2022. július - Gazdasági Bejelentések

Prenez connaissance des dernières évolutions du marché des devises et anticipez les risques de fluctuation.

Recesszió?

Csak fél év kellett ahhoz, hogy a stagfláció (a korábban megszokotthoz képest magasabb infláció, amelyhez csekély mértékű gazdasági növekedés társul) kockázatát a recesszió kockázata (ez a két negyedévben tapasztalt csökkenő GDP-nek felel meg) váltsa fel. Félelmetes. A stagfláció kedvező hatást gyakorolt az amerikai dollárra. A recesszió is bizonyára az amerikai dollárnak kedvez majd, ez állapítható meg a devizapiaci pénzmozgások alapján. Az Európából és Japánból kiáramló tőke az amerikai piacon hasznosul (a gazdag országok legnagyobb fogyasztói piaca), ez pedig kedvezően hat a zöldhasú fizetőeszköz árfolyamára. Nem meglepő, hogy a dollár több devizával szemben is igen jó teljesítményt nyújtott a legutóbbi kereskedések során. Példaként említhetjük, hogy kéthetes csúcsot ért el az euróval szemben és ez még csak a kezdet. Az erősödő dollár kiszolgáltatott helyzetet teremt több gazdasági térségben is (az ázsiai országok valutái összeomlanak a régió központi bankjai beavatkozása ellenére). Jelentős mértékű volatilitásra számíthatunk a nyár nagy részében. Nem valószínű, hogy Európában recesszió várható. Ennek nagyobb a veszélye az Amerikai Egyesült Államokban, de egyetlen, nemrégiben közzétett mutató sem támasztja ezt alá (példaként említhetjük, hogy a vártnál kedvezőbben alakultak a múlt héten közzétett, tartós fogyasztási cikkek rendelésére vonatkozó számok).

EUR/HUF

Csúcs: 404,72 Alj: 393,21 Változás: +0,62 %

A héten újabb történelmi mélypontra érkezett a forint (HUF) az euróval szemben. A forintnak két fő problémája van belföldön: a jelenlegi politikai helyzet és a Magyar Nemzeti Bank. Egy évvel korábban az összes elemző üdvözölte a magyar központi bank által bejelentett megelőzési stratégiát (egyike volt azon kevés banknak Közép-Európában, akik határozottan kijelentették, hogy nem csak átmeneti inflációról van szó). Azóta azonban nem sikerült leküzdeni az inflációt és támogatni a forint árfolyamát. Szinte minden alkalommal gyengül a forint, amikor a központi bank elnöke vagy egy miniszter a monetáris politikával és/vagy a forinttal kapcsolatos bejelentést tesz. A Magyar Nemzeti Banknak az a problémája, hogy elvesztette a hitelességét. Mentségére szóljon, hogy nem könnyű feladattal kell megbirkóznia. Magyarország kicsi, nyitott gazdasággal rendelkezik, amely ki van szolgáltatva a nemzetközi gazdasági és pénzügyi mozgásoknak (Ukrajnában zajló háború, Amerikai Egyesült Államok gazdasági recessziójával kapcsolatos félelmek). Nem szabad megfeledkezni a Brüsszel és Magyarország közötti jogállamiság érvényesülésével kapcsolatos élénk vitáról sem. Komoly a tét, hiszen az Európai Bizottság 15,5 milliárd euró összegű támogatást és kölcsönt folyósítana a gazdaságélénkítésre szánt pénzügyi alapból (koronavírus-járvány alatt fogadták el a létrehozását). Sok kereskedő aggódik, hogy visszatartják majd ezeknek az összegeknek egy részét, amennyiben Magyarország nem hajlandó erőfeszítést tenni a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatos európai normák betartása érdekében. Az elmúlt hetekben több devizapiaci szereplő is aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatosan. Azonban úgy tűnik, hogy közel ebben az ügyben az előrelépés. Ez a tényező  pozitív hatást gyakorolhat a forintra. Maradjuk azonban óvatosak és várjuk meg az elkövetkező hetek eseményeit, hogy egyáltalán kijelenthessük: a forint további gyengülése megállni látszik.

USD/HUF

Csúcs: 386,71 Alj: 361,06 Változás: +3,64 %

Viszonylag egyszerűen érthetők az USD/HUF devizapárral kapcsolatos események. A devizapiac kockázatkerülő magatartást tanúsít (elsősorban az Amerikai Egyesült Államok gazdasági recessziójával kapcsolatos félelmek és a koronavírus Európában történő erősödése miatt). A devizapiaci szereplők úgy próbálnak védekezni, hogy dollárba fektetik a vagyonukat. Gyakorlatilag mindig ez történik válsághelyzet esetén. A feltörekvő országok kis, nyitott gazdaságaira gyakran negatív hatást gyakorolnak ezek a körülmények. Gyengül a hazai valuta. Pontosan ez történik a forinttal is, amely év eleje óta, mintegy 33%-os csökkenést mutat az amerikai dollárral szemben. Ehhez még hozzájárul az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett kormánnyal kapcsolatos politikai kockázat (lásd az európai támogatások folyósításával kapcsolatos Budapest és Brüsszel közötti feszültségről szóló híreket). Azonban is itt is elmondhatjuk, hogy az EU-val való megegyezés és az újabb kamatemelés segíthet a forint pozícióján.

EUR/USD

Csúcs: 1,0802 Alj: 1,0435 Változás: -2,91 %

A devizapiacon a “minőségbe menekülés” érezhető. Ez azt jelenti, hogy a devizapiaci szereplők a menedékvaluták, elsősorban az amerikai dollár árfolyamának emelkedésére spekulálnak. Ha egy kicsit közelebbről vizsgáljuk a devizapiaci pénzmozgásokat, láthatjuk, hogy a dollárnál egyre több a long pozíció (vétel). Ugyanakkor nem beszélhetünk felvásárlásról (ez jelezné elméletileg, ha megfordulna a tendencia). Három fontos tényezővel magyarázható a dollár árfolyamának emelkedése (véleményünk szerint tartós emelkedés): a bevezetőben említett recessziós kockázat (egyelőre még nem fontos, hogy vélt vagy valós kockázatról beszélünk-e), az Atlanti-óceán két partján alkalmazott, feltűnően különböző monetáris politika (az Amerikai Egyesült Államokban júliusban 75 bázisponttal fog emelkedni a kamatláb, míg az euróövezetben elsőre egy óvatos, 25 bázispontos emelést helyeztek kilátásba), az Amerikai Egyesült Államokban az euróövezethez képest tapasztalt dinamikusabb gazdasági növekedés. Ilyen körülmények között egyértelmű, hogy az amerikai dollár továbbra is jobb teljesítményt fog nyújtani az euróval szemben. Nehéz megjósolni, hogy idén elérhető lesz-e a paritás (számos devizapiaci elemzőnek ez a középtávú célkitűzése).

Ezeken a szinteken az EUR/USD rendkívül olcsó a hosszú távú fundamentumokhoz képest. De az értékelés nagyon keveset számít a recessziós félelmek által sújtott lendületes piacokon. Úgy véljük, hogy az EUR/USD árfolyam idei paritásra esésének valószínűsége megközelíti a 80%-ot. Technikai szempontból a paritás előtt már csak egy támaszszint van hátra, az 1,0219-es szint. Kitörés esetén a következő támasz 0,9910-nél van (a paritás valójában nem egy erős technikai szint, hanem csupán egy pszichológiai szint a piac számára). Kétségtelen, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem fog örülni az euró ilyen alacsony árfolyamának a dollárral szemben. A központi banknak azonban kevés mozgástere van arra, hogy befolyásolja a devizapiac alakulását, kivéve a határidős iránymutatást és a kommunikációt (amelyeknek hosszú távon kevés hatása van). Az euró dollárral szembeni alacsony árfolyama tovább nehezíti az EKB inflációval kapcsolatos feladatát. Ez azt jelentheti, hogy az importált infláció, amely főként az energiavásárlásokat tükrözi, tovább fog nőni és ez a rezsicsökkentés miatt hatványozottan érinti Magyarországot.

EUR/GBP

Csúcs: 0,8716 Alj: 0,8485 Változás: +1,12 %

Az infláció továbbra is érezhető. Elég, ha megvizsgáljuk, mi történik az Egyesült Királyságban. Az elmúlt időszakban öt alkalommal történt kamatemelés, az infláció mértéke azonban lassan meghaladja a 11%-ot. Úgy tűnik, egyelőre az angol jegybank (BoE) sem tudja, mikor lesz ennek a vége. Elképzelhető, hogy most következik még csak a neheze. Az OECD előrejelzése szerint idén 3,6%-kal nő a GDP. Ez kiváló teljesítmény. A szigorodó monetáris feltételek és az infláció hatása miatt valószínűleg gazdasági stagnálás várható 2023-ban. Tudjuk, hogy a kamatemelés hatása csak bizonyos idő elteltével érezhető a reálgazdaságban. Nem kizárt a recessziós kockázat sem. Részben a brit gazdaság több alkalommal tapasztalt visszaesésének tudható be, hogy júniusban csökkent az angol font árfolyama. Ehhez még hozzájárul az is, a kormány tagjai lemondásra kényszerültek, köztük Boris Jonhson miniszterelnök is, illetve hogy 2023-ban népszavazást tartanak Skócia függetlenségéről. Ez jövőbeni politikai kockázatnak minősül (a devizapiaci szereplők még nem számolnak ilyen korán ezzel a kockázattal). Hosszú távon azonban biztosan negatív hatást fog gyakorolni az angol fontra.

EUR/JPY

Csúcs: 144,47 Alj: 136,05 Változás: +3,30 %

Japán erős valutát szeretne (az energiaimport költségének csökkentése érdekében) és hangot is ad ennek a törekvésnek. Nem beszélhetünk azonban egyértelmű sikerről. Júniusban a japán jen (JPY) mintegy 3,30%-os csökkenést mutatott az euróval szemben. Csak egy módon biztosítható a japán jen tartós erősödése: növelni kellene a japán államkötvények hozamát, így be lehetne vonzani a külföldi tőkét az országba. Ez közvetve kedvező hatást gyakorolna a japán jen árfolyamára is. Ez azonban még messze van. Véleményünk szerint továbbra is a japán jen gyengülésére lehet számítani a devizapiacon. Japán megpróbálhat közvetlen devizapiaci beavatkozást végrehajtani (már több hete erről beszélnek a tőzsdén). Úgy gondoljuk, hogy ezt a műveletet sem koronázza majd siker.

EUR/CHF

Csúcs: 1,0494 Alj: 0,9940 Változás: -3,23 %

Az infláció jelentős oka az energia (a legtöbb ország energiaimportra szorul). Erős valutára van szükség az importált infláció leküzdésére. Az erős fizetőeszköz érdekében devizapiaci beavatkozásokat lehet eszközölni. Ez gyakran költséges és középtávon ritkán bizonyul hatékony megoldásnak. Dönthetnek az irányadó kamatok emelése mellett is. Így tett a Svájci Nemzeti Bank is, 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatlábat. Azonnal érezhető volt az árfolyamra gyakorolt hatás. Azóta jelentősen erősödött a svájci frank. Az EUR/CHF devizapár június végén vissza is esett a paritás alá. Egyelőre teljes sikert könyvelhet el a BNS.

EUR/CAD

Csúcs: 1,3716 Alj: 1,3392 Változás: -1,28 %

A kanadai jegybank (BoC) legutóbbi monetáris politikával foglalkozó ülésén 50 bázisponttal, a korábbi 1,00%-kal szemben 1,50%-ra emelte az irányadó kamatlábat. Azóta jelentősen felgyorsult az infláció. Májusban az egy évre vetített változást illetően elérte a 7,7%-ot (az áprilisi 6,8%-hoz képest). Ezzel negyvenéves csúcsot döntött az infláció. Az elemzők szerint csak a határozott fellépés marad a kanadai jegybanknak az inflációs nyomás megszüntetése érdekében. Előrejelzésük szerint július 13-án 75 bázispontos emelésről dönt a jegybank! Nagyrészt ezzel az előrejelzéssel magyarázható, hogy az euró gyengült az elmúlt hetekben a kanadai dollárral szemben. Közép-és hosszú távon változatlan a devizapárral kapcsolatos álláspontunk, gyengülésre kell számítani.

EUR/AUD

Csúcs: 1,5332 Alj: 1,4762 Változás: +1,21 %

Minden jel arra mutat, hogy az euró árfolyama emelkedik az ausztrál dollárral (AUD) szemben. Az ausztrál dollár árfolyamának csökkenése egyrészt a technikai fellendülésnek (euró túlértékelése), másrészt a nyersanyagok csökkenő árfolyamának (véleményünk szerint ez nem tartós folyamat) tudható be. Az euróövezet és Ausztrália által alkalmazott eltérő monetáris politika valószínűleg kedvező hatást gyakorol középtávon az ausztrál dollárra. Philip Lowe, az ausztrál tartalékbank (RBA) kormányzója nemrégiben jelezte, hogy újabb, 50 bázispontos (véleménye szerint kizárt az FX elemzői által jelzett 75 bázispontos emelés) kamatemelésre kell számítani. Úgy véli, még jó ideig erőteljes inflációs nyomással kell szembenézni (részben a béremelések miatt). Ausztrália (az ingatlanpiaci buborék) azon fejlett országok közé tartozik, ahol a legmagasabb az erőteljes gazdasági lassulás kockázata. Az Egyesült Királyság is aggodalomra ad okot. Ugyanakkor egyelőre még nem érződik a valutákra gyakorolt tényleges hatás.

EUR/CNH

Csúcs: 7,1896 Alj: 6,9736 Változás: -2,37 %
Gyakorlatilag a világ valamennyi fontosabb központi bankja az agresszívabb monetáris politika mellett tette le a voksát. A kínai központi bank (PBoC) azonban kivételt képez. Továbbra is könnyítő politikát alkalmaz a zéro koronavírus-stratégia (ez biztosan így is marad az őszi kongresszusig, amikor újraválasztják a kínai elnököt) miatt szenvedő gazdaság támogatása érdekében. A kínai központi bank április 15-én a nagyobb bankoknál 25 bázisponttal, a kisebb bankoknál 50 bázisponttal csökkentette a kötelező tartalékrátát. Május 15-én 20 bázisponttal csökkentette az első ingatlant vásárlók számára nyújtott minimális lakáshitel-kamatot. Május 20-án bejelentette, hogy 15 bázisponttal csökken az 5 évre nyújtott hitel után fizetendő kedvezményes kamatláb. További intézkedésekre számíthatunk rövid távon. Az Ibanfirst előrejelzése szerint év végéig legalább 75 bázisponttal csökken majd a kötelező tartalékráta. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kínai központi bank jól alkalmazkodik a kínai valuta devizapiaci változásaihoz. Az EUR/CNH devizapárnál valószínűleg továbbra is megmarad a 7,00-os küszöb.

Calendrier économique :