5 kerülendő árfolyamkockázat-kezelési hiba, amelyet a kkv-knak ismerniük kell

Képzelje el a következő helyzetet: sikerül nyomon követnie és alacsonyan tartania a költségeit. A működésből származó pénzforgalma normális. A tényleges eredményei igazodnak a költségvetéshez. Majd egyszer csak a devizaárfolyam hirtelen kilengése, amelyet nem tud befolyásolni, a mínuszba taszítja az árrését.

A kkv-k pénzügyi vezetői számára ez a rémálomszerű forgatókönyv meglepően gyakori. A helyzet legsúlyosabb része az, hogy ezek a veszteségek tisztán pénzügyi, nem pedig üzemeltetési jellegűek.

Következésképpen, ez az Ön mint pénzügyi igazgató felelőssége. De van egy jó hír is. 

Az árfolyam-ingadozásokból eredő kockázatot úgy csökkentheti, ha ezt az öt hibát, amelyet a vállalatok gyakran elkövetnek, Ön sikeresen elkerüli:

• alábecsülik a devizaárfolyamok hatásait
• stratégiát váltanak
• nincsenek egyértelmű célkitűzéseik
• az érzelmeiket követik
• engedik, hogy a stratégia magától, ellenőrzés nélkül működjön

Vizsgáljuk meg egyesével ezeket a pontokat.

Árfolyamkockázat-kezelési hiba #1– A devizaárfolyamok hatásainak alábecslése 

Az árfolyamok a részvényekhez és más főbb pénzügyi eszközökhöz képest nem mozognak sokat. A tipikus G7 devizapár 0,01%-os ütemben mozog, ami látszólag jelentéktelen.

Ezek a mozgások azonban idővel összeadódnak.

Tegyük fel például, amerikai dollárban érkeznek a bevételei, az alapdevizája pedig euró.

• Ügyféltől származó bevétel – 5 000 USD
• Az értékesítéskor való USD/EUR árfolyam – 1.0000
• Fizetési hitelciklus – 30 nettó
• A fizetéskor való USD/EUR árfolyam – 1.0500
• A fizetéskor befolyt bevétel – 4 975 EUR

Ebben a példában egy látszólag kis, 50 bázispontos árfolyamváltozás 25 eurós veszteséget okoz. 1000 tranzakciót tekintve 25 000 EUR-t veszít, ami egy 5 millió euró forgalmú vállalat esetében egy megszokott tranzakciós volumen.

Az ilyen helyzetekben soha nem tudhatja, hogy mennyi lesz a teljes bevétel, egészen addig, amíg ki nem fizetik. Ennek következtében nem csak a teljesítményét nem tudja magabiztosan előre felmérni, vagy a számokat pontosan prezentálni, de a nyereségét is kockáztatja.

„Az elmúlt évtizedben rengeteg hatalmas, piacot mozgató, ugyanakkor váratlan eseményt tapasztalhattunk, mint a Brexit, a COVID-járvány, az ukrajnai háború – hogy csak néhányat említsünk. Ezek óriási hatással voltak a devizapiacokra” –mondja James Gunns, az iBanFirst deviza szakértője. „Bármilyen mértékű is a deviza kitettségünk, komoly kockázatként kell tekintenünk rá, amelyet így vagy úgy, de kezelni kell. Már nem csak egy fix összegű kockázattal vagy egy fix összegű veszteséggel nézünk szembe, hanem egy olyannal, amely rendszeresen növekszik.” – teszi hozzá.

Összefoglalva: Minden alkalommal, amikor Ön vagy a partnere fizetési kötelezettséget vállal külföldi devizában, kiteszi magát az ingadozó árfolyamoknak, amelyek kiszámíthatatlanná tehetik a pénzforgalmát. Vegye igénybe egy devizaszakértő segítségét, hogy megismerje az árfolyamkockázatnak való kitettségét, és enyhítse a devizapiaci ingadozások hatását.

Árfolyamkockázat-kezelési hiba #2 – Stratégia változtatás

Minden valamire való kkv pénzügyi vezetője tudja, hogy kockázatos megpróbálni növelni a profitot a devizaárfolyamokkal való spekulációval. Gyakran látjuk azonban, hogy a vállalatok akaratlanul is irányadó pozíciót foglalnak el a piacon, anélkül, hogy ezt észrevennék.

A legtöbb kkv pénzügyi vezetője úgy gondolja, hogy az árfolyamkockázat mérséklése egy összetett feladat, és ezért ódzkodik a határidős ügyletekhez hasonló hatékony kockázatkezelési termékektől. Ehelyett egyszerűen átváltják a pénzeszközeiket azon a napon, amikor kifizetést kapnak.

Az adott napi árfolyamra és az utalás költségére összpontosítanak, és nem veszik észre, hogy az árfolyam alakulására spekulálnak.

A következőkben kifejtjük, hogy mit értünk ezalatt. Az előző példánkból kiindulva, Ön 5 000 dollárt számlázott az ügyfelének, amikor az EUR és az USD árfolyama kiegyenlített volt (paritás). 30 nap múlva azonban az ügyfél fizet Önnek, és ekkor az árfolyam 1,0050-re változik.

Ön spot árfolyamon szerződést köt, és 5 000 euró helyett 4 975 eurót kap. De mi lett volna, ha a számla kiállításának napján határidős ügyletet kötött volna?

Íme a számok:

A határidős ügylet nem csupán pénzt takarít meg Önnek, de ami még fontosabb, hogy bizonyosságot és tisztánlátást biztosít Önnek. Tudni fogja, hogy a számla kiállításának napján pontosan mennyit fog kapni .

Az azonnali (spot) ügylettel Ön gyakorlatilag abban bízik, hogy a devizaváltás napján kedvező árfolyamot fog kapni.

Nagyon úgy hangzik, mint egy irányított spekuláció, nem igaz?

„Pénzügyi vezetőként nem azért dolgozik, hogy legyőzze a piacot. Ellenben Önnek az a feladata, hogy biztonságban tartsa a vállalat pénzforgalmát és nyereségét. Jobb, ha minél hamarabb fellép a kockázatokkal szemben, ahelyett, hogy csak reménykedik abban, hogy a dolgok majd a maguk útján haladnak. A legjobbakban reménykedni nem túl jó terv” –mondja James.

(Ha még mindig úgy gondolja, hogy a határidős ügyletek nem érdekesek az Ön számára, szeretnénk a figyelmébe ajánlani a következő cikket: Ez segített a Mcdonalds-nak piacra dobni a Chicken McNugget-et.)

Összefoglalva: A devizakereskedelem nem játék – ne tegye kockára a vállalat nehéz munkával megkeresett pénzét. Bölcsebb, ha megnézi, milyen kockázatkezelő megoldások állnak a rendelkezésére.

Árfolyamkockázat-kezelési hiba #3 - Egyértelmű célok hiánya

Egy világos célkitűzéssel számos problémát kivédhet, amely árthatna az árfolyamkockázat-kezelési stratégiájának.

De hogyan tudná meghatározni a céljait? Első lépésként ellenőrizze, hogy egyáltalán szüksége van-e bonyolult árfolyamkockázat-kezelési intézkedésre. Ezután tegye fel magának a kérdést, hogy milyen üzleti kockázatokat próbál mérsékelni a kockázatkezelési programjával.

Végezetül pedig határozza meg azokat a mutatókat, amelyekkel később értékelni fogja, hogy mennyire hatékony a stratégiája. Íme néhány kérdés, amely segíthet elindulni:

• Milyen módon vannak kitéve az árfolyamkockázatnak? 
  • Tranzakciós kockázat – Beszállítók kifizetése, devizában történő fizetés stb.
  • Átváltási kockázat – A külföldi tulajdonú eszközök vagy kötelezettségek hatásának csökkentése.
  • Működési kockázat – A pénzforgalom kiegyenlítése és kiszámítható eredmények megteremtése.
• Mekkora a becsült éves devizaforgalmuk? Mennyi idővel előre látják ezeket a volumeneket? Hány százalékát teszik ki a teljes bevételnek?
• Van egy konkrét költségvetési arány, amelyet el akarnak érni?
• Mennyi kockázatot hajlandóak elviselni?
• Mekkora támogatásra van szükségük az árfolyamkockázat-kezelési stratégiájuk megvalósításához?
• Mi a fontosabb számukra: az árrés szigorú védelme, vagy elegendő rugalmasság az új lehetőségek kihasználásához?

Az ezekre a kérdésekre adott válaszok adják meg az alapot ahhoz, hogy kialakíthassa azt a fajta árfolyamkockázat-kezelési stratégiát, amelyre a vállalatának szüksége van. Nem beszélve arról, hogy ezen információk tudatában pontosabb képet fog kapni arról, hogy mely eszközök és partnerek lehetnek az Ön számára a legmegfelelőbbek.

Összefoglalva: Ismerje meg a céljait, és ezek alapján határozza meg a devizaigényét.

Árfolyamkockázat-kezelési hiba #4 – Hallgatni az érzelmekre

A határidős devizaügyletek megbízható megoldást kínálnak az árfolyamkockázatok kezelésére és a külföldi devizában történő pénzforgalom stabilitásának helyreállítására. Ha azonban nincs elég ismerete ezen ügyletek céljáról és működéséről, akkor felmerülhet a kérdés, hogy Önnek való-e, és akár a kihagyástól való félelemet (FOMO) is megtapasztalhatja.

Térjünk vissza korábbi példánkhoz, hogy szemléltessük ezt a szempontot. Képzeljük el, hogy 5 000 eurót számlázott a vevőjének, az EUR/USD árfolyam pedig paritáson (1,0000) van. Úgy dönt, hogy 1,0010-es árfolyamon köt határidős szerződést, így 4 995 eurót kap. Persze, technikailag 5 EUR veszteséget rögzít, de ezzel elkerülheti a későbbi még nagyobb veszteséget.

Most pedig képzeljük el a következőt: A következő 30 napban az EUR/USD árfolyam 0,9995-re esik. Ha nem kötötte volna le az ügyletet, akkor 5 euróval többet zsebelhetett volna be, és 4 995 euró helyett 5 005 eurót kaphatott volna.

Így aztán azt gondolhatja, hogy lemaradt valamiről, és nem kellett volna megkockáztatni, hogy milyen irányba tart majd az EUR/USD árfolyama. Ezek a gondolatok elég gyakoriak, és mögöttes spekulatív gondolkodásmódról tanúskodnak. Persze, az árfolyamok dolgozhatnak az Ön javára, de dolgozhatnak Ön ellen is.

James a következőképpen fogalmaz::

„A határidős ügylet alapvetően egy védekező eszköz, amelynek célja, hogy megvédje Önt a kedvezőtlen piaci mozgásoktól. Az ügylet megadja azt a szilárd alapot, amelyre lehet alapozni, valamint azt a bizonyosságot és tisztánlátást, amelyre szüksége van. A cél nem a spekuláció vagy a nyereség”.

 Összefoglalva: Érdemes ellenállni ennek a FOMO érzésnek, és inkább úgy tekinteni a határidős ügyletekre és az egyéb kockázatkezelési eszközre mint biztosítási kötvényre. Amikor devizaváltással foglalkozik, körültekintő cégvezetőként a nyereség hajszolásával szemben a veszteségek elkerülésére összpontosít.

Currency risk management mistake #5 - The “set it and forget it” approach

A legfrissebb események rávilágítottak egy fontos leckére: a jövőbeni terveket nem feltétlenül elég csak egyszer elkészíteni.

Az árfolyamkockázat-kezelési stratégiák különböző gazdasági tényezőkre vonatkozó feltételezésekre épülnek, beleértve a kamatlábakat és a devizapárok alakulását. Mint minden pénzügyi piacon, az alapfeltételek változnak – így az Ön stratégiájának is velük együtt kell módosulnia.

Továbbá mi van akkor, ha új piacra terjeszkedik, új terméket vezet be vagy beszállítót vált?

Bármikor, ha az üzleti célok vagy a működési környezet megváltozik, érdemes egy lépést hátralépni és újragondolni a helyzetet.

„Kísérje figyelemmel a kockázati kitettségét a devizaszakértője segítségével, valamint ellenőrizze rendszeresen, hogy a valós árfolyamok hogyan viszonyulnak a költségvetési árfolyamhoz, és győződjön meg arról, hogy a stratégiája még mindig teszi a dolgát. Ha nem, akkor szükség szerint végezze el a megfelelő módosításokat." –mondja James.

És ne feledje: amikor azt vizsgálja, hogy mennyire működik jól az árfolyamkockázat-kezelési rendszere, nem a nagy nyereség hajszolásáról van szó. Hanem arról, hogy az árfolyam-ingadozások hatásainak enyhítésével megőrizze cége pénzügyi egyensúlyát. A rövid távú nyereséggel szemben inkább a stabilitást helyezze előtérbe.

Összefoglalva: Stratégiát készíteni csak a kezdet. Lépjen kapcsolatba egy megbízható FX-partnerrel, hogy felügyelni tudja a teljesítményét, és feltárja a hatékonyság növelésének lehetőségeit.

The right way to manage FX risk

Az árfolyamkockázat-kezelés hamar bonyolulttá válhat. Mi a legjobb választás: maradjunk a spot árfolyamnál, válasszunk egy határidős ügyletet, vagy esetleg próbáljuk meg a kettő ötvözését? Milyen legyen a költségvetési árfolyam? Milyen hosszú legyen a fedezeti idő? A tervezett pénzforgalom mekkora részét kell fedeznie?

Amennyiben úgy dönt, hogy együttműködik egy megbízható és tapasztalt árfolyamkockázat-kezelési deviza szakértővel, megfeledkezhet ezekről a problémákról, hogy Ön továbbra is a vállalkozása valóban fontos területeire koncentrálhasson.

Egyeztessen valamelyik devizaszakértőnkkel, hogy megismerje, hogyan segíthet Önnek az iBanFirst a határokon átnyúló devizakitettsége mérséklésében?

Gyakori kérdések

Melyek a leggyakoribb árfolyamkockázat-kezeléssel kapcsolatos hibák, amelyeket a kkv-k elkövetnek?

A kkv-k általában az alábbi árfolyamkockázat-kezelési hibákat követik el:

• alábecsülik a devizaárfolyamok hatásait
• stratégiát váltanak
• nincsenek egyértelmű célkitűzéseik
• az érzelmeiket követik
• nem követik nyomon a kockázatcsökkentési terveiket

Hogyan tudják a kkv-k megfogalmazni az árfolyamkockázat-kezelési programjuk célkitűzéseit?

Az alábbi kérdések segíthetnek a kkv-knak, hogy belekezdjenek az árfolyamkockázat-kezelési céljaik meghatározásába:

• Milyen módon vannak kitéve az árfolyamkockázatnak? 
  • Tranzakciós kockázat – Beszállítók kifizetése, devizában történő fizetés stb.
  • Átváltási kockázat – A külföldi tulajdonú eszközök vagy kötelezettségek hatásának csökkentése.
  • Működési kockázat – A pénzforgalom kiegyenlítése és kiszámítható eredmények megteremtése.
• Mekkora a becsült éves devizaforgalom? Mennyi idővel előre látják ezeket a volumeneket? Hány százalékát teszik ki a teljes bevételnek?
• Van egy konkrét költségvetési arány, amelyet el akarnak érni?
• Mennyi kockázatot hajlandóak elviselni?
• Mekkora támogatásra van szükségük az árfolyamkockázat-kezelési stratégiájuk megvalósításához?
• Mi a fontosabb számukra: az árrés szigorú védelme, vagy elegendő rugalmasság az új lehetőségek kihasználásához?