Manapság szinte minden kkv jelen van a nemzetközi piacon is, így talán már Ön is elgondolkodott azon, hogy hogyan csökkentheti a devizaárfolyam-kockázatát. Az árfolyamok állandóan ingadoznak, és hasztalan is lenne nyomon követni őket.
Szerencsére létezik néhány már kipróbált és jól bevált gyakorlat, amellyel kézben tarthatja az árfolyamkockázatot.
Mielőtt belevetné magát ezen stratégiák tanulmányozásába, íme, milyen típusú árfolyamkockázatokkal is kell szembe néznie:
Amellett, hogy ismeri az árfolyamkockázatok típusait, érdemes időt szánni az Ön által alkalmazott deviza stratégia felülvizsgálatára is. Aleksandar Stojanovic, a stratégiai pénzügyi vezetésre összpontosító butik tanácsadó cég, a Fiscallion vezérigazgatója és alapítója szerint a kitettség számszerűsítése elengedhetetlen.
"Állítson össze egy átfogó listát az összes devizában denominált eszközről, kötelezettségről, bevételről és kiadásról" – javasolja a vezérigazgató. "Használjon múltbeli adatokat és előrejelzéseket ahhoz, hogy megbecsülje a jövőbeli pénzforgalomra és a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt lehetséges deviza hatásokat."
Stojanovic továbbá azt is tanácsolja, hogy a cégek végezzenek érzékenységi elemzést az árfolyam-ingadozás cash flow-ra gyakorolt hatásának modellezésére.
Ha már a birtokában vannak ezek az alapok, az alábbi taktikák tovább segítik majd az árfolyamkockázat csökkentésében.
Amikor az árfolyamkockázat-kezelésről beszélünk, gyakran találkozunk a matching (egyeztetés) és a netting (nettósítás) kifejezésekkel, és talán Ön is elgondolkodott már azon, hogy mit is takarnak.
Az egyeztetés és a nettósítás ugyanazt a gyakorlatot jelentik, azaz a árfolyamkitettség csökkentése érdekében egymást kiegészítő devizaműveletek összehangolását. Ez a meghatározás eléggé ködös, ezért vegyünk egy példát.
Tegyük fel, hogy az EU-ban működő vállalatának 1 millió dollárt kell átutalnia az amerikai leányvállalatának. A leányvállalatnak azonban 1,5 millió dollárt kell visszautalnia az uniós egységnek.
Ha ezeket a devizaforgalmakat "nettósítjuk", akkor 500 000 dollár nettó pénzbeáramlás érkezik az uniós egységbe.
Ahelyett, hogy két tranzakciót hajtana végre, csak egyet fog, amelyben az amerikai egység 500 000 dollárt utal át az uniós egységbe, így a nettó devizakitettség 500 000 dollárra csökken.
Ha ezeket a devizaforgalmakat "nettósítjuk", akkor 500 000 dollár nettó pénzbeáramlás érkezik az uniós egységbe.
Ahelyett, hogy két tranzakciót hajtana végre, csak egyet fog, amelyben az amerikai egység 500 000 dollárt utal át az uniós egységbe, így a nettó devizakitettség 500 000 dollárra csökken.
Három devizaforgalom kettőre való nettósítása
Négy devizaforgalom háromra való nettósítása
Többlépcsős devizaforgalom esetén a legkisebb tranzakciós összeget igazítsa a többi tételhez. Így az adott összeggel csökkenti a devizakitettségét, és a tranzakciónak akárhány szakasza is van, a tranzakciót nettó módon tudja lebonyolítani.
Ne feledje, hogy az egyeztetés és a nettósítás csak akkor működik, ha az összes tranzakció egymáshoz időben közel történik, és az összes utalást ugyanabban a pénznemben hajtják végre.
Például, ha a fenti két forgalomra vonatkozó példánkban az ellentétes áramlások három hónap különbséggel történnek, a nettósítás lehetetlen, hiszen túlságosan távol esnek egymástól, és nem lehet őket pontosan elszámolni.
Ha cége hosszú távú beszállítói vagy vevői szerződéseket kötött nemzetközi entitásokkal, érdemes azokba belefoglalni a bevételek visszaszerzésére vonatkozó záradékokat.
„A szerződésekben külön záradékokat kell szerepeltetni az árfolyam-ingadozások kezelésének módjáról” - mondja Stojanovic – „Definiálja az alap devizát, és határozzon meg árfolyamkorlátokat vagy kiigazítási mechanizmusokat".
Ha egy devizapár árfolyama a megállapított küszöbértéknél nagyobb mértékben eltér, az egyik fél kompenzálja a másik felet az esetleges veszteségekért. Nézzünk erre egy példát!
Most tegyük fel, hogy az EUR/CNY árfolyam 7,998-ra emelkedik (2%-os emelkedés).
Ebben a helyzetben a B vállalat kevesebb euró utalásával pénzt takaríthatott volna meg, mivel az árfolyam azóta megemelkedett. Az új árfolyamon a B vállalatnak 49 019 eurót kellett volna átutalnia. B tehát effektíve további 980 eurót fizetett A vállalatnak.
Egy 1%-os árfolyamvédelmi záradék a szerződésben a következőképpen segített volna a B vállalatnak:
Ez a megállapodás védi a B vállalat nyereségét és veszteségét is. Ebben a példában a B vállalat átvállalja az árfolyamkockázatot, garantálva a szállítójának egy előre meghatározott összeget.
A fenti példában egy meghatározott árfolyamsávon belül a kockázatok Önt terhelik. Ellenkező esetben ezt a helyzetet megfordítva, Ön viselné a felelősséget az árfolyamsávon túli árfolyammozgásokért, a sávon belüli árfolyamkockázatokat pedig a partnerére bízhatná.
Egyrészt azért teszik ezt, mert a meghatározott sávon kívüli mozgások kisebb valószínűséggel fordulnak elő. A hátránya az, hogy ha ezek a mozgások mégis bekövetkeznek, akkor Önnek jelentős pénzügyi terhet kell viselnie. Ha a beszállítója nagymértékben függ az Ön megrendelésétől, érdemes megfontolni, hogy kezdeményezze ezt a megállapodást.
Példánkban tehát az A vállalat 1%-os küszöbértéket állapítana meg az EUR árfolyamának mozgására, és korlátozná annak felfelé és lefelé irányuló elmozdulását. A B vállalat 50 000 EUR-t fizetne, függetlenül attól, hogy mi történik, és csak akkor viselné a további felmerülő költségeket, ha az EUR/CNY árfolyam átlépi az 1%-os küszöbértéket.
Stojanovic szerint egy kkv pénzügyi vezetőjeként elengedhetetlen, hogy feltárja ezeket a lehetőségeket. Akár az árfolyamváltozásokból származó nyereségek vagy veszteségek megosztását, akár a küszöbértékek rögzítését választja, együtt kell működnie a partnereivel az árfolyamkockázat csökkentése érdekében.
„Állapodjanak meg rendszeres időközönként a szerződési feltételek felülvizsgálatában és a devizapiaci feltételeknek megfelelő esetleges korrekcióban” – folytatja a szakértő. „Ez a lépés garantálja, hogy a szerződés tisztességes és releváns maradjon az idő múlásával is."
Az ilyen megállapodásokhoz komoly jogi segítségre van szükség, amely a kisebb vállalkozások számára esetleg nem elérhető.
Ezért a nagyvállalatok inkább egymás között egyeztetnek a hasonló jellegű megállapodásokról.
Ha azonban erős lábakon áll a partnerével való kapcsolata, ezt a módszert Ön is átültetheti a gyakorlatba.
A kkv-k talán úgy tudják a legjobban minimalizálni az árfolyamkockázatot, ha a lehető legtöbb utalást helyi devizában intézik. Ha például Önnek több ügyfele is van az Egyesült Államokban, érkeztessen tőlük amerikai dollárt egy helyi USD számlára.
Ha a legtöbb partnere Bulgáriában található, nyisson egy helyi számlát, és fizessen nekik bolgár új levában.
Amennyiben ezekről a számlákról tömbösítve utalja a kifizetéseket a sajárt devizájába, visszafoghatja az árfolyam-ingadozások hatását.
Például ahelyett, hogy 100 különálló, dolláros utalást kapna az ügyfeleitől, majd átváltaná azokat euróra, akár össze is vonhatja őket egyetlen tranzakcióba, ami azt jelenti, hogy 100 utalás helyett csupán egy tranzakció esetében kell számolnia az árfolyamkockázatokkal.
Miközben a tranzakciós volumen nem változik, Önnek lehetősége nyílik rögzíteni az árfolyamot, és így pontosan megtervezheti pénzforgalmát. Hasonlóképpen, lehetséges egy tömeges utalást indítania egy helyi számlára, hogy onnan fizesse ki a beszállítóit, garantálva, hogy a megfelelő összeget kapják majd meg a helyi devizában.
Rögzítheti a beszállítói költségeket, ami megkönnyíti a költségvetést, és akár kedvezőbb árakat is elérhet egy tömbösített utalás során.
Most talán azt gondolja, hogy egy kkv számára kihívást jelent számlát nyitni egy másik országban. Az olyan technológiai megoldásoknak köszönhetően, mint az iBanFirst devizaszámlái, az Ön által kiválasztott pénznemben nyithat számlát, és azonnal indíthatja az utalásait.
Bár a helyi devizában történő tranzakció jó módja az árfolyamkockázat csökkentésének, Stojanovic arra figyelmeztet, hogy ez a módszer nem mindig éri el a kívánt eredményt.
„Továbbra is fennállhat egy közvetett kitettség az ellátási lánc költségein vagy beruházásain keresztül. Emellett egyes piacokon a helyi devizában történő tranzakciókat a szabályozási korlátozások vagy a korlátozott likviditás miatt előfordulhat, hogy nem lehet megvalósítani.”
Pénzügyi vezetőként nagyon fontos, hogy mérlegelje ezeket a tényezőket, és összehangolja deviza stratégiáját a kkv általános kockázatkezelési és üzleti célkitűzéseivel.
Bár a fentebb tárgyalt módszerek hatékonynak bizonyulnak, ugyanakkor esetenként korlátozásokkal és kikötésekkel is járnak. Például az egyeztetés és a nettósítás csak akkor kivitelezhető, ha a devizaárfolyamok szoros időzítésűek, de ellentétes irányúak, és a pénzügyi csapat elég nagy ahhoz, hogy az ezzel járó többletmunkát kezelni tudja. Hasonlóképpen, a szerződéses árfolyamvédelmi megállapodások a beszállítók és a vevők tárgyalási hajlandóságától függenek. Továbbá a helyi devizaszámlák is – bár csökkentik a kockázatot – önmagukban mégsem garantálják a kedvező devizaárfolyamot.
Ahhoz, hogy mindig kézben tudja tartani az árfolyamkockázatot, gyakran hasznosabb pénzügyi kockázatkezelési eszközöket választania.
Mégis sok kisvállalkozás ódzkodik a devizaszármazékos ügyletektől, mert meg vannak győződve arról, hogy azok túlságosan összetettek és inkább a nagyobb vállalatoknak valók. A valóságban viszont számos pénzügyi eszköz áll a rendelkezésükre – a legegyszerűbbtől a legösszetettebbig. Végeredményben arról van szó, hogy meg kell találni azt a szemléletet és eszközöket, amelyekkel komfortosan érzi magát, és meg kell bizonyosodnia arról, hogy az FX-partnere támogatja Önt a lehetőségek hatékony mérlegelésében.
A kockázat hatékony csökkentése érdekében fontolja meg a következő eszközök piaci alkalmazását:
A fix határidős ügyletek lehetővé teszik, hogy egy meghatározott összeget egy előre meghatározott jövőbeli időpontban előre lekötött árfolyamon vásároljon vagy adjon el. Ez a lekötés védelmet nyújt a kedvezőtlen árfolyam-ingadozásokkal szemben, és megkönnyíti a devizaforgalmi és költségvetési folyamatokat.
Fontos azonban megjegyezni, hogy amikor Ön határidős szerződést köt, köteles a devizát a megállapodás szerinti árfolyamon vásárolni vagy eladni, függetlenül a szerződés lejáratának napján érvényes piaci árfolyamtól.
A flexibilis határidős ügyletek nagyobb rugalmasságot biztosítanak, mivel lehetővé teszik, hogy egy meghatározott összegű devizára árfolyamot kössön, és azt egy meghatározott időszakon belül bármikor felhasználhassa. Ez a rugalmasság különösen jól jön a változó tranzakciós határidőkkel rendelkező vállalkozások számára. A fix határidős szerződésekhez hasonlóan Önt kötelezi az előre meghatározott árfolyam – a piaci mozgásoktól függetlenül.
Az opciós ügyletek jogot (de nem kötelezettséget) biztosítanak Önnek arra, hogy egy jövőbeni időpontban egy előre meghatározott árfolyamon végezzen devizaváltást. Egyszerűbben fogalmazva, Ön eldöntheti, hogy az ügylet lejáratakor lehívja vagy visszautasítja az opciót, attól függően, hogy a piaci árfolyam kedvezőbb-e például az opciós árfolyamnál. Ennek a nagyobb rugalmasságnak azonban magasabb ára van.
Stojanovic azt javasolja, hogy: „Konzultáljon az árfolyamkockázat-kezelésre szakosodott pénzügyi tanácsadókkal vagy treasury szakértőkkel, akik személyre szabott tanácsot tudnak adni, és segítenek eligazodni a különböző pénzügyi megoldások összetettségében.”
Továbbá azt is hozzáteszi, hogy érdemes ápolni a bankokkal, pénzügyi tanácsadókkal és más partnerekkel való kapcsolatot, akik segíthetik az árfolyamkockázat-kezelési törekvéseit, mert egy erős kapcsolati háló értékes információkkal és forrásokkal szolgálhat.
Költséges döntés lenne, ha figyelmen kívül hagyja a devizakockázatot és annak kezelését. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy azok a cégek, akik több devizanemben kereskednek, időt fordítsanak arra, hogy megvizsgálják a devizakitettségüket, és aztán döntést hozzanak arról, hogyan fogják mérsékelni azt.
Nem biztos benne, hogy melyik stratégia és eszköz lenne az Ön vállalkozása számára a legmegfelelőbb?
Vegye fel velünk a kapcsolatot, és mi mindenben segítünk Önnek. A devizaszakértőkből álló csapatunk olyan tervet fog Önnel együtt kidolgozni, amely tökéletesen megfelel az Ön üzleti céljainak és a kockázattal szembeni komfortérzetének.
A devizakockázat a devizaárfolyamok ingadozásából származó pénzügyi veszteség lehetőségét jelenti. Az FX-kockázat, más néven devizakockázat a devizaárfolyamok alakulásából eredő pénzügyi veszteségek lehetőségére utal, amelyekkel magánszemélyek és vállalkozások is egyaránt szembesülhetnek. Ez a kockázat akkor merül fel, amikor a tranzakciók a hazai pénznemtől eltérő devizákat érintenek, és ekkor az árfolyam-ingadozások hatással lehetnek az eszközök, kötelezettségek vagy pénzáramlások értékére.
Íme egy példa egy devizatranzakciós kitettségre: Egy EU-n belüli székhellyel rendelkező vállalat a bevételeket euróban könyveli, de az ügyfeleitől dollárban kapja az utalásokat.
Ha az EUR/USD árfolyam kedvezőtlenül alakul, a vállalat alacsonyabb árbevételt, valamint veszteséget könyvelhet el. Ebben a helyzetben minden olyan tranzakció, amelyben a vállalat dollárt vált át euróra, devizakitettséget és -kockázatot tartalmaz.
A leggyakoribb árfolyamkockázat-típusok a következők:
Az árfolyamkockázat-kezelés a vállalat devizaárfolyam-kitettségének innovatív megoldások révén történő minimalizálását jelenti. Az alábbiakban néhány kockázatkezelési módszer: