Az euró jelentős nemzetközi szerepét bizonyítja, hogy az amerikai dollár után a devizapiacon bonyolított forgalom, valamint a tartalékdevizaként betöltött állomány tekintetében is világszinten a második helyen áll. Annak ellenére, hogy az euró már 19 ország számára teszi lehetővé a kereskedelmi javak és befektetések áramlását, Közép-Európa egyes országai még nem vezették be az egységes valutát. Melyek ezek az országok, és miért nem használják az eurót?
Az elmúlt évszázadok során Magyarországnak számos valutája volt, beleértve a pengőt és a koronát. Jelenlegi pénznemét, a forintot (HUF) 1946-ban vezette be ismét, miután az 1754 és 1892 közötti időszakban már az ország hivatalos pénzneme volt. Egészen 1994-ig Magyarország a forint árfolyamát az amerikai dollárt és a német márkát is magában foglaló valutakosárhoz kötötte, napjainkban azonban a forint egy szabadon lebegő árfolyamú valuta.
Lehet, hogy Magyarország ma a nemzetközi porondon háttérbe szorul, de ne feledkezzünk meg jelentős múltjáról és mindenekelőtt az aranykoráról: az Osztrák-Magyar Monarchiáról. Csehországtól Horvátországig és Ukrajnától Olaszország északi részéig a több mint ezer kilométert átölelő Közép-Európát részben Budapestről irányították, így a város fontos gazdasági központtá vált. Abban az időben a Monarchia a világ harmadik legnagyobb gyártója és exportőre volt, és a negyedik legnagyobb gépgyártó iparral rendelkezett. A Monarchiát a tudomány és a technológia úttörőjeként tartották számon, magas szinten kiépített vasúti hálózatának köszönhetően jelentős kereskedelmet folytatott mind hazai, mind nemzetközi szinten
Az I. világháború végén a Monarchia, valamint gazdasági és monetáris uniójának összeomlása súlyos csapást jelentett a régióra. Az új nemzetekkel új határok jöttek létre és megszűntek a kereskedelmi megállapodások, ami drámaian hátráltatta Magyarország gazdasági növekedését. A történelem azonban hajlamos megismételni önmagát. A II. világháború végével a Szovjetunió leigázta Magyarországot, és bizonyos mértékben ismét egyesítette azt a szomszédos országokkal.
Ennek eredményeként Magyarország közelmúltbeli története megerősítette az önrendelkezés nemzeti felfogását, amely nézetben más közép-európai országok is osztoznak, például a Cseh Köztársaság és Lengyelország. Így sok magyar számára a gazdasági és monetáris unióhoz való csatlakozás és az állami költségvetés ellenőrzéséről való lemondás régi sebeket téphet fel.
Az ország gazdag ipari múltja ma is érvényesül, és a közvetlen külföldi befektetések szempontjából továbbra is Közép-Európa egyik vezető nemzetének számít. Exportorientált gazdasága nagy hangsúlyt fektet a külkereskedelemre, és fő kereskedelmi partnerei közé tartozik az Osztrák-Magyar Monarchia összes korábbi területe.
Bár Bulgária határozott elkötelezettségét fejezte ki a konvergencia-kritériumok teljesítése és az euró bevezetése mellett, a 2007-es Európai Unióhoz való csatlakozása óta még mindig saját pénznemét, a levát (BGN) használja. Ez azonban hamarosan megváltozhat.
2020-ban Horvátországgal együtt Bulgária is csatlakozott a II. árfolyam-mechanizmushoz (ERM II), az euró bevezetésének úgynevezett „váróterméhez”. Valutáját 1,95583 EUR/BGN központi árfolyamon rögzítették az euróhoz, és az elkövetkező években az EKB pontosan figyelemmel kíséri a valuta mozgását. Ha minden a tervek szerint alakul, Bulgária már 2023-ban csatlakozhat, ami az euróövezet első bővítését jelenti 2015 óta, amikor is Litvánia lett a 19. ország, amely bevezette az eurót.
A kommunizmus bukását követően Bulgáriában pénzügyi felfordulás alakult ki, amely a hiperinfláció időszakához vezetett. Több sikertelen stabilizációs kísérlet után a kormány 1997-ben bevezette a valutatanácsi rendszert, amely a nemzeti valuta értékét a német márkához kötötte, és a forgalomban lévő összes bolgár valutát a Bolgár Nemzeti Bank fedezte. A valutatanácsi rendszer ma is működik: az euró bevezetésével a leva a német márka euróhoz viszonyított, 1999-ben érvényes (amikor Németország bevezette az egységes valutát) árfolyamán rögzült az euróhoz. Más szóval, Bulgária valutája az elmúlt 22 évben gyakorlatilag az Európai Központi Bank monetáris politikával és irányadó kamatlábakkal kapcsolatos döntései függvényében alakult.
| Tudta? Korabeli bolgár nyelven a „leva” szó „oroszlánt” jelentett. |
A régió többi országához hasonlóan Csehország is rövid idő alatt jelentős gazdasági és geopolitikai változásokon ment keresztül. Jelenlegi pénznemét, a koronát 1993-ban vezették be, mely az 1892-ben bevezetett és az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlásáig használt pénznemről kapta nevét.
Az Osztrák-Magyar Monarchia alatt Csehország a gazdasági és ipari növekedés középpontjában állt, ő állította elő a monarchia iparcikkeinek nagy részét. A régióban az első világháború után is folytatódott a fellendülés, amikor még pénznemét is a legstabilabbnak tartották Európában. Az ország 1938-as németországi megszállása és a Szovjetuniónak való későbbi alárendeltsége káros hatással volt a helyi gazdaságra, mely relatív hanyatlásnak indult.
A kommunista blokktól való függetlenedése óta a liberalizáció és az eredményes gazdasági irányítás stabil árfolyamhoz, alacsony munkanélküliséghez, alacsony külső adóssághoz és az export eltolódásához vezetett az egykori szovjet blokk irányából a nyugati országok, elsősorban Németország felé. Miután Csehszlovákia 1993-ban két független országgá, Csehországgá és Szlovákiává vált szét, a cseh korona 1995-ben teljesen átválthatóvá vált. A szigorú fiskális politikák végrehajtásával, a stabil bankszektor biztosításával és az óvatos gazdasági magatartással Csehország volt az első posztkommunista ország, amely hitelminősítést kapott egy nemzetközi hitelintézettől.
Csakúgy, mint a szomszédos Magyarországon és Lengyelországban, a Cseh Köztársaság lakossága sem támogatja a helyi pénznem euróval való helyettesítését. Egy 2019-ben végzett felmérés szerint a csehek 75%-a ellenezte az euró bevezetését, és inkább megtartaná a monetáris politika feletti irányítást.
Tudta? 2019-ben Csehország a 7. legkomplexebb gazdaságnak számított a gazdasági komplexitást mérő index (ECI) szerint, megelőzve az Egyesült Államokat és a legtöbb nyugat-európai országot.
Ugyan Lengyelország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, még nem vezette az eurót, helyette a mai napig saját történelmi pénzemét, a złoty-t (PNL) használja. A ma ismert lengyel valutát 1995-ben hozták létre a posztkommunista rezsim alatt azzal a céllal, hogy fellendítse az ország gazdaságát. A valuta átválthatóvá vált a nemzetközi piacokon, és a kormány a złoty-t az euróhoz rögzítette, mielőtt végül 2000-ben szabadon lebegő árfolyamú valutává vált.
Lengyelország gazdasága vitathatatlanul sikertörténet. Amióta az ország elhagyta a kommunista blokkot, gazdasága évről évre folyamatosan növekszik, GDP-je pedig hétszeresére nőtt 1990 óta. Valójában még a 2008-as gazdasági visszaesés sem hátráltatta jelentősen növekedését. A kommunista rezsim bukásával Lengyelország gazdasági stratégiáját drámai módon nyugat felé irányította át. Ma exportjának több mint 70%-a európai országokba, és 30%-a kizárólag a szomszédos Németországba, fő kereskedelmi partneréhez irányul.
Ha gazdasága folyamatosan növekedett a kommunista blokktól való függetlenedése óta, és ha kereskedelmének nagy részét európai országokkal folytatja, akkor Lengyelország miért nem csatlakozott még az euróövezethez?
Az eredeti cél az volt, hogy Lengyelország 2012-ben csatlakozik az euróövezethez. Az ország ekkor még nem sejtette, hogy közeledik a 2008-as pénzügyi válság. A gazdasági statisztikák arról számoltak be, hogy lebegő árfolyamú valutájának leértékelődése a válság idején versenyképesebbé tette a lengyel termékeket a külföldi vásárlók számára. A helyzetet figyelembe véve a kormány úgy döntött, hogy a globális válság mérséklődéséig elhalasztja a belépési tárgyalásokat. Azóta azonban az ország politikai változásai miatt Lengyelország a kérdésben korábban kialakult egyetértéstől egyre inkább eltávolodik.
Tudta? Az Ernst & Young közelmúltbeli jelentése szerint Lengyelország Európa 10 legvonzóbb befektetési célpontja közé tartozik.
Lengyelországnak még teljesítenie kell két konvergencia-kritériumot: az árfolyamstabilitást és a hosszú távú kamatlábakat, beleértve az ERM II-ben való részvételt. Jelenleg a złoty relatív volatilitása jelentős teret kínál a spekulánsoknak a fogadásokhoz, és sokkal nehezebbé teszi az ERM II korlátainak betartását.
Románia 2007-ben szomszédjával, Bulgáriával együtt csatlakozott az EU-hoz. Bulgáriához hasonlóan Románia is jelenleg nemzeti valutáját, a lejt (RON) használja. Románia célja, hogy megfeleljen a konvergencia kritériumoknak, és az évtized végéig bevezethesse az eurót.
A keleti blokk részeként Románia gyors iparosodásnak indult, de a kommunista időszak vége hirtelen gazdasági visszaeséshez és magas inflációhoz vezetett. A privatizáció és a szigorú megszorító intézkedések hozzájárultak a valuta stabilizálásához. Ma a belső kereslet fontos szerepet játszik a gazdaságban. A közvetlen külföldi befektetések – amelyek meghaladják az EU átlagát, mivel Romániát jelentős gazdasági potenciállal rendelkező országnak tekintik – szintén jelentős hatással vannak az ország gazdaságára.
Az ország csatlakozása az Európai Unióhoz és a schengeni térséghez nagy szerepet játszott kereskedelmének európai szintű fejlesztésében és előmozdításában. A francia-román gazdasági kapcsolatok kiemelkedően jók, és az országok közötti kereskedés kiegyensúlyozott. Valójában Franciaország és az EU egyéb tagországai (Németország, Olaszország és Magyarország) is Románia legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartoznak.
A szovjet időszak örökségei közé tartozik az erős távközlési infrastruktúra és a tudományokra, technológiára, mérnöki ágazatokra és matematikára összpontosító oktatási rendszer irányába mutató tendencia. Ennek eredményeként a jelenleg virágkorát élő technológiai ipar nagymértékben részesült ezekből az előnyökből. Informatikával kapcsolatos szakterületei a kiberbiztonság, a vállalati szoftverek és a fintech. Romániát növekvő hazai piaca, fiatal és sokszínű munkaereje, valamint európai uniós tagsága ígéretes célponttá teszi a technológiai befektetők számára.
Ugyan egyes közép-európai országoknak időbe telt, hogy magukra találjanak, de mára már gyorsan felzárkóztak. A gazdaságilag dinamikus régió vonzza a vállalkozásokat az euróövezet országaiból, amelyek célja helyi jelenlét létrehozása. Ebben a tekintetben „a vállalkozások nemzetközi szintű sikeres bővítésének ellenőrző listája” tárgyalja a témakör legjobb megközelítését..
Az öreg kontinens nyugati szélén működő devizapiac az euró bevezetése óta veszített jelentőségéből, azonban Közép-Európa remek célpontot jelent rengeteg terjeszkedő vállalkozás számára. A Magyarországon, Bulgáriában és Romániában is jelen lévő iBanFirst helyi csapatai szakértelmet kínálnak az export-import tranzakciók optimalizálására.
Legyen szó Csehország rendkívül komplex gazdaságáról, Románia virágzó informatikai szektoráról, Magyarország exportorientált gazdaságáról, Lengyelország gyorsan növekvő hazai piacáról vagy Bulgária nyitott és stabil gazdaságáról, szakértőink segítséget nyújtanak Önnek üzleti lehetőségei kiaknázásában.