A Godot-ra várva Samuel Beckett ír szerző 1952-ben írt színdarabja. A történet két látszólag hajléktalan férfi körül forog, akik egyszerűen csak várnak valakire (vagy valamire), akit Godot-nak hívnak, de Godot soha nem bukkan fel. Minden bizonnyal korunk egyik legvarázslatosabb és legszebb allegóriája ez a mű, amelynek története rendkívüli módon emlékeztet minket arra jelenségre, amire a forinttal kereskedők már hónapok óta várnak. Nyár elején ugyanis a magyar kormány bejelentette, hogy augusztus végéig megállapodás születik az Európai Unióval az uniós források felszabadításáról, de ez nem történt meg. Éppen ellenkezőleg, szeptember közepén az Európai Bizottság korrupciós aggályokra hivatkozva mintegy 7,5 milliárd eurónyi uniós forrás visszatartását javasolta Magyarországgal szemben. Az említett hatalmas összeg az uniós költségvetésből Magyarországon kapott kohéziós források egyharmadát képezi. Az elmúlt években számos tanulmány kimutatta, hogy nagy szerepük volt az uniós forrásoknak abban az erős gazdasági növekedésben, amelyet az ország egészen a közelmúltig érzékelt.
Az Európai Unió és Magyarország közötti továbbra is feszült viszony ellenére optimisták vagyunk a folyamatban lévő tárgyalások kimenetelét illetően. Ellentétben azzal, ami Beckett darabjában történik, úgy gondoljuk, hogy Godot (ebben a konkrét esetben az uniós forrás) végül megérkezik. Ez jó hír lenne a magyar forint számára, hiszen idén a legrosszabbul teljesítő közép- és kelet-európai országok pénznemei között szerepel (-9% az euróval szemben, -4% a fonttal szemben, -23% az amerikai dollárral szemben).
Első határidő, majd egy második... mennyi lesz még?
Az Európai Bizottság két fő aggálya a korrupció és tágabb értelemben a jogállamiság (a brüsszeli politikai körökben gyakran választási autokráciának nevezik Magyarországot). A magyar kormány a jó szándék jeleként beleegyezett egy 17 lépésből álló korrupcióellenes reformcsomagba (beleértve egy integritási hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozását, valamint a büntetőeljárási törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság felülbírálja az ügyészség döntését). Eddig több jogszabálycsomagot is megszavazott a parlament a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében, az út viszont még hosszú. A magyar kormánynak eredetileg november 19-ig kellett volna eleget tennie az uniós követeléseknek, de ezt a határidőt december 19-ig meghosszabbították. A határidő a reformok bevezetésének függvényében akár másodszor is meghosszabbításra kerülhet.
Az Európai Tanács (amely az EU állam- és kormányfőit képviseli) kezében van most a döntés, hogy elfogadja-e az EU Bizottság ajánlását. Ez az első alkalom, hogy a Tanács ilyen nehéz döntés előtt áll. A döntéshez minősített többségre lesz szükség (míg más kérdésekben, például az uniós szankciók esetében egyhangúságnak kell lennie), amely elméletileg növeli a Magyarországra kiszabható pénzügyi büntetés kockázatát. Abban azonban kételkedünk, hogy a legtöbb uniós ország kész lesz-e egy ilyen drasztikus lépésre. Különösen a jelenlegi helyzetben, amikor a blokk országainak egységet kellene mutatnia Oroszországgal szemben, a magyar ügy politikai értelemben véve túl kényes. Mivel B-terv nincs, mi erősen hiszünk abban, hogy az egyetlen lehetséges megoldás a megállapodás.
Már hónapok óta erre vár a forint
Devizapiaci szempontból egy sorsdöntően pozitív, az uniós forrásokról szóló megállapodással kapcsolatos közlemény fellendíthetné a forintot. Ez a fellendülés segíthetne áttörni az EUR/HUF árfolyam lélektani 390-es szintjét. Az elmúlt hetekben a forint visszaszerezte pozícióját (havi szinten +5% az euróval szemben és +8% a dollárral szemben), ami főként az MNB október 14-én bejelentett rendkívüli intézkedéseinek (többek között az a kötelezettségvállalás, hogy az energiaimportőröknek közvetlenül biztosítanak devizát, valamint az egynapos betéti kamatláb 18%-ra emelése az alapkamat
13 %-ával szemben) következménye. E döntések nyomán az elmúlt 11 évet tekintve most emelkedett a legnagyobb mértékben a forint csupán egyetlen kereskedési nap alatt, ami a jelenlegi piaci viszonyok mellett igencsak nagy teljesítmény. A forint középtávú ütemét illetően azonban még mindig bizonytalanság van. Ha a recesszió az előrejelzettnél mélyebb lesz az euróövezetben és Magyarországon (várakozásaink szerint Magyarország 2023 első félévében kerül recesszióba), vagy ha a pénzügyi feltételek globális szintű szigorodása pénzügyi válságot okoz (jelenleg nem ez az alaphelyzetünk, de ez a kockázat egyre nő), akkor azt láthatjuk, hogy a befektetők gyors ütemben kivonulnak a feltörekvő gazdaságokból (mint Magyarország és más kelet-közép-európai országok), hogy a tőkéjüket biztonságos menedékekbe (főként az amerikai piacon, ami az erős dollárt támogatja) helyezzék.
Számos belföldi kockázatot is figyelembe kell venni: az infláció októberben az egekbe szökött, 21,1% volt éves szinten (a csúcs várhatóan 24-25% körül lesz éves szinten), a monetáris politika hatékonysága csökkent a likviditástöbblet miatt (ami strukturális), a folyó fizetési mérleg hiánya (ez azt jelenti, hogy Magyarország nagymértékben függ a külföldi tőkétől) és a devizatartalékok alacsony szintje (ami körülbelül háromhavi importnak felel meg). A devizatartalékok csökkenése valószínűleg folytatódni fog, részben a folyó fizetési mérleg egyenlegének folyamatos romlása miatt (a közgazdaságtanban minden mindennel összefügg!), ami a jegybankot gyenge helyzetbe hozza, ha a devizakereskedők úgy döntenek, hogy a forint ellen spekulálnak. Ilyenre már volt példa (gondoljunk csak arra, amikor Soros György 1992. szeptemberében bedöntötte a brit fontot, vagy a font 2016. októberi villámösszeomlására). Ráadásul az október 14-én bejelentett intézkedéscsomag valószínűleg nem fogja megállítani a gazdaság euroizálódásának/dollárosodásának folyamatát. A JP Morgan nevű amerikai befektetési bank becslései szerint augusztusban 4,2 milliárd euróra ugrottak a magyar háztartások és vállalatok devizavásárlásai (főként euró és amerikai dollár) – ami így az ország teljes betétállományának mintegy 28%-át teszi ki. Mindez hosszú távon a forintot is gyengíti.
Szerintünk csak az EU-val folytatott vita rendezése tudná valóban tartósan csökkenteni a forint elleni short ügyleteket, valamint visszavonzani a külföldi befektetőket az országba. Szerencsére ez a forgatókönyv fog bekövetkezni – remélhetőleg még az év vége előtt.
