Magyarország és a magyar forint kihívásokkal teli időszak elé néz
Egyértelmű győzelem: A hivatalos eredmények szerint Orbán Viktor és a Fidesz a vártnál jóval nagyobb különbséggel nyerte meg negyedik hivatali mandátumát. A Fidesz 53%-ot kapott, szemben az ellenzéki koalíció 35%-ával (a szavazatok 94%-os feldolgozottsága után). Budapest, Pécs és Szeged az a három olyan hely, ahol nem sikerült többséget szerezni a Fidesznek, ami azt jelenti, hogy a párt megtartja kétharmados parlamenti többségét. Az igazi küzdelem azonban most kezdődik. A makrogazdasági kilátások gyorsan romlanak, ami részben az ukrajnai háború következményeivel magyarázható, azonban a már korábban is fennálló inflációs nyomással is. Vannak pozitívumok is: a munkaerőpiac továbbra is erős, a munkanélküliségi ráta februárban 3,8% volt (ez nagyjából 185 000 munkanélkülit jelent). A foglalkoztatottak száma is gyorsabban nőtt, mint a munkaerőpiacon résztvevők száma. Ugyanakkor számos kockázat is fennáll: a tartósan magas inflációval szembesülő háztartások magatartása bizonytalan, az ellátási lánc zavarai (különösen a nyersanyag- és eszközhiány) jelentősen hátráltatják a növekedést, és a munkaerőhiány a feldolgozóiparban a legfontosabb probléma - ez más ágazatokban kevésbé jelentkezik.
Az infláció felemészti az erőteljes bérnövekedést: Az átlagos bérnövekedés januárban az előző év azonos időszakához képest 13,7%-ot tett ki (a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint). A februári 8,3 %-os inflációs rátát figyelmen kívül hagyva azonban a reálkeresetek éves szinten mindössze 5 %-kal nőttek. Ez természetesen történelmi távlatból nézve nem rossz, viszont egyértelmű, hogy az inflációs nyomás egy nagy darabot kiszakít a nettó bérdinamikából. A legaggasztóbb, hogy minden jel arra utal, hogy az infláció tovább fog növekedni, legalábbis rövid- és középtávon. Az iBanFirstnél arra számítunk, hogy az általános infláció idén 10 % felett tetőzik, majd lassan elkezd csökkenni. Ez negatív következményekkel jár a fogyasztást tekintve, ami a nominális GDP mintegy 46%-ához járul hozzá. Megítélésünk szerint Magyarország más európai országokhoz hasonlóan egy új rendszerváltás korszakába lépett: a nagy erózióba. A költségek globális szintű robbanása és a hatalmas strukturális változások (például a zöld energiára való átállás) miatt elhúzódó inflációs nyomás időszakával nézünk szembe, ami a vásárlóerő, a vállalati árrések és a gazdasági növekedés erózióját fogja okozni.
„Agresszívabb" monetáris politika következik: Az infláció elleni küzdelmet tekintve arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a továbbiakban is a kemény irányvonalat követi majd. Alapforgatókönyvünk szerint az alapkamat az év közepére 8,0–8,25%-ra emelkedik, szemben a közgazdászok 7,0%-os konszenzusával (így fokozatosan felzárkózik a jelenleg 6,15 %-ban meghatározott egyhetes betéti kamatlábhoz). A devizaswap-tevékenység továbbra is biztosítja majd az EUR likviditását. Azonban az államkötvény-vásárlások újraindítását rövid távon nem tartjuk hiteles opciónak. Az MNB infláció elleni küzdelem iránti erős elkötelezettsége támogatja majd a forintot az amerikai dollárral és az euróval szemben, ahogyan az elmúlt hetekben is történt. Türelemre lesz szükség azonban, mielőtt az általános infláció jelentős mértékben csökkenne. A monetáris politika reálgazdaságba történő átvitele a kamatláb-csatornán keresztül átlagosan 9-12 hónapot vesz igénybe. Másképpen fogalmazva, az infláció legalább a következő 12 hónapban is magas marad.
Az elszigeteltség kockázata: Orbán Ukrajnával szembeni kétértelműsége és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő kapcsolatai növelhetik a gazdasági szenvedést. Fennáll annak a kockázata, hogy Magyarország elszigetelődik az Európai Unióban. Egy nappal a választás után Jan Lipavsky cseh külügyminiszter ezt írta a Twitteren: „Liberális politikusként természetesen nem vagyok elégedett a magyarországi választási eredménnyel. Külügyminiszterként azonban olyan partnereket kell keresnem, akikkel együtt dolgozhatok a cseh érdekek előmozdítása érdekében. Magyarországnak el kell döntenie, hogy melyik oldalra áll, valamint azt is, hogy az EU-hoz és a NATO-hoz tartozik-e." Meglepő üzenet ez Magyarország egyik hagyományos partnerétől – mindkét ország a visegrádi csoport (V4) tagja Lengyelországgal és Szlovákiával együtt. Orbán a V4-ek – az EU-n belül a saját nemzeti érdekeiket hirdető kis csoport egyik leghangosabb szószólója volt. Azonban az ukrajnai háború miatt már nem olyan egységes és szoros ez az egység. Ez potenciálisan negatív hatást gyakorolhat arra, hogy a magyar kormány mennyire lesz képes a saját politikai és gazdasági programját erőltetni és ahhoz európai körökben támogatást szerezzen.
Jogállamiság kérdése: A fentebb említettek mellett az Európai Bizottság április 5-én hivatalosan értesítette Magyarországot arról, hogy a demokratikus értékek visszaszorítása miatt jogállamisági feltételrendszer lép életbe. Ez az első alkalom, hogy a mechanizmus aktiválásra kerül. Végső soron mintegy 40 milliárd euró uniós támogatástól foszthatja meg Magyarországot. Ez az utolsó lépés. Előtte természetesen joga van Magyarországnak felszólalni, így az elkövetkező hónapokban hosszas huzavona lesz a magyar kormánnyal ebben a kérdésben. Ha nem születik közös megállapodás, akkor az EU Tanácson múlik majd, hogy mi lesz a következő lépés. A finanszírozás bármilyen csökkentéséhez "minősített többségre" van szükség, azaz a közösség lakosságának legalább 65%-át képviselő uniós országok legalább 55%-ának szavazatára. Mivel Magyarország még korábbi legszorosabb V4-es szövetségeseivel is rossz viszonyban van, fennáll a valós veszélye annak, hogy elveszítheti az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést - ez az, ami alapvetően a gazdasági növekedést hajtotta az elmúlt években. Az uniós finanszírozás nélkül Magyarország komoly gazdasági kihívásokkal nézhet szembe. Ezt még korai lenne kijelenteni, hogy meg is fog történni, hiszen megállapodás születhet Brüsszel és Budapest között.
