iBanFirst Blog

Tekintse meg a devizapiaci elemzéseket, gazdasági híreket, nyerjen betekintést a pénzügyi és fintech szektorba és ismerje meg ügyfeleink valamint az Ügyvezető álláspontját.

Mik azok a G3 valuták, és miért olyan fontosak?

26 február 2021

img_featured_Yen

Hallott már a G3 valutákról, de nem tudja, hogy mik azok? Tudjon meg mindent a dollárról, az euróról és a jenről, a devizapiac három legfontosabb valutájáról.
 

A G3 valutákat (a G3 egyszerűen a „group of three” kifejezésből származik) a világ három legfontosabb valutájának tekintik, mivel egyrészt azokkal kereskednek a devizapiacon a legtöbbet, másrészt azok a leginkább likvidek. Ezt a triót az amerikai dollár (USD), az euró (EUR) és a japán jen (JPY) alkotja.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint ez a három valuta a központi bankok által világszerte tartott fő tartalékvaluta vagy „referenciavaluta”. Ezenkívül a dollár és a jen biztonságos menedéknek is számít.

De mitől olyan különleges ez a három valuta? Miért bírnak ilyen jelentőséggel?

 
Miben rejlik a G3 valuták ereje?

A különösen likvid valutájú országoknak vagy valutaövezeteknek általában számos közös jellemzőjük van:

  • Jelentős gazdasági befolyás
  • Tartós növekedés
  • Robusztus pénzügyi és bankrendszer
  • Megerősített politikai stabilitás

Mindazonáltal az Egyesült Államokra, az euróövezetre és Japánra nem feltétlenül igaz az összes ilyen jellemző. Annak érdekében, hogy jobban megértsük valutáik dominanciáját, vizsgáljuk meg közelebbről a dollárt, az eurót és a jent..

 
1. Az amerikai dollár (USD)

Az amerikai dollár messze a világ legfontosabb tartalékvalutája. Sőt, a legtöbb központi bank dollárban tartja a tartalékait.

Az IMF szerint a világ devizatartalékainak több mint 60%-a dollárban denominált, és a világ adósságának 40%-a is dollárban denominált.

De vajon mindig így volt ez?

A dollár a 20. században

Az 1940-es és az 1970-es évek között az amerikai dollár volt az a standard, amely körül a világ legfontosabb valutáinak árfolyama ingadozott. Az 1944-es Bretton Woods-i megállapodás megerősítette a dollár referenciavalutaként való dominanciáját, annak aranyra való beválthatósága miatt.

A rögzített valutaárfolyamok Bretton Woods-i rendszerével összhangban 44 ország rögzítette árfolyamát a dollárhoz, engedélyezve egy bizonyos ingadozási sávot.

Az 1970-es évek gazdasági megrázkódtatásai azonban arra kényszerítették az Egyesült Államokat, hogy leértékelje valutáját, a dollár aranyra történő beváltása pedig már nem volt indokolt. Ilyen körülmények között a lebegő (vagy rugalmas) árfolyamrendszer vált elterjedté.

De mi van manapság a dollárral?

A dollár a 21. században

Manapság a világ valutái szabadon mozognak a piaci mozgásoknak megfelelően, és már nincsenek a dollárhoz kötve.

A dollár azonban továbbra is a világ legfontosabb valutája, különös tekintettel az amerikai gazdaság nemzetközi jelentőségére és az amerikai pénzügyi piacok dominanciájára.

A jelentős költségvetési hiány és a magas külföldi adósságszint ellenére a pénzügyi és banki világ szilárdan hisz abban, hogy az Egyesült Államok képes visszafizetni adósságait. Ez teszi a dollárt a leginkább kereskedett pénznemmé a devizapiacon és biztonságos menedékké a piaci szereplők számára.

Az egyesült államokbeli központi bank, a Federal Reserve (Fed) határozza meg és hajtja végre az ország monetáris politikáját.

Tudta?
A dollár egyben a globális árupiac referenciavalutája is csereeszközként való stabilitása miatt. Amikor a dollár értéke csökken, az áruk költsége magasabb lesz dollárban és alacsonyabb devizában. Az áruk tehát olcsóbbá válnak, ha a dollár gyenge, és drágábbá, ha a dollár erős.
2. Az euró (EUR)

Az 1999-ben bevezetett közös valuta 12 kezdeti európai országban lépett forgalomba 2002-től. Az eurót bevezető országok egy olyan monetáris zóna részét képezik, amelyet általában euróövezetnek neveznek.

Az euró a dollár után a második leginkább kereskedett pénznem a devizapiacon, annak ellenére, hogy csupán a közelmúltban jelent meg.

Az euró rövid története

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) régóta fennálló törekvését követően a monetáris unió az 1978-ban Brüsszelben tartott európai csúcstalálkozón erősödni kezdett. Ezután létrejött az Európai Monetáris Rendszer (EMS) és az árfolyam-mechanizmus (ERM). Ez utóbbi rögzített, de módosítható átváltási árfolyamokat írt elő a blokk valamennyi nemzeti valutájára. Az egységes piaci program 1985-ös elindításával lendületet kapott a konvergencia észszerűsítésének és tervezésének folyamata.

Miután 1992-ben aláírták a Maastrichti Szerződést, megkezdődött a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) kialakításának folyamata:

  • 1991-1993 
    A tőke szabad mozgásának fokozatos engedélyezése.
  • 1993-1998
    A blokk országai közötti fokozatos gazdaságpolitikai konvergencia.
  • 1999-2002
    Szigorú költségvetési szabályok bevezetése, közös monetáris politika kidolgozása.

Az euró 2002. évi bevezetése óta az Európai Központi Bank (EKB) felel a kibocsátásáért. Az EKB, mint a világ egyetlen olyan központi bankja, amely több ország monetáris politikájáért felelős, egyedülálló intézmény. Garantálja az euró értékét, valamint biztosítja az árstabilitást az euróövezetben.
De az euró is biztonságos menedéknek számít?

Az euró 20 évvel később

Az IMF szerint az euró a világ devizatartalékainak mintegy 20%-át teszi ki.

Az amerikai dollárral ellentétben azonban a közös valuta még nem sorolható a biztonságos menedékek közé, bár számos jellemzője közös azokkal:

  • Az euróövezet összes országának adóssága a valutaövezet GDP-jének 78%-át tette ki 2019-ben, ez egy százalékkal alacsonyabb, mint az Egyesült Államok vagy Japán adóssága.
  • Az euróövezet jellemzően folyó fizetési mérleg többletet tart fenn.
  • A világszerte végrehajtott tranzakciók 33%-a euróban történik.

Az időnként instabilnak vélt politikai viszonyok azonban azt jelentik, hogy az eurót nem tekinthetjük biztonságos menedéknek. Válság idején ezek a körülmények általában nem nyugtatják meg a piaci szereplőket.

Néhány euróövezeti ország (nevezetesen Olaszország, az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága a GDP-t tekintve) politikai nézeteltérései és strukturális hiányosságai időnként félelmet keltenek a valutaövezet esetleges felbomlása miatt.

A tagországok közötti politikai közeledés megerősítheti az eurót és biztonságos menedék státuszba emelheti azt, de ez egyelőre távoli kilátásnak tűnik, mivel a blokk gazdasági modelljei jelentősen eltérnek egymástól.

Tudta? 
Az 1968-as hágai európai csúcstalálkozón megvitatták az EGK-n belüli monetáris unió projektjét, de ezek a viták nem vezettek konkrét javaslatokhoz. Az 1970-es évek gazdasági válságai, amelyeket a sorozatos leértékelődések és a rögzített árfolyamrendszer vége jellemzett, azonnali hatállyal lehetetlenné tették a közös valuta kilátásait.
3. A japán jen (JPY)

A jen a harmadik leginkább kereskedett pénznem a devizapiacon. A dollárhoz hasonlóan a jent is biztonságos menedéknek tekintik. Ez meglepő lehet, ha valaki nem ismeri mélyrehatóan a nemzetközi devizapiacot, figyelembe véve, hogy Japán az 1990-es évek óta számos gazdasági nehézséggel áll szemben.

Japán azonban továbbra is a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt a GDP-t tekintve 2019-ben, és továbbra is a világ egyik legnagyobb exportőre.

De miért maradt a valutája kiváltságos státuszban?

A jen – fiatal pénznem egy idős országban

Míg Japán az elöregedő népességéről híres, az ország pénzneme viszonylag fiatal, mivel csak 1871 óta van forgalomban.

Ezt az időszakot megelőzően Japánnak nem volt egységes pénzneme. Meiji császár kormányának irányításával a nemzeti valuta bevezetése a 19. században elindított gyors iparosítási folyamat része volt.

A nyugati országokéhoz hasonló bankrendszer hiánya nemzetközi szinten korlátozta Japán gazdasági erejét. A Bank of Japan (BoJ) ezért 1882-ben alapították az ország monetáris politikájának végrehajtása érdekében.

De miért olyan fontos napjainkban a jen?

A jen napjainkban

Bár Japán jelentős gazdasági befolyással és politikai stabilitással rendelkezik, gazdasági teljesítménye az 1990-es évek óta jelentős hanyatlást mutat.

Az ingatlanbuborék kipukkadása és az abból fakadó pénzügyi válság óta az országot a következők jellemzik:

  • Alacsony éves növekedés (alig haladja meg a 2%-ot).
  • Visszatérő deflációs probléma.
  • Kiugróan magas államadósság (a világon a GDP-hez képest a legnagyobb).

Úgy tűnik azonban, hogy ez nem okoz aggodalmat a devizapiaci szereplők számára, és a jen megőrzi biztonságos menedék státuszát.

A jen kedvező megítélése elsősorban két fő tényezőnek köszönhető:

  • Japán jelentős kereskedelmi többlete – az ország továbbra is számos csúcstechnológiás exportterméket gyárt, az autóktól kezdve az új technológiákig.
  • A GDP-t tekintve Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok és Kína után.

A jen globális jelentőségének egyik legfontosabb mutatója, hogy a japán valuta bizonytalan időkben hajlamos felértékelődni. Ez a jelenség különösen szembetűnő volt 2010-ben, amikor az euróövezeti válság 10%-os növekedést váltott ki az euróval szemben. Ráadásul 2020 júliusában, amikor a dollár folyamatosan csökkent a COVID-19 egyesült államokbeli kezelésével kapcsolatos aggodalmak, valamint a Washington és Peking közötti tartós feszültség miatt, a jen értéke jelentősen emelkedett.

Tudta?
A világ bármely fejlett országai közül Japánban a legalacsonyabb a születési arány, a termékenységi ráta 2019-ben csupán 1,4 volt. A jelenlegi arányból kiindulva a 65 év feletti japán lakosság aránya a mai 26%-ról 2050-re 45%-ra fog növekedni. A csökkenő adóalap és a jóléti költségek valószínű növekedése hosszú távon súlyos következményekkel járhat a japán gazdaság számára.
 

Egy valuta devizapiaci fontossága számos tényezőtől függ, egy ország vagy valutaövezet gazdasági erejétől kezdve a politikai stabilitásig. A devizapiac három legfontosabb és legnagyobb likviditású devizája az amerikai dollár (USD), a japán jen (JPY) és az euró (EUR).

Az amerikai gazdaság a legerősebb a világon, és a dollár, amely messze a legjelentősebb nemzetközi tartalékvaluta, biztonságos menedéknek számít. Az euró a világ második leginkább kereskedett pénzneme, és a világ devizatartalékainak 20%-át teszi ki. A régió tagadhatatlan gazdasági jelentősége ellenére, nem is beszélve a folyó fizetési mérleg gyakori többletéről, az euróövezetet időnként a politikai bizonytalanság sújtja, egyes tagállamok hiányosságai pedig aggodalomra adnak okot válság idején. A jent a világ harmadik legnagyobb gazdaságának nemzeti pénznemeként Japán lenyűgöző kereskedelmi többlete tartja fenn. Értéke válsághelyzetekben hajlamos felértékelődni, és olyankor ideiglenesen biztonságos menedéki státuszra tesz szert.

Míg ez a három pénznem a legjelentősebb és a leginkább kereskedett a devizapiacon, a devizapiac világa folyamatosan változik. A korábban figyelmen kívül hagyott devizák – különösen Ázsiában – egyre nagyobb vonzerővel bírnak, és felhívják magukra a devizapiac figyelmét. 

 

 

Népszerű