A múlt vasárnap még nem a végleges határidő volt. Ismét egy helyben toporognak a London és Brüsszel közötti tárgyalások, annak ellenére, hogy már csak néhány nap választ el bennünket a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak végétől.
Az iBanFirst átfogó képet ad a tárgyalások jelenlegi állapotáról, a La Manche csatorna két oldalán levő országok gazdaságára gyakorolt hatásairól a Brexit után, illetve arról, hogy mi várható az EUR/GBP devizapár esetében a tárgyalások alakulásának tükrében.
Ebben a szakaszban két fő témakörben oszlanak meg a vélemények, emiatt már hónapok óta nem haladnak előre a tárgyalások.
Az Egyesült Királyságnak biztosítékokat kell szolgáltatnia az egyenlő versenyfeltételek szabályozását illetően. Az EU-t különösen az állami támogatások és a támogatási intézkedések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló mechanizmusok kialakítása aggasztja..
Úgy is fogalmazhatunk, hogy az EU attól tart, hogy az Egyesült Királyság a Brexit után a gazdaság támogatása érdekében dömpinget vezet be az állami hatóságokon keresztül történő támogatási intézkedésekkel, ami tisztességtelen versenyhez vezetne az EU vállalkozásaival szemben.
Két lehetőség kínálkozik: a brit szabályozás, amennyiben elegendő biztosítékot szolgáltat az európaiaknak, illetve vitás helyzetek rendezésére szolgáló rendszer kiépítése, amely a választott bírósághoz való folyamodást vonná maga után.
Az EU-nak és különösen Franciaországnak engedményeket kell tennie a halászat nehézkesen alakuló témakörében, elismerve, hogy igazságtalan lenne ugyanazt a kvótarendszert alkalmazni úgy, hogy az Egyesült Királyság EU-n kívüli parti állam lesz.
Ez a téma hosszú hónapok óta okoz feszültséget Párizsban és Londonban. Az EU a probléma megoldása érdekében engedményeket javasolt az Egyesült Királyság jövőbeni egységes energiapiaci hozzáférését illetően, a brit kormány azonban nem ítélte elégségesnek ezt az ajánlatot.
Kiutat jelentene a helyzetből Angela Merkel kancellár közvetlen beavatkozása, ugyanis ő az az államfő, akit a francia elnökön kívül a Brexit érzékenyen érintene a német autóipar erőteljes kitettsége miatt. Ez lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy folytatni tudják a tárgyalásokat ebben a témakörben.
Átmeneti időszak vége.
Az EU teljes határellenőrzést vezet be, az Egyesült Királyság részéről fokozatos folyamatról van szó. Az EU-ból Nagy-Britanniába importált standard árucikkekre (pl.: ruházat, elektronikai berendezések) az alapvető vámszabályok (pl.: vámtarifaszám-jegyzék, amelyben szerepelni fognak az árucikkek) fognak vonatkozni.
Az importot követően féléves határidő lép életbe a vámáru-nyilatkozatok kitöltésére. A biztonsági és védelmi célú nyilatkozatok az első félévben nem lesznek szükségesek. A szállítmányok érkezési pontján fizikai ellenőrzést végezhetnek.
Ettől a dátumtól kezdve az EU-ból Nagy-Britanniába importált, állati eredetű termékekre (pl.: toljás, hús, méz) vonatkozóan előzetes vámáru-nyilatkozatot kell tenni, valamint egészségügyi nyomtatványt kell kitölteni és aláírni.
Az Egyesült Királyság teljes határellenőrzést vezet be. Az EU-ból Nagy-Britanniába importált szállítmányokra vonatkozóan a feladásnál vámáru-nyilatkozatot kell kitölteni, illetve ki kell fizetni a vonatkozó vámot. A biztonsági és védelmi célú nyilatkozat is kötelező lesz.
Az Angol Nemzeti Bank (BoE) előzetes becslése szerint 2020-ban -11%-os gazdasági visszaeséssel kell számolni, majd 2021-ben +7,25%-os növekedés várható. Ez utóbbi a költségvetési támogatásoknak, illetve a decemberben kezdett védőoltási kampány - mely során a legveszélyeztetettebb csoportok és a kórházi dolgozók kapják meg az oltást – miatti javuló közhangulatnak köszönhető.
Egészen addig mérsékelt az infláció emelkedésének kockázata, amíg a belső kereslet nem tér vissza a válság előtti szintre. A munkaerőpiacon a kezdődő csődhullám miatt (pl.: a Topshop tulajdonosa, a hatalmas Arcadia csoport bejelentette, hogy fizetésképtelenné vált) az elkövetkezendő negyedévek során a munkanélküli ráta határozottan emelkedni fog, különösen a szolgáltatói szektorban.
Az Angol Nemzeti Bank az EKB mintájára erőteljesen támogatta a világjárvány kezdete óta az Egyesült Királyság gazdaságát. 2021-ben az irányadó kamatlábat valószínűleg történelmi mélyponton, 0,1%-on fogják tartani. A 895 milliárd angol fontot (GBP) elérő eszközvásárlási programot (QE) valószínűleg meghosszabbítják, hogy hosszú távon vonzó fizetési feltételeket biztosítsanak.
Az Angol Nemzeti Bank 2020. március eleje óta felvásárolta az Egyesült Királyság állampapírjainak mintegy 50%-át, hogy ezáltal lehetővé tegye az ország alacsony költséggel történő refinanszírozását. A támogatás előreláthatóan 2021-ben sem szűnik meg, így a koronavírus után lehetővé válik a gazdaság újjáépítése, továbbá a Brexittel kapcsolatos kockázatok kezelése. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az Egyesült Királyságnak valószínűleg egyáltalán nem okoz majd nehézséget a hatalmas, 400 milliárd font összegű adósság extra alacsony kamattal történő refinanszírozása.
Az Angol Nemzeti Bank néhány hónapja már vizsgálja a negatív kamatláb bevezetésének lehetőségét is, amint az az eurózónában már életbe is lépett. Egyelőre még nem született meg az erről szóló döntés. Véleményünk szerint az ilyen jellegű intézkedés okozta negatív hatások (bankok nyereségességének csökkenése, biztosítóknak és nyugdíjpénztároknak okozott nehézségek) jelentősebbek, mint az esetleges előnyök (pénzügyi feltételek könnyítése). A 2021-re tervezett gazdasági fellendülésnek a tervezettnél enyhébb mértékűnek kellene lennie ahhoz, hogy az Angol Nemzeti Bank a monetáris politika fent említett, új eszközének bevezetése mellett döntsön.
A Brexit az európaiak számára nem kulcsfontosságú téma a világjárvány gazdasági hatásával és a Kelet-és Nyugat-Európa között létrejövő megosztottsághoz képest. A Brexit egyes országokat (pl.: Írország, Németország) és bizonyos gazdasági ágazatokat (francia agrár-élelmiszeripar) a többihez képest súlyosabban érint majd, de az EU-tagállamai speciális támogatási intézkedéseket terveztek.
A gazdasági valóság igen egyszerű: az EU kevésbé függ az Egyesült Királyságtól a kereskedelmi mérlege szempontjából, mint ahogy ez fordított esetben igaz. Ezt két szám is alátámasztja:
Ebből következően az EU szintjén bizonyára enyhe gazdasági következményekkel jár majd a Brexit.
Három lehetséges forgatókönyv létezik az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatot illetően:
| Lehetséges forgatókönyvek | Bekövetkezés valószínűsége | Magyarázat | EUR/GBP árfolyamra gyakorolt hatása | EUR/GBP paritás |
|---|---|---|---|---|
| Megegyezés az átmeneti időszak vége előtt (2020.12.31.) | 10 % |
|
A piac nem értékelné ezt a forgatókönyvet, tehát annak megvalósulása az angol font emelkedéséhez vezetne. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy nem valószínű, hogy ez a forgatókönyv valósul meg. | 0,88/0,89 |
| Tárgyalások folytatása az átmeneti időszakot követően | 50 % |
|
A piac ezt az eshetőséget kezdi megjeleníteni az árfolyamokban is. Ez az angol fontra nézve inkább pozitív.
|
0,90 |
| Nincs megegyezés | 40 % |
|
A lehető legrosszabb forgatókönyv következne be a legrosszabbkor, abban az esetben, amennyiben december végéig nem sikerül megállapodást kötni. A piaci szereplők távollétében az algoritmusok vennék át a stafétabotot és a devizapiacon a brit fizetőeszköz gyors összeomlása következne be (árfolyam brutális és gyors összeomlása egy nem likvid piacon).
|
0,94/0,95 |