A közép- és kelet-európai (KKE) devizák számára ez az év egy hullámvasúton való utazás, amelyet a megemelkedett volatilitás, a geopolitikai kockázatok növekedése, az infláció általános (több országban részben strukturális infláció) és most a recesszió veszélye jellemez. A tényleges adatok egyre több bizonyítékkal szolgálnak afelől, hogy a legtöbb kelet-közép-európai országot a jövő évtől kezdve recesszió veszélye fogja fenyegetni. Ellentétben az Egyesült Államokkal (ahol az infláció már elérte a csúcspontját), az infláció alapszintje azt mutatja, hogy a KKE-régióban (talán Csehország kivételével) még várhatóak fejlemények. A központi bankok nehéz helyzetben vannak, mert egyensúlyt kell találniuk a monetáris politika további szigorításának szükségessége (mivel ez az inflációs nyomás csökkentésének az egyetlen módja) és a jelentős gazdasági lassulás, illetve egyes esetekben a recesszió kockázatának figyelembevétele között. Azonban a kelet-közép-európai devizák nem azonos mértékű kockázattal néznek szembe. Egyesek jobb helyzetben vannak (gondoljunk csak a cseh koronára – CZK), mint mások (gondoljunk például a lengyel zlotyra – PLN és a magyar forintra – HUF).
Október közepén a magyar jegybank több sürgősségi intézkedést is bejelentett a forint árfolyamcsökkenésének megállítása érdekében (többek között azt a kötelezettségvállalást, hogy közvetlenül az energiaimportőröknek devizát biztosít, és az egynapos betéti kamatlábat az alapkamat 13%-a helyett 18%-ra emelte). Havi szinten az EUR/HUF árfolyama 1,65%-kal csökkent, ami a jelenlegi piaci viszonyok mellett kivételesnek számít. A forint középtávú ütemét illetően azonban továbbra is bizonytalanság van. Több olyan belföldi kockázat is van, amely gyengítheti a forintot, ilyen az októberben éves szinten 21,1%-kal megugró infláció (a csúcs várhatóan 24-25% körül lesz éves szinten), a monetáris politika hatékonyságának csökkenése a likviditási többlet miatt (ami strukturális), a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya (ez azt jelenti, hogy Magyarország nagymértékben függ a külföldi tőkétől) és a devizatartalékok alacsony szintje (ami körülbelül háromhavi importot jelent). Ha ehhez hozzávesszük a globális kilátások romlásának kockázatát (például ha az euróövezet recessziója mélyebb lesz az előrejelzettnél), akkor a forint ismét zuhanhat. Úgy gondoljuk, hogy csak egy devizapiaci szempontból sorsdöntően pozitív, az uniós forrásokról szóló megállapodással kapcsolatos közlemény fellendíthetné a forintot. Ez a fellendülés segíthetne áttörni az EUR/HUF árfolyam lélektani 390-es szintjét. Szerencsére ez meg is fog történni, mégpedig remélhetőleg az év vége előtt.
Kulcsfontosságú esemény: Magyarország és az Európai Unió között folyamatban lévő tárgyalások részeként a magyar kormánynak december 19-ig kell bevezetnie egy korrupcióellenes reformcsomagot, ami feloldhatja az uniós források zárolását. Az említett határidő szükség esetén meghosszabbítható.
A lengyel zloty idén az egyik legellenállóbb közép- és kelet-európai deviza. (mindössze 2,5%-os esés az euróval szemben, ellenben a forint mínusz 10%-os esésével), de további gondok várhatók. Az EUR/PLN árfolyamot illetően növekedésre számítunk. A középtávú célunk 5,0 (ami a következő három-hat hónapban elérhető) a jelenlegi 4,70-es szinthez képest. A magas infláció, amely részben a másodlagos hatásokkal (a magas vállalati költségek végső árakba való átgyűrűzése) magyarázható, továbbra is egyértelmű problémát jelent Lengyelországban. Várhatóan a fogyasztói árindex csúcsértéke 20% körül vagy még ennél is magasabban lesz – valószínűleg 2023 első negyedévében érik el. A Narodowy Bank Polski mozgástere azonban meglehetősen korlátozott a jelenleg is zajló erőteljes gazdasági lassulás miatt (az euróövezet és Lengyelország fő gazdasági partnere, Németország legkésőbb 2023 elején recesszióra van ítélve), ami megmagyarázza, hogy a központi bank miért vonakodott a legutóbbi két ülésén a kamatemeléstől. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy már a végéhez ért a szigorítási ciklus, ellenben ez egyértelmű jelzés arra, hogy a központi bank bölcsen tanulmányozza a gazdasági feltételeket, mielőtt újabb emelést indítana. Nem gondoljuk, hogy a jegybank rövid távon még inkább hawkish-sá válik. Hozzá kell tenni, hogy a befektetők valószínűleg biztonságos menedékdevizát keresnek majd, amikor a recesszió megvalósul az euróövezetben (ez valójában már elkezdődött, mivel a legtöbb közép- és kelet-európai országból, köztük Lengyelországból is egyre nagyobb tőkekiáramlást észlelünk). Az euró nem tökéletes fedezet a recessziós kockázatok ellen, de még mindig likvidebb, mint a lengyel zloty. Ilyen körülmények között nem látjuk, hogy rövid- és középtávon az EUR/PLN árfolyamának csökkenését tapasztalnánk.
Célárfolyam: 5,00
Kulcsfontosságú esemény: A lengyel központi bank december 7-i kamatdöntése.
A cseh korona az idei év eddigi legstabilabb kelet-közép-európai valutája. Várhatóan ez így is marad. Előrejelzésünk szerint az EUR/CZK rövid és középtávon a 24,60-as szint körül marad (a mai 24,35-tel szemben). Úgy véljük, hogy a jegybank legalább a jövő év első negyedévének végéig, de talán még azon túl is változatlanul fogja tartani a kamatlábakat. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a jegybank befejezte a szigorítási ciklusát, ami meglehetősen unortodox megközelítés, tekintve, hogy az infláció még mindig kétszámjegyű (októberben 15,1% éves szinten). Természetesen, ha az infláció jövőre megugrik, a központi bank még mindig megfordíthatja monetáris politikájának irányát, de ez nem az általunk gondolt alaphelyzet. Devizapiaci szempontból a cseh korona továbbra is szilárdan a központi bank ellenőrzése alatt áll, és ez a közeljövőben nem fog változni. A központi bank addig folytatja devizapiaci intervencióját, amíg szükséges. Fedezeti szempontból a tartós devizapiaci beavatkozás a viszonylag magas carry-vel párosulva jó bázisként szolgálhat a lengyel zlotyval vagy a magyar forinttal szemben, amelyek sokkal sérülékenyebbek a globális feltörekvő piaci eladásokban, különösen, ha belépünk a recessziós zónába.
Célárfolyam: 24,60
Kulcsfontosságú esemény: Az energiaárakon való ársapka bevezetése 2023 januárjától, ami közvetlen hatással lehet a gazdaság inflációs szintjére.