HUF: Minden "be van árazva"

Magyarország valószínűleg az első olyan ország lenne az Európai Unióban, ahol június 22-én elkezdődne a monetáris politika visszaállítása a megszokott kerékvágásba. 

A június 9-ei közzététel szerint áprilisban még magas volt a fogyasztói árindex, ez a jel hiányzott még a kamatemeléshez. A központi bank május közepétől már tökéletesen felkészítette a devizapiacot erre a lehetőségre. A monetáris politika két fontos szabályozóeszköze az irányadó kamat és az egyhetes betéti kamat valószínűleg 0,90% lesz. Arra számítunk, hogy az elmúlt hetekben a HUF paritásoknál tapasztalható emelkedési tendencia, amely a kamatemelési kilátással függ össze, megáll és rövid távú nyereségszerzésre nyílik majd lehetőség. A negyedéves előrejelzést illetően úgy véljük, hogy EUR/HUF paritás 352, míg az USD/HUF 300 közelében fog alakulni.

Miért éppen most?

A központi bank véleménye szerint a növekvő infláció negatív hatást gyakorolhat a gazdasági fellendülés szempontjából.

Áprilisban a fogyasztói árindex ismét a központi bank által egy évre meghatározott 5,1%-os határ fölé került az energia és dohányáruk ismételt emelkedése miatt. A központi bank 2021-re sokkal alacsonyabb, 3,8%-3,9% közé eső inflációs átlaggal számolt a március 23-án közzétett becslések szerint. Áprilisban az egy évre vetített infláció a legváltozékonyabb elemek (mint például az élelmiszerek és az energiaárak) figyelmen kívül hagyásával is rendkívül magas. Az áremelkedés mindenhol tapasztalható: az iparban és mezőgazdaságban kétjegyű az emelkedés, a nemzetközi szállítmányozási díjak is jelentősen emelkedtek, az építőanyagok erőteljes drágulása pedig a lakásárak emelkedéséhez vezetett. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tervezettnél sokkal jelentősebben nőttek a fizetések, éves szinten mintegy 10%-os emelkedés figyelhető meg.

Magyarországon az év elejéhez képest jelentősen romlott a helyzet az inflációt illetően. Az EKB-hoz és a FED-hez hasonlóan az MNB is úgy véli, hogy az infláció emelkedése csak átmeneti jelenség, csupán a nyersanyagokhoz kapcsolódó alaphatást, valamint a gazdasági újranyitás árképzéssel kapcsolatos következményeit tükrözi. Ugyanakkor attól tart, hogy az infláció ellenőrizhetetlenné válik, ami minden bizonnyal be is következhet. Ebből kifolyólag május közepétől elkezdte emelni az irányadó kamatokat. Június 9-én beigazolódott, hogy az infláció nem csökken, ezt a jelet várták még ahhoz, hogy a június 22-i ülésen bejelentsék a kamatemelést.

Egyre valószínűbbé válik a gazdaság túlhevülés kockázata

A 2022-es évre vonatkozó költségvetési tervezet bemutatásakor a magyar kormány a GDP 5,9%-át kitevő hiányról beszélt. Röviddel ezután a Költségvetési tanács, melynek tagja az MNB elnöke is, arra figyelmeztetett, hogy ilyen hiány mellett erősen nő a gazdaság túlhevülésének kockázata.

Minden jel arra mutat, hogy a kormány, különös tekintettel a pénzügyminiszterre kész vállalni ezt a kockázatot. Egyértelmű a cél: a 2022. áprilisában tartandó választások előtt biztosítani kell a befektetés és fogyasztás támogatásához szükséges eszközöket, melynek nagy része az EU-ból érkező támogatások átcsoportosításából származik. Az expanzív költségvetési politikához kapcsolódó túlhevülési kockázat csökkentése érdekében a központi bank megpróbálkozhat a biztonsági szelepek használatával, a kamatemelésen keresztül.

A Magyar Központi Bank ebben a hónapban tapasztalt, a tartós inflációs spirál elkerülése érdekében tett megelőző intézkedése valószínűleg az irányadó kamat és az egyhetes betéti kamat 0,90%-ra (az eddigi 0,60% és 0,75%-kal szemben) emelésével valósul meg.

Szeptember elején ismét szigorítás várható a monetáris politikát illetően, amennyiben nem javulnak az infláció dinamikájának feltételei. Szeptember 22-re tűzték ki a nyári szünetet követő első ülés időpontját.

HUF paritásokra gyakorolt hatás

Az év elején tapasztalt lassú kezdéshez képest a kamatemeléssel kapcsolatos várakozásoknak köszönhetően a HUF igen jól teljesített a főbb devizákat illetően (euró és dollár). A HUF év eleje óta a közép-európai devizák közül a legjelentősebb emelkedést könyvelheti el a dollárral (+3,1 %) és az euróval (+4,0 %) szemben. A devizapiac már belekalkulálta az árakba a kamatemelési lehetőséget, továbbá abból adódóan, hogy a központi bank rövid távon kivár, arra számítunk, hogy a központi bank június 22-i ülése előtt akár még nyereségszerzés is bekövetkezhet.

A magyar fizetőeszköz, melynek emelkedése valójában május közepén kezdődött, amikor a központi bank felvázolta a monetáris politika megszokott kerékvágásba terelésének lehetőségét, jó eséllyel megtorpanhat és fordított irányú változás következhet be, amely a HUF euróval és dollárral szembeni leértékelődéséhez vezet (lásd az alábbi előrejelzéseket).

Véleményünk szerint az elkövetkezendő hónapokban a devizapiaci szereplők valószínűleg a cseh koronára fognak inkább összpontosítani, amely a régió többi devizájához képest határozottan jobb teljesítményt nyújthat az euróval és a dollárral szemben. Amikor a Cseh Központi Bank szigorúbb monetáris politikát vezet be, arra pedig már csak egy hónapot kell várni, akkor a Magyar Központi Bankhoz képest sokkal agresszívabban fog fellépni.

Az iBanfirst előrejelzése az EUR/HUF és USD/HUF paritásokra vonatkozóan: