A tavaszi újranyitás óta a központi bankoktól egyfolytában azt halljuk, hogy az inflációs nyomás csupán átmeneti. A magyar nyelv értelmező szótára szerint az „átmeneti” melléknevet olyan dolgokra használjuk, amelyek csupán rövid ideig tartanak, eszerint az áremelkedésnek hamarosan véget kellene érnie. Ennek valószínűsége azonban mégis csekély.
Az infláció erős növekedésének hátterében több tényező áll: a gazdaságok újranyitása, a kereslet emelkedése, amellyel a vállalatok nem minden esetben képesek lépést tartani, a nemzetközi kereskedelem tartósan jelen lévő zavarai, valamint a nyersanyag-ellátás nehézségei. Egyes országokban a munkaerőhiány az inflációt felhajtó ár-bér spirál kialakulásának kockázatát is magában hordozza. Ennek veszélye pedig többek között az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is fennáll. Az említett tényezők közül jó néhány csak átmeneti, egyik napról a másikra azonban nem fognak eltűnni. Előfordulhat, hogy az általuk kiváltott áringadozás a 2022-es év nagy részében meghatározó marad, és ez kedvezni fog az amerikai dollár devizapiaci erősödésének.
A magas infláció az amerikai dollár szárnyalását jelenti
A tavaszi újranyitás óta a központi bankoktól egyfolytában azt halljuk, hogy az inflációs nyomás csupán átmeneti. A magyar nyelv értelmező szótára szerint az „átmeneti” melléknevet olyan dolgokra használjuk, amelyek csupán rövid ideig tartanak, eszerint az áremelkedésnek hamarosan véget kellene érnie. Ennek valószínűsége azonban mégis csekély. Az infláció erős növekedésének hátterében több tényező áll: a gazdaságok újranyitása, a kereslet emelkedése, amellyel a vállalatok nem minden esetben képesek lépést tartani, a nemzetközi kereskedelem tartósan jelen lévő zavarai, valamint a nyersanyag-ellátás nehézségei. Egyes országokban a munkaerőhiány az inflációt felhajtó ár-bér spirál kialakulásának kockázatát is magában hordozza. Ennek veszélye pedig többek között az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is fennáll. Az említett tényezők közül jó néhány csak átmeneti, egyik napról a másikra azonban nem fognak eltűnni. Előfordulhat, hogy az általuk kiváltott áringadozás a 2022-es év nagy részében meghatározó marad, és ez kedvezni fog az amerikai dollár devizapiaci erősödésének.
Tartós inflációs kockázatok
A globális ellátási lánc szintjén tapasztalható problémák az infláció növekedésének egyik fő motorját jelentik. Az IHS Markit megjelentetett tanulmánya szerint az említett problémák terén nem várható gyors javulás. A helyzet tartós maradhat 2022-ben, fokozva ezzel a globális szintű inflációs nyomást.
Ameddig Kína – amely Németországot megelőzve a világ első számú exportőre – szigorú „zéró Covid” politikát alkalmaz, nem számíthatunk a dolgok régi kerékvágásba való visszaállására. Peking pedig az ország északnyugati részén fekvő, négymilliós lakosságú Lancsu városára vonatkozóan ismét lezárást rendelt el. Tavaly júniusban több, az Ázsia és Európa valamint az Egyesült Államok közötti tengeri kereskedelem szempontjából stratégiai jelentőségű kikötőt zártak be hetekre új Covid-fertőzöttek azonosítása miatt. Ezenkívül Kína az ország minden részében hatalmas karantén-központokat is létesített, amelyekben 21 napra „látnak vendégül” minden külföldről Kína területére belépő személyt. Pekingnek nyilvánvalóan nem áll szándékában változtatni az egészségügyi válsághelyzet-kezelési stratégiáján.
Ez pedig a központi bankok által előre jelzettnél hosszabb időre fogja garantálni az ellátási lánc szintjén jelentkező zavarok fennmaradását. A tengeri szállítás költségeit egyes vállalkozások már most sem képesek megfizetni. A Sea Intelligence szakértői szerint egy bútorokat tartalmazó, Ázsiában hajóra rakott 40 láb hosszúságú konténer szállítási költsége az Egyesült Államok nyugati partjáig megközelítheti a benne szállított bútorok kiskereskedelmi értékesítéséből befolyó összeget. Hasonló feszültségek figyelhetők meg az Ázsiát és Európát összekötő kereskedelmi útvonalon is. Az árak emelkedése a teljes ellátási láncra rárakódik, amelynek végén a fogyasztónak is többet fizetnie. A körülmények arra utalnak, hogy az infláció csúcspontja még előttünk áll. A vállalkozásoknak és a háztartásoknak sajnos meg kell tanulniuk együtt élni egy, a járványt megelőzőnél magasabb átlagos árszínvonallal.
Visszatérőben a dollár uralkodása
Úgy gondoljuk, a magas infláció az amerikai dollár újabb emelkedő ciklusához vezethet. Az infláció teljes évre vetített adata szeptemberben elérte az 5,4 százalékot az Egyesült Államokban. Az euro-övezetben ugyanebben az időszakban csupán 3,4 százalékos inflációs adatot regisztráltak. A két gazdasági zóna inflációs adatai közötti különbség tehát számottevő. És valószínűleg az is marad a következő negyedévekben is. A gazdaságelmélet azt tanítja, hogy a magas inflációs rátával rendelkező országok valutái hosszú távon általában veszítenek az értékükből. Ezt figyelték meg legalábbis a 70-es évek Európájában. Az amerikai dollár esetében viszont más a helyzet. Egy olyan bizonytalanabb globális gazdasági helyzetben, amelyet számos fejlett országban magasabb infláció jellemez, az amerikai dollár az értékét jól őrző, biztos befektetés eszközeként jelenhet meg. Amikor a gazdaság barométerei vihart jeleznek, a befektetők világszerte igyekeznek kimenekíteni a pénzüket a kockázatosnak ítélt eszközeikből, és az amerikai piacon – hagyományosan államkötvények vásárlása útján – elhelyezni azt. Ez pedig felfelé hajtja a dollár árfolyamát. Ezt nevezzük a minőség felé történő menekülésnek, ami még abban az esetben is előáll, ha a bizonytalanság forrása éppen az Egyesült Államok.
Az eurós országok esetében a dollár árfolyamának emelkedése kedvező hír, azonban a forint árfolyamára sajnos negatívan hat. Ha az euró árfolyamcsökkenése jelentősebbé válna, az az árverseny élénkítése révén biztosan további támogató tényezőként fogja segíteni a kontinens Covid utáni gazdasági talpra állását. Emlékezhetünk, hogy az egészségügyi válságot megelőzően az Európai Központi Bank és számos euro-övezeti ország is elégedett volt egy 1,10 körüli euró/dollár átváltási árfolyammal.
