáját.

Ezeknek az európai valutáknak a kiesésével a devizapiaci szereplők gyorsan másfelé fordították figyelmüket. Az ázsiai feltörekvő piacok szinte azonnal termékeny talajnak tűntek a devizakereskedelem számára.

Azonban ez felveti a kérdést, hogy mely ázsiai pénznemekre figyel a legjobban a devizapiac? Ázsiában mely feltörekvő országok vagy devizaterületek jelentik jelenleg a vállalkozások számára a legtöbb lehetőséget?

A kínai, a hongkongi, a thaiföldi és a szingapúri valutáról szóló áttekintésünk segítségével jobban megismerheti az árfolyamokat befolyásoló tényezőket, valamint az adott országok gazdaságára hatást gyakorló várható fejleményeket.

1.    A kínai valuta: renminbi (RMB) vagy jüan (CNY/CNH)

  • A kínai valuta három formában jelenik meg: a renminbi (RMB), a "onshore" jüan (CNY) és az "offshore" jüan (CNH).
  • A People’s Bank of China (kínai jegybank) irányított lebegő árfolyamrendszert választott, amelyet külföldön gyakran kritizálnak a jüan észlelhető alulbecslése miatt.
  • Miközben a kínai gazdaság a világkereskedelem 10%-át teszi ki, a nemzetközi fizetések kevesebb mint 2%-a történik jüanban.

A kínai valuta, közismert nevén a renminbi (RMB) vagy jüan (CNY/CNH) számos sajátossággal bír.

A renminbi (RMB) Kína hivatalos pénzneme és fizetőeszköze, míg a jüan (CNY/CNH) e pénznem mérési egysége.

Egy jüan, két rendszer, az „onshore”-tól az „offshore”-ig

Különbséget kell tenni az onshore (szárazföldi) jüan (CNY) és az offshore jüan (CNH) között.

Az onshore jüan (CNY) nem szabadon átváltható, és szinte kizárólag a kínai szárazföldön használják.

Az offshore jüan (CNH), amelyet a Hongkongi Monetáris Hatóság (HKMA) vezetett be 2010-ben, a kínai valuta konvertibilis változata, és a kínai szárazföldön kívüli kereskedéskor használatos. A Kínán kívüli vállalatok számára az egyik jelentős előnye, hogy a helyi beszállítóknak közvetlenül jüanban fizethetik ki a beszerzési díjat.

Vajon hogyan kezeli a kínai jegybank az ország komplex valutáját?

Irányított lebegő árfolyamrendszer

A kínai valuta másik sajátossága az ország központi bankjának, a People's Bank of China-nak az intervencionista politikája.

A kínai jegybank szigorú felügyelet alatt tartja a jüant, miközben a szabályozott lebegő árfolyamrendszert alkalmazza. Ez a rendszer irányítóbb, vagy befolyásolóbb, mint a legtöbb fejlett ország által elfogadott lebegő (vagy rugalmas) árfolyamrendszer.

Hogyan működik ez az árfolyamrendszer?

  • Az onshore jüan (CNY) árfolyamát egy valutakosárhoz kötik, amelynek összetételét szigorúan titokban tartják.
  • A kínai központi bank egy "kívánt" árfolyamot közöl a devizapiacra szakosodott szereplőkkel, akik ennek megfelelően járnak el, lehetővé téve ennek az árfolyamnak az elérését.
  • Az árfolyammozgásokat tehát úgy manipulálják, hogy a jüan (CNY) elérje a meghatározott célárfolyamot.

Miközben ez a modell különösen a kínai export számára kedvez, a jüan alulértékeltségének széles körben elterjedt megítélése gyakran okolható bizonyos globális egyenlőtlenségekért, beleértve az USA Kínával szembeni jelentős kereskedelmi deficitjét.

Ezzel szemben az offshore jüan (CNH) devizapiaci ingadozását a kínálat és a magánkereslet összhangban befolyásolja.

2019-ben a jüan a globális devizatartalékok mindössze 1,23%-át tette ki, de a devizapiacon a nyolcadik legelterjedtebb pénznem volt. Tekintettel az ország nemzetközi kereskedelemben betöltött hatókörére, nem meglepő, hogy Kína mindent megtesz azért, hogy érvényesíteni tudja befolyását ezen a területen is, és növelje valutájának globális használatát .

Tudta? 

A jüan már része az IMF különleges lehívási jogok valutakosarának (SDR), ami egy olyan monetáris eszköz, amelyet a tagországok a hivatalos tartalékaik kiegészítésére és a világgazdaság likviditási szintjének növelésére használhatnak fel a szűkösebb időkben.
2.    A hongkongi dollár (HKD)
  • A hongkongi dollárt (HKD) különösen stabilnak tartják a valutatanácsi rendszernek, valamint az amerikai dollárhoz (USD) való kötöttségének köszönhetően.
  • A Hongkong és Peking között fennálló feszültségek az elmúlt években a devizapiac figyelmét is felkeltették.

A hongkongi dollár különösen stabil valuta, amelyet a Hongkongi Monetáris Hatóság (HKMA) valutatanácsa kezel. A hongkongi dollár 1983 óta működik ebben a felállásban, amikor a HKMA először hozta létre a rögzített árfolyamrendszert (LERS).

Mi a valutatanács feladata?

A valutatanács elsődleges feladata a helyi valuta (ebben az esetben a hongkongi dollár) és egy külföldi "horgonydeviza" (ebben az esetben az amerikai dollár) rögzítettségének fenntartása).

A valutatanács jellemzői:
  • A központi bankokkal ellentétben a valutatanács általában nem avatkozik be közvetlenül a devizapiacra annak érdekében, hogy minimalizálja a gazdasági megrázkódtatások negatív hatásait.
  • Követnie kell a horgonydevizához kapcsolódó központi bank, jelen esetben az amerikai Federal Reserve által végrehajtott monetáris politikát.
  • Köteles jelentős tartalékkal rendelkeznie a horgonydevizából, amelynek mindig meg kell felelnie az általa kibocsátott nemzeti valuta értékének, vagy meg kell haladnia azt.

A 2000-es évek óta a hongkongi valutatanácsnak az előírt 7,7500 és 7,8500 HKD/USD közötti árfolyamot kell fenntartania. Amikor a hongkongi dollár értéke esik, a rögzítettség iránti kötelezettség arra kényszeríti a HKMA-t, hogy – az állandó árfolyam fenntartása érdekében – amerikai dollárt adjon el és hongkongi dollárt vásároljon.

Milyen státuszban áll tehát ma a hongkongi dollár?

A hongkongi dollár napjainkban

A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) hivatalos adatai szerint 2016 és 2019 között a hongkongi dollár a 14. helyről a 9. helyre emelkedett a leginkább kereskedett devizák rangsorában. A rövid idő alatt bekövetkezett jelentős volumennövekedés valószínűleg a Hongkongban fennálló politikai bizonytalanságnak és a Pekinggel szembeni újbóli feszültségeknek köszönhető.

A megnövekedett volatilitás számos mozgást eredményezett a devizapiacon az utóbbi időben.

Tudta? 

2020 júniusában a hongkongi tőzsde a piaci kapitalizáció tekintetében az ötödik helyen állt a világon a New York-i tőzsde (NYSE), a Nasdaq, a Tokiói tőzsde (TSE) és a Sanghaji Értéktőzsde (SSE) mögött.
3.    A thai bát (THB)
  • Bár az 1990-es évek ázsiai pénzügyi válsága különösen érzékenyen érintette, Thaiföld manapság már viszonylag nagy gazdasági stabilitást élvez a térségben.
  • A thai bát (THB) illikvid valuta, ezért viszonylag drága más devizára váltani.

A SWIFT szerint a thai bát 2019-ben a kilencedik leggyakrabban használt valuta volt a nemzetközi fizetések tekintetében. Kibocsátásáért a királyság központi bankja, a Bank of Thailand felelős.

"Egzotikus valuta" révén a thai bát illikvidnek számít, ami azt jelenti, hogy kereskedési volumene viszonylag alacsony, valamint volatilis lehet.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint 2016-ban a thaiföldi bát a 23. helyen állt a világ legkereskedettebb devizái között, részben a nagy vételi és eladási árfolyamkülönbségnek köszönhetően.

Mi volt Thaiföld szerepe az ázsiai pénzügyi válságban?

Az 1990-es évek ázsiai pénzügyi válsága

A thaiföldi bát az 1997-es ázsiai pénzügyi válság középpontjában állt, amikor a thaiföldi jegybank – mivel akkoriban nem rendelkezett elegendő devizatartalékkal – kénytelen volt felhagyni a thaiföldi bát dollárhoz való rögzítésével.

Az ezt követő tömeges leértékelésnek három fő hatása volt:

  • Széleskörű tőkekiáramlás.
  • Csődhullám indult Thaiföldön, ahol addig a vállalkozások számára általános gyakorlat volt, hogy amerikai dollárban vettek fel hitelt, és thai bátban kapták a kifizetéseket.
  • Lavinahatás a régióban súlyos gazdasági következményekkel.

De mi történt azóta?

A thai gazdaság fellendülése

A thaiföldi gazdaság azóta kilábalt az 1990-es évek válságos időszakából, és az ország folytatta fejlődését, bár a növekedés az utóbbi években némileg lelassult. A Világbank szerint a thaiföldi GDP 1999 és 2005 között évi 5%-kal nőtt. Ez a szám azonban 2005 és 2015 között évi 3,5%-ra csökkent.

Ennek ellenére a thai bát egyre nagyobb figyelmet kap a devizapiacokon, mivel az ország gazdasága, amely nagymértékben támaszkodik a turizmusra és az exportra (ez utóbbi a thai GDP 66%-át teszi ki), a régió egyik legstabilabbjává vált.

A szomszédos Malajziához képest Thaiföld lényegesen alacsonyabb mértékben függ a nyersanyag- és olajkereskedelemtől, ami azt jelenti, hogy az alacsony olajárak nem befolyásolják negatív értelemben a stabilitást.

Tudta? 

2020 januárjában Thaiföld lett a világ hatodik legnagyobb gyümölcsexportőre Spanyolország, Hollandia, Mexikó, az Egyesült Államok és Chile mögött. Gyümölcskivitelének a 2019-es év első tíz hónapjában mért becsült értéke 3,213 milliárd dollár (USD) volt.

4.    A szingapúri dollár (SGD)
  • Szingapúr régóta a régió legstabilabb gazdasága, és a likvid szingapúri dollár (SGD) előnyeit élvezi.
  • Szingapúr gazdasági teljesítménye és a szingapúri dollár árfolyama nagymértékben függ a közvetlen külföldi beruházásoktól, valamint az olajáraktól.

Szingapúr vonzó adórendszerrel rendelkező nemzetközi pénzügyi központként viszonylag fiatal nemzeti valutával, a szingapúri dollárral (SGD) büszkélkedhet. A szingapúri dollár magas szintű likviditással rendelkezik, továbbá a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint 2019-ben a 14. legforgalmasabb deviza volt. A SWIFT szerint ugyanebben az évben a nemzetközi fizetési forgalom szempontjából a világ 10. legfontosabb valutája volt.

A szingapúri dollár akkor és most

A Szingapúr és Malajzia között 1965-ben aláírt függetlenségi megállapodást követően a két ország és Brunei közötti monetáris unió megszűnt. A szingapúri szigetállam így elkezdte kibocsátani a saját valutáját. A szingapúri dollárt kezdetben a brit fonthoz (GBP), majd rövid időre az amerikai dollárhoz, később pedig 1973 és 1985 között egy valutakosárhoz rögzítették.

Az 1980-as évek óta többé-kevésbé szabadon mozog a szingapúri dollár a devizapiacon, de a Szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) által titokban tartott tartományon belül szigorú ingadozási sávban mozoghat.

Szingapúr, a csúcstechnológiai gazdaság

Szingapúr gazdasága igen fejlett, és nagymértékben a csúcstechnológiai exportra, például a vegyiparra és az elektronikára fókuszál. Az ország az Indiai- és a Csendes-óceán közötti stratégiai földrajzi elhelyezkedése, valamint kiterjedt kikötői tevékenysége többek között az olajfinomító ipar központjává teszik.

A közvetlen külföldi befektetéseket – a helyi gazdaság egyik sarokkövét – a vonzó adópolitika, valamint a magasan képzett szolgáltatói szektor -– különösen a banki és vagyonkezelési szolgáltatások – ösztönzik.

Tekintettel a korlátozottan rendelkezésre álló termőföldre, a szingapúri gazdaság teljesítménye és a szingapúri dollár árfolyama nagymértékben függ a nyersanyagok és természeti erőforrások értékétől, amelyeket nagy mennyiségben importálnak az exportra szánt termékek előállítása érdekében.

Tudta? 

Az IMF adatai szerint Szingapúr 2019-ben az egy főre jutó GDP tekintetében a világon a harmadik helyen áll Katar és Luxemburg mögött.

A devizapiac évek óta – különösen azóta, hogy a közös valuta 2002-es bevezetésével számos európai pénznem megszűnt – fokozott érdeklődést mutat a feltörekvő ázsiai gazdaságok és devizáik iránt. Ez különösen igaz a kínai jüanra (CNY), a hongkongi dollárra (HKD), a thai bátra (THB) és a szingapúri dollárra (SGD).

A jüan esete összetett, különösen a korlátozott offshore kereskedés, az alulértékeltség és az ország egyedi árfolyamrendszere miatt. A hongkongi dollár, amely továbbra is az amerikai dollárhoz (USD) van rögzítve, a régió egyik leglikvidebb és legstabilabb devizájának számít. Ami Thaiföldet illeti – bár az ország gazdasági fejlődése az 1990-es évek óta lenyűgöző – a thai bát továbbra is illikvid valuta. A szingapúri gazdaság a maga részéről igen fejlett, de a szingapúri dollár továbbra is ki van téve az árupiaci kedvezőtlen eseményeknek, valamint az olajárak drasztikus változásának.

Mi következik Ázsia számára?

A fenti négy ország már évek óta tartós fejlődést mutat, és stabilan a növekedés felé tart. Ázsia fényes jövője rengeteg lehetőségeket kínál a nemzetközi piacokon működő vállalkozások számára. Mindazonáltal a realitás az, hogy a feltörekvő devizákkal és a főbb devizákkal való kereskedés egyaránt rejthet kockázatokat. Miközben a nemzetközi vállalkozások számára egyértelmű előnyökkel jár a külföldi lehetőségek felkutatása, a devizafedezeti megoldások alkalmazása általános és széles körben alkalmazott stratégia a pénzforgalmi kockázatok elleni védekezésben.