Jelentősen megváltozott a magyar-brit viszony a London és Brüsszel között létrejött megállapodás hatályba lépése után eltelt mintegy hét hónapot követően. Magyar oldalról úgy tűnik, hogy a vállalkozások összességében jól tudtak alkalmazkodni a helyzethez. Felülvizsgálták a brit partnerekkel kötött kereskedelmi megállapodásokat (különösen az áruszállításra vonatkozó jogi és anyagi felelősséget illetően). Megszokták az új vámszabályokat is (a magyar vámhatóságnál meg kell adni az azonosító számot, illetve az Egyesült Királyságból történő behozatal esetén a brit vámhatóságnál kell végrehajtani ezt az eljárást). Ahhoz azonban még túl korán van, hogy határozott következtetéseket vonjunk le a Brexit magyar vállalkozásokra gyakorolt hatásáról, különösen a brit piactól leginkább függő ágazatok esetében: szállítmányozás, vegyipar, elektronikus készülékek és berendezések, valamint nem utolsósorban a nemesfémek és az ékszerek.
Brit oldalról nehezebb volt alkalmazkodni, elsősorban azért, mert a La Manche-csatorna másik partján található vállalkozásoknak ezt az átmenetet az év elejére jellemző, koronavírus miatti szigorú bezártság közepette kellett kezelniük, ezáltal még inkább hangsúlyosabbá váltak az ellátási láncban tapasztalt fennakadások. Azt sem felejthetjük el, hogy a Brexit-pártiak kezdeti törekvéseivel szemben az EU-ból való kilépésnek nem az lett az eredménye, hogy az Egyesült Királyság még nagyobb hatást gyakorol a világ többi országára (az a bizonyos “Globális Nagy-Britannia”). London eddig még csak egy tucatnyi országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Az új piacok meghódítása egyelőre még csak távoli álom marad a brit vállalkozások számára.
A magyar vállalkozások számos esetben gyorsan alkalmazkodtak a Brexit miatt kialakult helyzethez, ugyanakkor még mindig vannak nehézségek. A magyar vállalkozások számára a Brexit minimum egyet jelent az adminisztrációs terhek és időnként a fix költségek növekedésével is. Ez jellemző például az online kereskedelemre. Az Egyesült Királyság az online kereskedelem elsőszámú európai piaca. Ebből következően megkerülhetetlen tényező az ágazat magyar szereplői számára. A Brexit végrehajtásakor a brit kormány úgy határozott, hogy módosítja a 135 fonttal egyenértékű vagy annál alacsonyabb értékű áruk behozatalára alkalmazandó héa-szabályokat. Mostantól nem az import során kell héá-t fizetni, hanem az értékesítésnél. A nehézséget az okozza, hogy a brit végfelhasználó, aki megszokta, hogy mindennek a bruttó értékét fizeti, azt tapasztalta, hogy jelentősen megnőtt a végösszeg az Európából érkező online vásárlásokról kiállított számlán. Az ügyfelek természetesen elégedetlenségüknek adtak hangot emiatt. A magyar vállalkozások két megoldás közül választhattak. Dönthetnek úgy, hogy vállalják ezt a többletköltséget és így emelkednek a fix költségek. Ez csak az export osztállyal rendelkező nagyvállalatok számára lehetséges. A másik lehetőség szerint el kell gondolkodniuk azon, hogy továbbra is jelen kívánnak-e lenni a brit piacon és új piacokat kell keresniük Dél-Európában. Láthatjuk, hogy a Brexit nem olyan könnyen járható út, még akkor sem, ha a vállalkozások alaposan felkészültek rá. Éppen ezért fontos a tanácsadás igénybevétele.
| Az Egyesült Királyságba exportálok | A származásmegjelölő nyilatkozat alapján importálok termékeket az Egyesült Királyságból | Az importőr tudomása alapján importálok termékeket az Egyesült Királyságból |
|
1. lépés: Ellenőrizni kell, hogy az exportált termékek valóban az EU-ból származnak-e. |
1. lépés: A brit exportőrtől be kell szerezni a származásmegjelölő nyilatkozatot, amelyen fel kell tüntetni az exportőr azonosítószámát. |
1. lépés: Győződjön meg arról, hogy kellő információ áll rendelkezésére annak bizonyításához, hogy a termék az Egyesült Királyságból származik. A brit exportőrnek kell ezeket az információkat átadnia (gyártási folyamatra vonatkozó műszaki dokumentumok). |