iBanFirst Blog

Tekintse meg a devizapiaci elemzéseket, gazdasági híreket, nyerjen betekintést a pénzügyi és fintech szektorba és ismerje meg ügyfeleink valamint az Ügyvezető álláspontját.

HUF: Várakozásainknak megfelelően

24 június 2021

blog-article_huf-2
A devizapiac gyakorlatilag már “mindent beépített az árakba”.

A devizapiac gyakorlatilag már “mindent beépített az árakba”. A Magyar Központi Bank az előrejelzéseknek megfelelően 30 bázisponttal 0,9%-os szintre emelte az irányadó alapkamatot az inflációs nyomás csökkentése érdekében. A központi bank tagjai már május közepétől elkezdték a piaci szereplők felkészítését erre a lehetőségre. Hétfőn az MNB elnöke, Matolcsy György megerősítette, hogy szigorítás várható a monetáris politikát illetően, hogy ki tudják védeni a költségvetési összeg várható túllépése miatt bekövetkező spekulatív támadásokat. A jegybank előzetes tájékoztatása olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy a piac tulajdonképpen nem nagyon reagált a monetáris politikával kapcsolatos döntésre. A tapasztalt volatilitás összességében teljesen normálisnak tekinthető ilyen eseménynél. A forint árfolyama a bejelentést követően azonnal 0,5 %-kal gyengült az euróhoz képest, a paritás a 3516 és 3561 közötti sávban mozgott. A kamatemelésre való felkészülésnek tudható be, hogy néhány héttel korábban az EUR/HUF árfolyama elérte a 345-ös értéket. Nagyon rövid távon enyhébb volatilitás jellemezheti a devizapárt, amíg arra várunk, hogy a jelenlegi 0,75%-os egyhetes betéti kamatot illetően is változás következzen be, ami csütörtökön várható. Az egyhetes betéti kamat a jegybank monetáris politikájának egyik fő szabályozóeszköze. Egyhangúlag arra várunk, hogy azt is az irányadó kamathoz igazítsák és elérje a 0,90 %-ot.

Mivel az inflációs nyomással hosszú távon kell számolni, úgy véljük, hogy a jegybank az év végéig – igaz sietség nélkül – de újabb kamatemelést fog bejelenteni. Pontosabban a fő forgatókönyvünk további két, még 2021-ben történő emelésre épül: a nyári szünet utáni, szeptember 22-én tartandó ülésen és a várhatóan decemberben bejelentendő emelésre. Figyelembe véve azt, hogy az MNB többségében adatközpontú megközelítést alkalmazott, nem zárhatjuk ki, hogy a központi bank úgy dönt, szükség esetén további lépéseket tesznek az infláció megfékezése érdekében.

Véleményünk szerint az infláció lesz a jegybank legfőbb problémája legalább az év végéig. Biztos, hogy az infláció rekordot döntött, részben az energiaárakra gyakorolt bázishatás miatt (májusban 5,1% volt a CPI – ez határozottan magasabb a jegybank által kitűzött, 2%-4% közötti értékhez képest). Ugyanakkor az elkövetkezendő hónapokban jelentős inflációs nyomásra kell számítani, alapvetően a kereslet már most érezhető, erőteljes növekedése miatt, amely a koronavírus-járvány lecsengését követő gazdasági újra nyitásnak tudható be. Ez a jelenség nem csak Magyarországra korlátozódik, hanem hasonló mértékben tapasztalható a régió többi országában is.

A jegybank ülését követően úgy gondoljuk, hogy nem változnak a forint árfolyamok. A negyedéves előrejelzésnél az EUR/HUF párosnál 362, az USD/HUF paritásnál 310 forintos árfolyamra lehet számítani. A második félévben az eurózónában várható erőteljes gazdasági fellendülés valószínűleg kedvezően hat majd az euróra a forinttal szemben. A forint valószínűleg gyengülni fog az amerikai dollárral szemben, amelyre kedvezően hatnak a FED által a taperingre (eszközvásárlási program volumenének fokozatos csökkentése) való felkészülésre tett intézkedések.

 

És most hogyan tovább?

Az inflációs nyomás leküzdésére irányuló, Magyarországon elindult monetáris szigoritás valószínűleg nem marad példa nélküli jelenség a közép-kelet-európai országokban. Szerdán a Cseh Központi Bank emelheti meg 25 bázisponttal az irányadó kamatot, amely így 0,25%-ról 0,5%-ra nő. A magyar jegybank példáját követve a Cseh Központi Bank is előre bejelentette a kamatemelési szándékát. “Forward guidance-ról” beszélhetünk úgy, hogy a kifejezést hivatalosan nem alkalmazták a régió jegybankjainak szakértői. A devizapiac tehát már mindent előzetesen belekalkulált az árakba. Valószínűleg Lengyelországnak is szembe kell majd néznie a monetáris szigorítás kérdésével, a régió többi országához képest azonban ez később fog bekövetkezni. A Lengyel Központi Bank szeptembertől dönthet a jelenlegi, 0,1%-os irányadó kamat megemeléséről, valamint az eszközvásárlási program esetleges kiigazításáról, amely a felemelkedő gazdaságokban az egyik legfontosabbnak tekintendő.

 

 

Népszerű