Jelentősen megváltozott a magyar-brit viszony a London és Brüsszel között létrejött megállapodás hatályba lépése után eltelt mintegy hét hónapot követően. Magyar oldalról úgy tűnik, hogy a vállalkozások összességében jól tudtak alkalmazkodni a helyzethez. Felülvizsgálták a brit partnerekkel kötött kereskedelmi megállapodásokat (különösen az áruszállításra vonatkozó jogi és anyagi felelősséget illetően). Megszokták az új vámszabályokat is (a magyar vámhatóságnál meg kell adni az azonosító számot, illetve az Egyesült Királyságból történő behozatal esetén a brit vámhatóságnál kell végrehajtani ezt az eljárást). Ahhoz azonban még túl korán van, hogy határozott következtetéseket vonjunk le a Brexit magyar vállalkozásokra gyakorolt hatásáról, különösen a brit piactól leginkább függő ágazatok esetében: szállítmányozás, vegyipar, elektronikus készülékek és berendezések, valamint nem utolsósorban a nemesfémek és az ékszerek.
Brit oldalról nehezebb volt alkalmazkodni, elsősorban azért, mert a La Manche-csatorna másik partján található vállalkozásoknak ezt az átmenetet az év elejére jellemző, koronavírus miatti szigorú bezártság közepette kellett kezelniük, ezáltal még inkább hangsúlyosabbá váltak az ellátási láncban tapasztalt fennakadások. Azt sem felejthetjük el, hogy a Brexit-pártiak kezdeti törekvéseivel szemben az EU-ból való kilépésnek nem az lett az eredménye, hogy az Egyesült Királyság még nagyobb hatást gyakorol a világ többi országára (az a bizonyos “Globális Nagy-Britannia”). London eddig még csak egy tucatnyi országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Az új piacok meghódítása egyelőre még csak távoli álom marad a brit vállalkozások számára.
- Politika: Továbbra is vitatott Észak-Írország kérdése
Amint az várható volt, a Brexit még nem vetett véget a London és EU közötti konfliktusnak. Nem meglepő, hogy Észak-Írország a legkényesebb kérdés. Észak-Írország az élelmiszeripari termékeket illetően továbbra is a közös európai piachoz tartozik, hogy elkerülhető legyen az Ír Köztársaság és a brit tartomány közötti határ visszaállítása. Elméletileg ez csak úgy valósítható meg, ha Londonban történik a Nagy-Britanniából importált élelmiszeripari termékek ellenőrzése, ez azonban nem mindig van így. Az EU ebben a kényszerhelyzetben úgy döntött, hogy az ellenőrzések bevezetése előtt még 2021. szeptemberéig meghosszabbítja ezt a mentességi időszakot. Minden jel arra mutat azonban, hogy a Johnson-kormány nem hajlandó engedelmeskedni. Az EU új megállapodást javasol, hogy kiútat találjanak ebből a zsákutcából. Ennek értelmében az EU és Svájc közötti állat-egészségügyi megállapodást alkalmaznák Észak-Írország esetében is, ezáltal valóban jelentősen csökkenne a britek által végzendő ellenőrzések száma. London egyelőre még nem adott hivatalos választ a javaslatra. Úgy is fogalmazhatunk, hogy továbbra is fennáll a konfliktus. - A magyar vállalkozásoknak új problémával kell megküzdeniük: az online kereskedelem
A magyar vállalkozások számos esetben gyorsan alkalmazkodtak a Brexit miatt kialakult helyzethez, ugyanakkor még mindig vannak nehézségek. A magyar vállalkozások számára a Brexit minimum egyet jelent az adminisztrációs terhek és időnként a fix költségek növekedésével is. Ez jellemző például az online kereskedelemre. Az Egyesült Királyság az online kereskedelem elsőszámú európai piaca. Ebből következően megkerülhetetlen tényező az ágazat magyar szereplői számára. A Brexit végrehajtásakor a brit kormány úgy határozott, hogy módosítja a 135 fonttal egyenértékű vagy annál alacsonyabb értékű áruk behozatalára alkalmazandó héa-szabályokat. Mostantól nem az import során kell héá-t fizetni, hanem az értékesítésnél. A nehézséget az okozza, hogy a brit végfelhasználó, aki megszokta, hogy mindennek a bruttó értékét fizeti, azt tapasztalta, hogy jelentősen megnőtt a végösszeg az Európából érkező online vásárlásokról kiállított számlán. Az ügyfelek természetesen elégedetlenségüknek adtak hangot emiatt. A magyar vállalkozások két megoldás közül választhattak. Dönthetnek úgy, hogy vállalják ezt a többletköltséget és így emelkednek a fix költségek. Ez csak az export osztállyal rendelkező nagyvállalatok számára lehetséges. A másik lehetőség szerint el kell gondolkodniuk azon, hogy továbbra is jelen kívánnak-e lenni a brit piacon és új piacokat kell keresniük Dél-Európában. Láthatjuk, hogy a Brexit nem olyan könnyen járható út, még akkor sem, ha a vállalkozások alaposan felkészültek rá. Éppen ezért fontos a tanácsadás igénybevétele.
- Az alábbi szervezetekhez fordulhatnak tanácsért, ha kérdésük van a Brexit következményeit illetően:
- Vámmal kapcsolatos kérdés esetén elsődlegesen a Vámhivatal infóvonalát kell hívni az alábbi telefonszámon: 1819.
- Az iBanFirst munkatársai rendelkezésére állnak, amennyiben árfolyamfedezettel kapcsolatos segítségre van szüksége. Igénybe veheti például a határidős devizaügyletet, amelynek köszönhetően a GBP-ben fizetendő számláinál garantált árfolyammal számolhat.
EMLÉKEZTETŐ: A Brexitet követően a magyar importőrökre/exportőrökre vonatkozó vámeljárásokkal kapcsolatos követendő gyakorlatok
| Az Egyesült Királyságba exportálok | A származásmegjelölő nyilatkozat alapján importálok termékeket az Egyesült Királyságból | Az importőr tudomása alapján importálok termékeket az Egyesült Királyságból |
|
1. lépés: Ellenőrizni kell, hogy az exportált termékek valóban az EU-ból származnak-e. |
1. lépés: A brit exportőrtől be kell szerezni a származásmegjelölő nyilatkozatot, amelyen fel kell tüntetni az exportőr azonosítószámát. |
1. lépés: Győződjön meg arról, hogy kellő információ áll rendelkezésére annak bizonyításához, hogy a termék az Egyesült Királyságból származik. A brit exportőrnek kell ezeket az információkat átadnia (gyártási folyamatra vonatkozó műszaki dokumentumok). |
